Mekkora esélye van, hogy 5 éven belül meghal? - Becslés vérteszttel

Jelenleg több száz olyan konkrét betegség létezik, amelynek a diagnosztikai kritériumaihoz, azaz, hogy fennáll-e a betegség vagy sem, elegendő egy egyszerű vérvizsgálat. A vérben előforduló különböző eltérések lehetnek kórjelzőek, előszűrésnek tehát kiváló a vérvétel, nem helyettesítik azonban a pontos diagnosztikát.

Egyetlen vérteszttel megjósolható, mennyi esélye van egy egészséges embernek arra, hogy öt éven belül meghaljon valamilyen betegségben. A PLOS Medicine cikkéből kiderül: a kutatók - észt, majd finn páciensek részvételével - több mint 100, vérmintából kimutatható biomarkert vizsgáltak. Kiderült, hogy négy vegyület (a májban képződő albumin, a humán plazmában megtalálható, a pozitív akut fázis fehérjék csoportjába tartozó alfa-1 savas glikoprotein, a nagyon alacsony sűrűségű lipoprotein (VLDL), valamint a citrát) egymástól különböző kóros folyamatokra is reagál, így például a szív-és érrendszeri betegségekre, vagy éppen a daganatra. Ezekből a vizsgálatokból fény derül a különböző halálos betegségek kockázataira is, figyelembe véve olyan ismert tényezőket, mint a dohányzás, a túlsúly vagy az alkoholfogyasztás - olvasható a szakmai cikkben.

Amióta fejlődésnek indult a molekuláris labordiagnosztika, nagyon gyakran végeznek ilyen és ehhez hasonló vizsgálatot, amely régóta a tudományos módszertan része. Dr. Várkonyi István, a Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Klinikai Farmakológia, Infektológiai és Allergológiai Intézetének intézetvezető főorvosa a WEBBeteg.hu érdeklődésére elmondta: egy egyszerű vérvételt, vagy valamilyen testnyílásból vett sejtek vizsgálatát, illetve bármilyen más kémiai markert lehet alkalmazni bizonyos betegségek előfordulási gyakoriságára való becslésre. Fontos tehát tudnunk, hogy ezek nem konkrét eredményt mutatnak, hanem becslések. Viszont nagyon hasznosak, mert valószínűség esetén a már speciális diagnosztikai vizsgálat lehet a következő lépés - hangsúlyozza a főorvos.

Csak becslés, de fontos!

Mindig az alapján mondunk ki egy egyénre szabott, jövőre vetítő kockázatértékelést, amit a múltból ismerünk. A legegyszerűbb módja ennek, ha egy kontrollcsoporttal éveken keresztül prospektív módon követnek bizonyos gének előfordulását, vagy gének előfordulását mutató fehérjéket mérnek a vérben, ezekből pedig becslést végeznek. Például 5 éven keresztül felvesznek egy adatsort, és ebből megállapítják, hogy amennyiben 4-5 paraméter előfordul a csoport tagjainál, akkor 5-10 vagy 20 éven belül nagy valószínűséggel valamilyen betegségre lesznek hajlamosak. Ezeket általában epidemiológiai, azaz járványtani vizsgálatoknak hívjuk, azonban nem csupán a fertőző betegségek okozta járványokra gondoljunk, hanem minden tömegesen előforduló betegségre, mint például egyes daganatokra vagy a szívbetegségekre.

A cél, hogy megpróbáljunk olyan tipikus vegyületeket kimutatni - mindegy, hogy ez egy fehérje természetű vagy kémiai anyag -, amely önmagában vagy valamivel kombinálva mutatja valamilyen betegség meglétét, vagy egy betegség jövőbeni előfordulásának a valószínűségét.

Emlékkép a múltból

Ki lehet mutatni 30-40 fertőző betegség előfordulását a gyermekbetegségek vagy a védőoltások sikerességének vonatkozásában egyetlen vérvizsgálatból: van-e az egyénnek jelenleg fertőző betegsége, vagy korábban volt-e. Úgymond, emlékképet kapunk a múlt betegségeiről. Gyakran megkérdezik az orvosok a betegtől, hogy volt-e gyerekkorában egyebek mellett kanyarója, mumpsza, bárányhimlője. Amennyiben nem emlékszik a páciens, az adott betegség átvészeltségét is ki lehet mutatni a vérből. A védőoltások sikeressége is hasonlóan lemérhető, ahogyan a védettség is - sorolja dr. Várkonyi István, aki hozzáteszi: a vérben előforduló különböző eltérések is kórjelzőek lehetnek. Például a vércukor eltérés alapján nagyvalószínűséggel cukorbetegség áll fenn. Egy második lépcsőben elvégzett, szintén vérből kimutatott vizsgálattal diagnosztizálni lehet a konkrét betegséget.

Különösen fontos a vérvétel olyan kezdetben tünetmentes betegségeknél, amelyek csak évek múlva okoznak gyógyíthatatlan, akár halálos kórt (például a Hepatitisz B vagy C-t követően a krónikus májgyulladás, májzsugor, esetleg májdaganat, illetve a HIV-fertőzés után az AIDS). Szerencsére az a ritkább, amikor olyan későn derül ki, hogy már menthetetlen a beteg. A rutin vagy akár a célzott szűrés ebből a szempontból a jövőnkért is fontos. Azt, hogy HIV-pozitív vagy sem az egyén, vérből, molekulárbiológiai vizsgálattal gyakorlatilag azonnal meg lehet mondani. Ez hasonlóan érvényes a fertőző májgyulladásra is - tette hozzá a főorvos.

Forrás: WEBBeteg, PLOS Medicine
Szerző: Tóth András, újságíró
Orvos szakértő: Dr. Várkonyi István, főorvos