A leggyakoribb vérkészítmények és alkalmazásuk

Az orvostudomány fejlődésével számos olyan betegség gyógyíthatóvá vagy kezelhetővé vált, amire korábban nem volt lehetőség. Ehhez hozzájárultak az ismereteink bővülései, az alkalmazott technikák fejlődése és az új gyógyszerkészítmények.

Akár kezelésről beszélünk (pl. egy daganatos betegség kezelése), akár műtéti megoldásról (pl. szívsebészeti beavatkozás), szükséges lehet vérkészítmények adása is. Pontosan ezek a készítmények teszik sokszor lehetővé, hogy az átmeneti vérszegénység, hirtelen fellépő vérzés megoldásával a beteg a gyógyulás útjára léphessen.

Számos vérkészítmény van forgalomban, ezek mind speciális eljárásokkal kiegészítve is alkalmazásra kerülhetnek a beteg igényét és a szakmai ajánlásokat figyelembe véve.

A teljesség igénye nélkül a manapság hazánkban a klinikai gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott készítmények a következőek:

Vörösvértest-készítmény (vvt-koncentrátum)

Ez a köznyelvben ismert „vér”, amit a beteg kaphat. A beadás során a kb. 200 ml vörösvértestkészítmény elhanyagolható mennyiségben tartalmaz vérlemezkét és fehérvérsejtet. A fehérvérsejtek száma speciális eljárásokkal tovább csökkenthető. Ezzel elkerülhető a lázas szövődmények többsége, az átvitt fertőző betegségek megjelenése, illetve az immunizáció azoknál a betegeknél, akik feltehetően még többször kapnak vérkészítményt, vagy szervátültetésre várnak.

A vörösvérsejtkészítményt mindig a beteg vércsoportjának megfelelően kell megválasztani (ABO és RH, illetve ritka vércsoportok vizsgálatával) és beadni. Súlyos, akár életet veszélyeztető következményei is lehetnek a vércsoport tévesztésének. Abban az esetben, ha valaki bizonyos betegségben szenved, vagy több alkalommal kap vért, a megfelelő vércsoport kiválasztása mellett egyedileg az ő előzetes vérmintáját vizsgálva, személyére választott vörösvérsejt kerül beadásra. Ezzel az immunreakciók elkerülhetőek.

A vér adásának indikációja sokrétű lehet, a megfelelő szabályzat mellett egyedileg is figyelembe kell venni az adott beteg esetét.

Minden véradás kórházi körülmények között zajlik. A vvt-készítmény adása előtt a betegtől vérmintát kell venni, megtörténik az orvosi vizsgálat és az alapvető élettani paraméterek (vérnyomás, szívritmus, testhőmérséklet) rögzítése. A vvt-koncentrátumot lassú infúzióban kapja meg a beteg, kb. 45 perc alatt. Az első pár percben (biológiai próba) szoros orvosi felügyelettel indul el a vvt adása, a szövődmények gyors észlelésének esélye miatt. Ha a készítményt a beteg gond nélkül megkapta, 24-48 órás megfigyelésre az egészségügyi intézményben kell maradni. Sok esetben ismételni kell a vvt-koncentrátum adását, ennek ütemét, gyakoriságát, kiegészítő kezelését mindig személyre szabottan kell megállapítani.

A vvtkészítményt a szakmai szabályzatot maximálisan figyelembe véve bárki kaphatja. Életkori megkötés nincsen (akár méhen belüli véradás is ismert már), terhesek is kaphatják szükség esetén. Van néhány olyan speciális kórkép (pl. immuneredetű vörösvértest szétesésével járó úgynevezett hemolitikus anémia, vagy B₁₂-vitamin-hiányos vérszegénység), amikor lehetőség szerint kerülni kell a vér adását.

Minden vérkészítményre, így a vvt-készítményre is igaz, hogy csak megfelelő okkal szabad adni, akkor viszont késlekedés nélkül.

Vérlemezke-koncentrátum (thrombocytakoncentrátum (thr-koncentrátum))

A thr-koncentrátum adásának leggyakoribb oka az alacsony vérlemezkeszám mellett észlelt vérzés.

Abban az esetben is kell vérlemezkét adni, ha jelentős vérszegénység miatt a beteg többszörös vvt-koncentrátum adásában részesül. Ilyenkor a keringő vérben ugyanis relatíve alacsonyabb lesz a vérlemezkék száma, és a vérzés lehetősége tovább fokozódik.

A vérlemezke adása is hasonló körülmények között történik, a beteg vércsoportjával összeférhető készítmény adható be. Valamivel ritkábbak a készítmény adásával jelentkező szövődmények.

Friss fagyasztott plazma (FFP-koncentrátum)

A véradó személytől levett teljes vérnek az a része, mely nem tartalmaz (vagy csak minimális mennyiségben) vörösvértestet és vérlemezkét. A plazma viszont rengeteg, a véralvadásban szerepet játszó faktort tartalmaz, illetve mint maga a folyadék is nagyon fontos abban az esetben, amikor pl. nagy vérvesztés miatti folyadékhiány alakul ki az érpályában. A véralvadási faktorok és „volumenpótlás” tehát elsősorban vérzés, jelentős vérzés következtében kialakult folyadékvesztés miatt lehet szükséges.

A véradói donoroktól levett vérkészítményeknek számos fajtája létezik, mely már a levétel módjától és az előkezeléstől is függ. Igény szerint ezek további speciális kezelése (szűrés, sugarazás) is szükséges lehet mielőtt a beteg megkapja a készítményt.

Nincs olyan általános kizáró tényező, amikor a beteg nem kaphat vérkészítményt. Az autoimmun vörösvértest pusztulásával járó kórképek esetén kerülni kell, de szükség esetén kifejezetten a beteg vérmintáját vizsgálva, arra választott vér életveszélyben beadható. Életkori megkötés sincs, nem lehet akadály más betegség, vagy terhesség sem.

Ez a cikk is érdekelheti Vérplazmát adnék - Mire figyeljek?

A szövődmények

Minden esetben jól átgondoltan kell az orvosnak elrendelni a vérkészítmény adását, hiszen kiválthatunk antitest-termelést, immunreakciót indíthatunk el, és bár ritkán, de fertőzések átvitelére is van példa.

A szövődmények megelőzésének első lépése az indokoltan elrendelt vérkészítmény-adás.

A vérkészítményeket mindig vénásan adott lassú, testhőmérsékletű infúzió formájában adjuk be. Kerülni kell az egyidejű gyógyszer adását, illetve magukat a vérkészítményeket is lehetőség szerint külön kell adni, ha szövődmény van, ismert legyen a forrása. Természetesen lehet életmentő szükség, vészhelyzet is, amikor egymással párhuzamosan kerülnek beadásra.

Tovább Rutin vérkép - A leggyakoribb vérvizsgálati adatok értelmezése

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus