Milyen vérképeltérések esetén érdemes hematológushoz fordulnunk?

Vannak esetek, amikor a vérképben észlelt eltérések vetik fel hematológiai kórkép jelenlétét.

De vigyázat! Az internet nem helyettesíti a szakorvosi vizsgálatot! És pont vérképben észlelt minimális eltérések esetén az egyik leggyakoribb, hogy a „beteg” azért jelenik meg hematológusnál, mert böngésző segítségével tévesen pl. leukémiásnak diagnosztizálta önmagát. Ez nagyon nagy baj, sok felesleges aggodalomhoz vezet, arról nem is beszélve, hogy szükségtelen terhelésnek teszi ki az egészségügyi rendszert is, még tovább növelve a várakozást 1-1 rendelésre. Tehát csak óvatosan! Bízzunk meg orvosaunkban, aki a vérvételt elrendelte, és kérdés esetén a leletünkkel kapcsolatban forduljunk hozzá bizalommal.

Milyen esetben gondol az orvos arra, hogy hematológushoz küldje?

Laborvizsgálat két esetben szokott történni: vagy valamilyen panasz miatt, vagy csak rutin pl. éves szűrővizsgálat esetén.

Ha panaszok is vannak, és ezért küldte orvosa vérvételre, azok ismerete segíthet abban, hogy kell-e gondolni hematológiai betegségre. Ezt is a vérvételt kérő orvos tudja megítélni. Mert a gyakori úgynevezett B tünetek – mint éjszakai izzadás, láz, bőrviszketés, fogyás, fáradékonyság – sajnos túl általános tünetek. Bár hematológiai betegségben is jelentkezhetnek, bármilyen másik kórképhez is társulhatnak, de akár kimerültség is okozhatja ezeket. Sokszor sajnos szintén pusztán ezek alapján diagnosztizálják tévesen az emberek magukat.

Viszont rutin vérvétel tünet nélkül is kimutathat eltéréseket.

A leggyakoribb, akár hematológiai kórképre is utaló eltérések:

• Fehérvérsejtszám-változások: akár túl alacsony, akár túl magas érték. DE fertőzések is megváltoztatják a fehérvérsejtek számát. Nem mindegy az eltérés mértéke, sem a tendencia, pl. két hét múlva ismételve vírus vagy bakteriális fertőzés esetén javul a kép.
• Fehérvérsejtek összetételének változása: jelentős eltolódás főleg a neutrofil és limfocita típusú sejtek arányaiban. DE szintén bakteriális vagy vírusfertőzés is okozhat hasonló eltérést, itt is a mért eltérés és fenállásának ideje is számít.
• Hemoglobinszint-csökkenés vagy -emelkedés: lehet csökkenés, vagyis vérszegénység. DE mindig a többi paraméterrel együtt értékelendő, vashiány hátterében leginkább más szokott állni. Magasabb Hgb-érték esetén is lehet tüdőbetegség vagy „csak” dohányzás a háttérben.
• Vérlemezkék számbeli eltérése: akár alacsonyabb, akár magasabb érték. DE lehet immunológiai ok is a csökkenés hátterében, vagy pl. tartós vashiány a magasabb érték mögött.
• Mind a három fenti sejtvonal egyidejű eltérése nagyobb valószínűséget jelent hematológiai kórképre, de az sem mindig!
• Általános laborban pl. LDH-érték növekedése (de számos más ok is lehet emögött is)
• Májfunkciós eltérések (leggyakrabban más paraméterek vérképeltérésével együtt).

Bármilyen esetben, amikor felmerül hematológiai kórkép gyanúja, további részletes és speciális vizsgálatok is történnek, ezek eredményének kiértékeléséig nem szabad kimondani biztos diagnózist!

Tovább

• A teljes vérkép vizsgálata
• Rutin vérkép - A leggyakoribb vérvizsgálati adatok értelmezése
• Normál vérkép - Hogyan értelmezzük a leletet gyermekeknél?
• Hematológiai megbetegedések aloldal a WEBBetegen

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus