Krónikus myeloproliferatív betegségek

A krónikus myeloproliferatív betegségek idült lefolyású, őssejteredetű, úgynevezett klonális betegségek, ahol egy vagy több csontvelői myeloid sejtvonal (vörösvértestek, granulocyta fehérvérsejtek, vérlemezke-előalakok) kóros, fokozott képződése jelenik meg.

A fokozott sejtképződés érett sejtek (vörösvértest, vérlemezke, granulocyta fehérvérsejt) felszaporodásával jár mind a csontvelőben, mind a keringő vérben, és leggyakrabban a májban és a lépben is. Ebbe a betegségcsoportba tartozó kórképek lefolyása lassú, évekig, vagy évtizedekig tartva, mely végül a csontvelő fibrótikus átalakulásával, esetleg akut leukémia kialakulásával járhat.

A betegségek gyakran kialakulásukat követően évekkel később kerülnek felismerésre. A tünetek lehetnek teljesen jellegtelenek is, idővel fokozódnak, járhatnak sokáig teljes tünetmentességgel is. A betegségek tünetei gyakran átfednek egymással, sokszor más szervek betegségeivel is.

Tovább Milyen kilátásai vannak az akut leukémiával élő betegnek?

A diagnózis során a keringő vérben felszaporodnak a vörösvértestek, vérlemezkék, granulocyta típusú fehérvérsejtek. Minden esetben szükséges a csontvelő vizsgálata is, kiegészítve számos immunológiai, molekuláris és genetikai vizsgálattal is.

A krónikusmyeloproliferatív betegségek közé tartozó leggyakoribb kórképek:

• Idült myeloid leukémia (CML)
• Polycythemia vera (PV)
• Idült idiopathias myelofibrosis (MF)
• Esszenciális trombocitémia (ET)

A betegségek alapvetően gyógyszeresen nem gyógyíthatóak. A gyógyszerek az adott sejtszám csökkentésével a tünetek mérséklését hozzák, illetve javítják a beteg életminőségét, nyújtják a panaszmentes időszak hosszát. Az utóbbi években új típusú gyógyszerek is elérhetőek, melyek az ebben a betegcsoportban gyakori JAK2 génmutációra hatnak közvetlenül. Kivétel ez alól a JAK2 negatív esetek, illetve a CML, ahol a Philadelphia kromoszóma kialakulása ismeretes, ebben a betegségben erre ható gyógyszerek vannak forgalomban. Az egyedüli gyógymód az őssejtátültetés.

Bővebben Csodaszer vagy lehetőség? Az őssejtek

Az egyes betegségek rövid jellemzése:

Idült myeloid leukémia (CML)

A betegség alapja a 9. és 22. gén fúziójából létrejött úgynevezett Philadelphia kromoszóma, mely során egy tirozinkináz enzim folyamatosan aktív állapotban marad. A betegség természetes lefolyása három szakaszból áll. A tünetmentes, vagy tünetszegény krónikus szakasz, a fokozódó tünetekkel járó akcelerált szakasz, illetve az akut leukémiával megegyező, annak megfelelő blasztos krízis. A kezelésben cél a teljes tünetmentesség, akár gyógyulás. Gyógyszeresen a tirozinkináz gátlók terjedtek el, az első vonalbeli imatinib után a nilotinib és dasatinib, melyekkel nagyon jó eredmények voltak elérhetőek. Az egyetlen teljes gyógyulást hozó eljárás az allogén csontvelői őssejttranszplantáció. A betegek kezelését mindig egyénileg kell meghatározni. A betegek életkilátása függ számos prognosztikai tényezőtől, a gyógyszerrel elért eredményektől és attól, hogy mely stádiumban van a beteg.

Polycythemia vera

PV esetén a vörösvértestek halmozódnak fel elsősorban, de emellett jellegzetesen fokozott a vérlemezke és fehérvérsejtszám is. A betegségre jellemző az artériás és vénás trombózisok, akár szokatlan lokalizációban, megnagyobbodott máj és lép, a fokozott vérviszkozitás okozta tünetek (pl. fejfájás), illetve az életminőséget rontó társuló panaszok, mint a gyengeség, fáradékonyság, éjszakai izzadás, viszketés, fogyás, láz, csontfájdalom. A halálozás egyik leggyakoribb okozója a trombózis kialakulása (szívinfarktus, stroke, tüdőembólia). A betegség teljes túlélése egy-két évtizedre tehető, függ az életkortól is.

A betegek egy része teljesen tünetmentes a betegség felismerésekor, csak a vérkép utal a kórképre. Tünetek megjelenésekor a leggyakoribb a nagy, fájdalmas lép, trombózis.

A PV kezelése egyénre szabott. Maga a PV nem gyógyítható, a cél a trombózisok megelőzése, a betegségasszociált tünetek mérséklése. Az artériás trombózis megelőzésére aszpirin adása javasolt, a magas vörösvértestszám gyógyszeresen (hidroxiurea, interferon, ruxolitinib)is csökkenthető, emellett szükséges lehet a vérlebocsájtás is (adott időközönként kb. 300 ml vér leengedésével csökkenthető a magas vörösvértest számot jelző hematokrit érték, mellyel csökkennek a betegséget kísérő szövődmények is).

Primer myelofibrosis

A csontvelő fibrotikus átalakulásával jár, emellett megjelenik a csontvelőn kívüli vérképzés, mely miatt extrém lép- és májmegnagyobbodás is kialakulhat. A fibrózis miatt egyre csökken a csontvelői eredetű sejtek mennyisége, fokozatosan alacsony vérlemezke számot, vérszegénységet, alacsony fehérvérsejtszámot okozva (vérzések, vérszegénység, gyakori fertőzések jellemzik). Általános tünetei a fogyás, gyengeség, étvágytalanság is. Az MF elsősorban az időskorúak betegsége, felismerését követően az átlagos túlélés 5-6 év.

Kezelése az elmúlt évekig csak tüneti volt. Véradás, vérlemezke transzfúzió, antibiotikum a fertőzések idején. Létezik gyógyszeres kezelés, mely csökkenti a lép méretét és az esetleges magas sejtszámokat. Az elmúlt években megjelent, úgynevezett JAK (jelátviteli útvonal, mely a betegség kialakulásában szerepel) inhibitor terápia javítja a tüneteket, csökkenti a lép méretét, meghosszabbítja a betegek életét. Az egyetlen gyógyulást hozó megoldás az őssejtátültetés lehet. Diagnóziskor tehát az első kérdés, hogy a beteg életkoránál, fizikai állapotánál, társbetegségeinél fogva alkalmas lehet-e egy transzplantáció elvégzésére.

Esszenciális trombocitémia

Elsősorban a vérlemezkék fokozott termelődésével jár. Az esetek közel fele sokáig tünetmentes, csak a labor eltérés jellegzetes. A meglévő tünetek lehetnek a megnagyobbodott lép, fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, hasi fájdalom. A magas trombocita szám trombózisok kialakulásával járhat, míg az extrém magas trombocita szám inkább már vérzéseket okoz. A kezelés a trombocita szám csökkentésére irányul, illetve a trombózis megelőzésére. A kezelt betegséggel élők életkilátásai közel azonosak, mint a korosztályuk életkilátásai. A betegség előmenetele során kis százalékban myelofibrosis, még ritkábban akut leukémia alakulhat ki.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus