A neutropénia (alacsony fehérvérsejtszám)

Dr. Ujj Zsófia Ágnes
szerző: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus - WEBBeteg
frissítve:

A neutrofil granulociták a fehérvérsejtek egyik fajtáját jelentik, amelyek alapvetően a bakteriális védekezésben vesznek részt. Normális esetben a keringő neutrofil abszolút száma a vérben 2,2-7,9 G/L érték között van. Amennyiben a neutrofil granulociták száma ennél alacsonyabb, neutropéniáról beszélünk.

A neutrofil granulociták száma normális élettani folyamatokban is változhat, pl. fizikai megterhelés, havi ciklusos ingadozás miatt, de számos sérülés, megbetegedés is okozhat neutropéniát. A leggyakrabban valamilyen fertőzés áll az eltérés hátterében.

A neutropénia okai

A leggyakoribb okok a háttérben a következők lehetnek:

  • csökkent fehérvérsejtképződés néhány veleszületett kórképben, vagy ciklusos neutropénia esetén;
  • fertőzések során, amely lehet bakteriális, vírusos, de más kórokozó is;
  • csontvelői betegség, daganat, vagy daganatos csontvelői infiltráltság esetén;
  • daganatellenes kezelések mellékhatásaként: sugárterápiát követően, citosztatikumok hatására (lázas neutropénia);
  • fokozott fehérvérsejtpusztulás: immunmechanizmusok, autoimmun betegségek (pl. SLE), immunszupresszív gyógyszerek alkalmazásakor;
  • kórosan nagy lép esetén fokozott „raktározás” miatt is kialakulhat;
  • gyógyszermellékhatás (pl. thyreostatikumok, algopyrin).

Milyen tüneteket okozhat az alacsony neutrofilszám?

A neutropénia nem mindig jár nyilvánvaló panaszokkal. Sokszor látunk alacsonyabb, de nem kórosan alacsony neutrofil számot fiatal vékony nők esetén, bármilyen kóros tünet nélkül. Ilyenkor felszívódási zavar is társulhat a laboreltéréshez.

Tankönyvi esetben az alacsony neutrofil szám fokozott hajlamot jelent fertőzésekre. Gyakoribbá válhatnak a lázas, felső légúti betegségek, a vizeletinfekció, a bőr vagy szájüregi, nőgyógyászati fertőzések.

Neutropénia esetén akár egy banális fertőzés is súlyossá válhat, nyilván a betegség részben függ a neutropénia súlyosságától is.

A neutropénia súlyossági fokozatai

enyhe neutropénia: 2,5-1,0 G/L érték esetén

mérsékelt neutropénia: 1,0-0,5 G/L esetén

súlyos neutropénia: 0,5 G/L érték alatt

Hogyan diagnosztizálható a neutropénia?

Vagy a tünetek vetik fel a neutropénia gyanúját, vagy egy laboreltérés a kiindulópont. A vérképvizsgálat már mutatja az eltérést (csökkent neutrofilszám), ám az okok tisztázása érdekében további vizsgálatok lehetnek szükségesek. Általános labor, esetleg perifériás vérkenet, mellkas röntgen és hasi ultrahang szokott történni.

Szükség esetén szerológiai vagy bakteriális fertőzés irányában mintavétel, immunológiai vizsgálat, csontvelővétel javasolt, amennyiben a tünetek felvetik háttérbetegség lehetőségét.

Hogyan kezelhető a neutropénia?

A neutropénia lehet átmeneti, vagy tartós is, alapvetően a kiváltó októl függően.

Természetesen a kiváltó ok kezelése az elsődleges, amennyiben az ismert. Ha ez nem megoldható, adható növekedési faktor (G-CSF, granulocita-sejtvonal stimuláló gyógyszer), amely serkenti a csontvelői neutrofil granulociták képzését.

A súlyos fertőzések elkerülése érdekében szükség esetén antibiotikus támogatás is szükséges lehet.

Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológusForrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Cikkajánló

A folsavhiány
A folsavhiány

Természetes folsavforrások.

Torokfájás
Torokfájás

Jó-e a csípős paprika ellene?

WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna
WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
WEBBeteg - Dr. Borsi-Lieber Katalin

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Ujj Zsófia Ágnes

Dr. Ujj Zsófia Ágnes

Belgyógyász, hematológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Mucsi Orsolya

Dr. Mucsi Orsolya

Belgyógyász, Hematológus

Budapest