A hematológiai megbetegedések során fellépő fertőzésekről

Miért fogékonyabbak a hematológiai betegek a fertőzésekre? Milyen fertőzések fordulnak elő gyakran náluk?

A hematológiai betegségek döntő többsége hatással van az immunrendszer működésére.

Mi lehet ennek a hátterében?

• az adott alapbetegség maga
• a csontvelő által termelt fehérvérsejtek száma csökken (neutropénia) vagy kórosan működnek (pl. myeloid leukémia esetén)
• a keringő immunsejtek kórosan működnek (pl. limfóma esetén), vagy számuk csökkent (lymphopaenia)
• lépműködési zavar csökkenti a védekező képességét az immunrendszernek
• kemoterápia, sugárkezelés, immunmoduláns gyógyszerek

Mik lehetnek a következmények?

• gyakrabban alakul ki fertőzés
• „egyszerűbb” fertőzés is súlyos állapotot eredményez
• elhúzódó betegség alakul ki
• ritka lokalizációjú fertőzések jelennek meg
• ritka, vagy egyébként nem feltétlenül betegséget okozó kórokozó heves panaszokat okoz
• a beteg szervezete nehezebben reagál gyógyszeres kezelésre
• a fertőzés miatt romlik az alapbetegség állapota, vagy elhúzódóbb a gyógyulás
• halasztani kell a kezelést, vagy csökkenteni a tervezett gyógyszerdózisokat

A lázas neutropénia

A fokozott fertőzéshajlam elsődleges oka hematológiai betegségek esetén mégis a neutropénia, vagyis a neutrofil típusú fehérvérsejtek alacsony száma.

A neutropénia következtében kialakuló lázas állapotot hívjuk lázas neutropéniának.

Kialakulása függ az alapbetegségtől, a beteg általános állapotától és társbetegségeitől, illetve az alkalmazott kezeléstől, korábbi kezelésektől. A legtöbb kezelés törvényszerűen neutropéniával jár. Bizonyos, elsősorban kemoterápiás szerek gyakrabban okoznak elhúzódó, alacsony neutrofil fehérvérsejtszámot, míg a lázas neutropénia halálozása közel 10%-os is lehet! Az egyébként is gyenge immunrendszer, az időskor és az alultápláltság még tovább emeli a fertőzések valószínűségét. A társbetegségek közül a cukorbetegség, májbetegség, szívbetegség és krónikus tüdőbetegség hajlamosító tényező.

Ez is érdekelheti Teendők kemoterápiás kezelés alatt és után kialakult ismeretlen eredetű láz esetén

Milyen fertőzések fordulnak elő gyakran hematológiai betegek esetén?

Természetesen bármilyen fertőzés megjelenhet. Inkább az jellemző, hogy ezek gyakorisága fokozott, és súlyosabb képben jelentkeznek, magasabb a halálozás, és nehezebb a kezelés, mint egyébként egészséges egyének esetén.

De mégis, a következő fertőzéseket látjuk gyakran:

• Szájüregi fertőzés, fogászati gyulladások (szájnyálkahártya, torok, mandulák, fogíny): baktérium, de akár vírus vagy gomba is okozhatja a fertőzést.
• Légúti fertőzések: akár a felső légutak, torok betegségei, de a súlyos, légzési elégtelenséget okozó tüdőgyulladás is ide tartozik. Gyakran ritka, atípusos kórokozók, vírusok és gombák nehezítik a beteg kezelését.
• Gyomor-bélrendszeri fertőzés: a hasmenés kialakulhat amiatt, hogy a normál bélflóra háttérbe szorulásával, kis csíraszámban jelen lévő baktériumok elszaporodnak. Rontja a helyzetet a sokszor tartós és váltott antibiotikumszedés.
• Húgyúti fertőzések: a vizeletfertőzés, de a vesemedence gyulladása is előfordulhat. Átmeneti vagy állandó katéter viselése hajlamosít a kórokozók elszaporodására.
• Lágyrészfertőzések: főleg a gyengült immunrendszer miatt alakulnak ki, vagy a vénás branül, katéter miatt terjednek tovább.
• Branülgyulladás, nagyvénakatéter gyulladása: szinte minden kemoterápiás kezeléshez szükséges tartós vénabiztosítás, amiatt is, mert gyakran a kezelések és sokszori vérvétel miatt rosszak a betegek vénái.
• Nőgyógyászati fertőzések.
• Vérmérgezés, szisztémás fertőzés (szepszis): könnyebben alakul ki, mint egészséges immunrendszer mellett.
• Szívbelhártyagyulladás (endocarditis): gyakran szisztémás fertőzés részeként.
• Ízületi gyulladások.
• Sebfertőzés, decubitus.

Fontos szempont a fertőzés igazolásában

Talán az egyik leglényegesebb a konkrét kórokozó beazonosítása. Emiatt minden fertőzésnél – különösen a súlyos fertőzéseknél – mintavételre kell törekedni. Nem elég tehát a laboratóriumi vizsgálat, a vérvétel, a képalkotó diagnosztika, hanem baktérium-, vírus- vagy gombatenyésztés segít a pontos kórokozó kimutatásában, emellett az antibiotikumérzékenység megadásában. A gyakori antibiotikumszedés és kórházi kezelések mind az antibiotikumrezisztencia kialakulásához vezetnek. Sok kórokozó emiatt már nem érzékeny a megszokott gyógyszerelésre.

Hogyan előzhető meg a fertőzés?

Általános szempontként a fokozott higiénia és sterilitás betartása említhető.

• A beteget izolálni kell, a környezetét alacsony csíraszámú kórokozó jelenlétében kell tartani. Rednszeres takarítás, fertőtlenítés szükséges.
• A beteg maga is kerülje a fertőző embereket.
• Védőruha (maszk, lábzsák, köpeny) használata ajánlott.
• A katéterek, branülök rendszeres ellenőrzése, steril kezelése szükséges.
• Szájüregi higiénia, öblögetők használata javasolt.
• Probiotikum szedése ajánlott.
• Speciális étrend javasolt, de legalább bizonyos élelmiszerek kerülése (pl. földdel érintkező, nehezen tisztítható gyümölcsöké).

Hogyan látjuk el a fertőzéseket?

A korán felismert fertőzés még az esetek egy részében könnyebben kezelhető, mint a komplikált fertőzések. Fertőzés esetén szükséges lehet a kezelés halasztása is.

• az antibiotikumos profilaxist a fokozódó antibiotikumrezisztencia miatt csak körültekintően, indokolt esetben lehet alkalmazni
• a mintavétellel segített célzott antibiotikumadás kiemelendő
• gombaellenes szerek
• vírusellenes szerek
• probiotikum alkalmazása
• tüneti kezelés a panaszok enyhítésére
• keringés- és légzéstámogatás
• kolóniastimuláló faktor (GCSF) alkalmazása a neutrofil fehérvérsejtek számának emelésére

Milyen a hematológiában előforduló fertőzések kiemenetele?

Sokszor súlyosabb, magas halálozással. Függ az alapbetegségtől, társbetegségektől, a beteg korától és általános állapotától. Sokat számít az időben megkezdett kezelés és a hatékony antibiotikumválasztás.

Ha otthonában tartózkodik a beteg, fel kell világosítani az orvoshoz fordulás idejéről, módjáról, mert az időben megkezdett orvosi kezelés életet menthet.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus