A véralvadás folyamata és rendellenességei
A véralvadás bonyolult, összetett folyamat, melynek elemei mind szükségesek ahhoz, hogy a szervezetben ne jöhessen létre vérzés, vagy ha keletkezett, akkor hamar elállhasson.
A téma cikkei |
2/1 Kóros vérzéshajlam 2/2 Vérzékenységet okozó zavarok |
Elsődleges és másodlagos véralvadás
A normális véralvadás két egymás után következő folyamat eredménye: a kezdeti történésekben az érfal és a vérlemezkék (trombociták) vesznek részt. A trombociták a vér azon sejtes elemei, melyeknek kulcsszerepe van a véralvadási folyamatban.
Az elsődleges véralvadás
Az ér egy esetleges sérülésre, illetve folytonosságának megszakadására úgy reagál, hogy a falában található simaizom elemek összehúzódása, szűkíti az érfalon kialakult folytonossági hiányt, azaz a vérzés mennyisége csökken.
Vörösvértestek és fehérvérsejt |
|
Az érösszehúzódással párhuzamosan a trombociták a sérülés helyén tömörülnek, aggregátumot képeznek, mely mint egy dugó, eltömíti az érfalon keletkezett nyílást (ezt hívjuk fehér trombocitathrombusnak). A folyamatot elsődleges véralvadásnak nevezzük.
A másodlagos véralvadás
A folyamat második fázisa során a plazmában (a vér sejtes elemektől mentes része) lévő komponensek (úgynevezett faktorok) aktiválódnak, egymáshoz kapcsolódnak, végül a plazmában található fibrinogén nevű fehérje fibrinné alakul.
A fibrin szerepe, hogy hálót alkosson a sérülés helyén. Ebben a hálóban további trombociták akadnak fenn, így egy második thrombus alakul ki, mely szintén az érfalon keletkező sérülés fedésére szolgál. A véralvadási faktorok működéséhez a K-vitamin megfelelő mennyisége szükséges.
Az ép szervezetben normálisan is keletkezik kis mennyiségű fibrin, melyet az úgynevezett fibrinolitikus rendszer azonnal lebont. A folyamat neve fibrinolízis. A véralvadás után a thrombust ugyanez a rendszer oldja fel, hogy a sérült érben a keringés újra a normális állapotba térhessen vissza.
A fibrinolízis másik nagyon fontos szerepe, hogy a kialakult véralvadást lokalizálja, ne engedje, hogy az a szervezet egyéb helyein is beinduljon, elzárva ezzel az egészséges ereket.
A fibrinolitikus rendszert számos egyéb anyag aktiválhatja, illetve gátolhatja is. Ezek kutatása jelentős szerepet játszik napjaink thrombózis ellenes terápiájában.
A véralvadás-fibrinolízis igen sérülékeny rendszer: elsősorban rendkívüli összetettsége, a tényezők nagy száma miatt.
Ha a véralvadási folyamatban zavar keletkezik
A véralvadás rendellenességei miatt a betegek legtöbbször konkrét vérzéses panasszal keresik fel orvosukat (pl. orrvérzés), máskor az orvos veszi észre a jeleket, mint a bőrön kialakult bevérzések, véraláfutások.
A kivizsgálás folyamán tisztázni kell, hogy a vérzéses jelenségek milyen okokra vezethetők vissza. A vérzéses folyamatok, leginkább az egyéb szervrendszerek kórállapotai kapcsán alakulnak ki. Számos vérzéses jelenség oka a vérrendszeren kívül keresendő: a vizeletben található vér oka lehet például egyszerű felfázás során kialakult húgyhólyaggyulladás, a térdben található vérömleny visszavezethető sportsérülésre, a véres széklet oka lehet aranyér stb.
A vérzékenység mint betegség lehet szerzett vagy veleszületett, illetve felosztahtjuk a véralvadási folyamat sérülésének helye alapján is az alábbiak szerint:
- érelváltozások,
- a trombociták zavarai,
- a véralvadási faktorok zavarai.
A vérzéses panaszok jellegéből a szakember már következtethet arra, hogy a vérzési folyamat mely pontján lehet a kóros állapot.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos
Előző oldal | | 2/1 | | 2/2 Vérzékenységet okozó zavarok |