A vashiány hátterében - Lisztérzékenység, gyulladás, daganat
A vashiányos vérszegénység a leggyakoribb betegség a világon. A növekedéssel járó magasabb vasszükséglet miatt sokszor alakul ki gyermekeknél, a felnőttek között pedig a menstruáló vagy szülő nők között fordul elő gyakran - ismertette Dr. Várkonyi Judit. A Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi docense.
Kitért rá, hogy a menopausába került nőknél és férfiaknál minden életkorban a vashiány gyomor-bélvérzésre hívhatja fel a figyelmet. Hangsúlyozta, vegetáriánusok között is általánosnak számít ez a kórkép, mert a legtöbb vasat a húsokból nyerjük. Felszívódási zavar is állhat a háttérben, amely lisztérzékenységből vagy Helicobacter baktérium okozta gyulladásból is fakadhat. A kezelés is attól függően változik, mi áll a kórkép mögött.
A kialakult vashiányt kezelni kell
A vashiányos vérszegénység |
A vashiány a leggyakrabban előforduló hiánybetegségek egyike, melynek változatos tünetei olykor megnehezítik a felismerést. A vashiány azonban számos probléma kiváltó oka lehet, amik közül a vashiányos vérszegénység fordul elő legtöbbször. Melyek a vashiány tünetei? |
A szédüléssel, fáradékonysággal, sápadtsággal, a terhelhetőség és a koncentráció csökkenésével, a haj vagy a köröm töredezésével járó kórképnek életkori és életmódbeli sajátosságai is vannak - ismertette Dr. Várkonyi Judit, a Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi docense. Kitért rá, a növekedés, fejlődés fokozott vasigénnyel jár, csakúgy, mint a menzesz vagy a szülés, emiatt a vashiány gyakran fordul elő gyermekeknél és fiatal nőknél. Menopausába került nőknél és férfiaknál minden életkorban arra is gondolni kell, hogy nem áll-e gyomor-bélvérzés a háttérben. A krónikus, lappangó vérzés gyakran csak a széklet és a vizelet vizsgálata során derül ki. A vegetáriánus életmód hatására is kiürülhetnek a vasraktárak, a legtöbb vas ugyanis a májban, illetve a vörös húsokban van, ezek ráadásul jobban is hasznosulnak, mint a növényekkel bevitt vas.
Amennyiben indokolt, szájon át szedhető vaskészítményt adnak a páciensnek. Ezeket az optimális hasznosulás miatt kétnaponta, a vasraktár feltöltéséig (akár fél év is lehet) kell szedni a felszívódás elősegítése miatt C-vitaminnal együtt. A kezelés megkezdését követően egy hónappal készítenek egy vérképet, hogy megnézzék, javult-e az állapot. Ha nem javul a vérkép, tisztázni kell, hogy milyen a felszívódás. Ilyenkor két dolgot néznek meg: hogy nincs-e Helicobacter baktérium a gyomorban, amely fekélyeket, gyulladásokat okozhat, gátolva a vas felszívódását. Ezt Helicobacter-kilégzési teszttel ellenőrzik, majd szükség esetén antibiotikummal és savkötővel kezelik. A másik, amit ki kell zárni, a lisztérzékenység, ilyenkor lepusztul a vékonybél-nyálkahártya, ami felszívódási problémákat okot. A búzaliszt és rozsliszt kerülésével azonban 1-2 hónap alatt rendeződik a vérkép.
A teljes cikket elolvashatja a Semmelweis Egyetem honlapján.