A lép megnagyobbodásáról
Hol található a lépünk, milyen betegségek okozhatják a lépmegnagyobbodást és hogyan kezelhetőek a tünetet okozó kórok?
A lép normál működése
A lépnek létfontosságú szerepe van az immunrendszer működésében és a vérsejtek életciklusában. A lép a bal bordaív alatt helyezkedik el, és normális esetben nem tapintható, legfeljebb fiatal felnőttek és sovány testalkatúak esetében. A normál nagyságú lép tömege kb.150 gramm, hossza 11 centiméter.
A lép négy fontos feladatot lát el a szervezetben. A lép szervezetünk legnagyobb nyirokszerveként egyik legfontosabb szerepe, hogy a szervezetbe bekerülő kórokozókat kiszűrje a vérből, majd a vér fehérvérsejtjeinek segítségével megtörténjen azok hatástalanítása.
A lépben nagy mennyiségű immunoglobulin G (IgG) típusú ellenanyag termelődik. Szintén a lép termeli a properdin nevű anyagot, mely az immunválasz kialakulásában nélkülözhetetlen, illetve a tuftsint, egy kismolekulájú fehérjét, amely immunrendszeri stimuláns funkciót tölt be.
A lép távolítja el a keringésből a normálistól eltérő vörösvértesteket, melyek lehetnek elöregedett (a vvtk átlagos élettartama 120 nap), vagy kóros szerkezetű, illetve funkciójú vörösvérsejtek. Vérképzőszervi betegségek során, amikor a csontvelő károsodott és nem képes elegendő mennyiségű vérsejt termelésére, a lép részben képes ezt a funkciót átvenni, és vérképző szervként viselkedni.
A lép szerece és betegségei |
A lép önmagában ritkán betegszik meg, azonban ebből a szervünkből induló kórképek többnyire azonnali orvosi beavatkozást igényelnek. Éppen ezért szükséges tudnunk róluk, és a has bal oldalára lokalizálódó, bordaív környéki trauma esetén, illetve ezen a tájon érzékelt fájdalom fellépésekor érdemes mielőbb orvoshoz fordulnunk. A lép betegségei és sérülései |
Lépmegnagyobbodás vagy léptúlműködés?
Meg kell különböztetni a lépnagyobbodást (splenomegalia) a léptúlműködéstől (hypersplenia). A lépmegnagyobbodás egy tünet (a lép kóros megnagyobbodása), amely számos betegségben előfordulhat. A hyperspleniát egy önálló betegségnek vagy betegségcsoportnak tekinthetjük, amelynek egyik tünete éppen a lépmegnagyobbodás.
A hypersplenia lényege, hogy a megnagyobbodott lépben felgyorsul a vérsejtek tárolása és lebontása, emiatt a perifériás vérben megfogyatkozik a vörösvértestek, fehérvérsejtek és vérlemezkék száma. Előfordulhat, hogy a három összetevő közül csak egy vagy két csoport érintett. Ez azért veszélyes, mert így ezen sejtek nem képesek funkciójukat betölteni, és a hiányuk következtében számos kórkép alakulhat ki (anaemiák, fertőzésekre való fokozott hajlam, vérzékenység).
A lépmegnagyobbodás az esetek döntő többségében valamely más betegség következménye. Akkor válik orvosi fizikális vagy képalkotó vizsgálatok során jól észlelhetővé, ha eléri a 450-500 gramm tömeget. A lépmegnagyobbodás nem kórok, hanem az egészségi állapotban bekövetkezett változás tünete, amely esetenként további panaszok forrása lehet.
A lépmegnagyobbodás kiváltó okai
A lépmegnagyobbodás az alábbi fő okokra vezethető vissza:
-
Az immunrendszernek fokozott a működése fertőzéses megbetegedések idején. A lép a nagy mennyiségű vagy erős immunválaszt kiváltó kórokozó miatt nagy terhelésnek van kitéve (bakteriális szepszis, mononukleózis, fertőzéses eredetű szívbelhártya-gyulladás, tuberkulózis stb.).
-
Ritka esetekben a lépben fennakadt gennykeltő baktériumok tályog kialakulását okozhatják, mely szintén a lép méretének megnövekedéséhez vezet.
-
Különleges kórokozók nagyon gyakran okoznak splenomegaliát (schistosomiasis, histoplasmosis, leischmaniasis, malária).
-
Az autoimmun betegségek hátterében álló fokozott immunválasz szintén a lép megnagyobbodásához vezethet.
-
Fokozott vörösvértest destrukció a vörösvértestek már említett eltérései miatt alakulhat ki. Ennek hátterében állhat vérszegénység, szferocitózis, thalasszémiák, limfómák, immuneredetű trombocitémiás purpura, mieloproliferatív betegségek.
-
Lépmegnagyobbodás alakulhat ki, ha a szervezet keringési rendszere károsodott, elsősorban a szív pumpafunkciójának romlása miatt, például pangásos szívelégtelenségben.
-
Mivel a lép és a máj vérkeringés anatómiailag szoros kapcsolatban áll, ezért a máj betegségei is okozhatnak splenomegaliát, például a máj vérellátási rendszerében jelentkező magas vérnyomás, májzsugor, Budd-Chiari-szindróma, vírusos és egyéb eredetű májgyulladás esetén.
-
A vér lépből való eltávozása a lép elvezető vénájának elzáródása, trombózisa esetén akadályozott, így alakítva ki a szerv megnagyobbodását.
-
A lép állományának infiltratív (beszűrődéses) betegségei esetében maga a lép szerkezete a változik meg, például sarcoidosis, tárolási betegségek, amiloidózis következtében. A falósejtek az érintett helyeken felszaporodnak, hogy az idegen anyagot eltávolítsák. A kóros szerkezetű anyagok és a falósejtek együttes jelenléte a szerv méretének növekedéséhez vezet.
-
Nem csak a vérképzőrendszer, hanem bármely más szerv rosszindulatú betegségei okozhatnak splenomegaliát, akár áttétek kialakulása következtében.
A lépmegnagyobbodás tünetei
A lép megnagyobbodása bizonytalan tünetekkel járhat, de lehet akár tünetmentes is, amikor az alapbetegség jelein kívül a splenomegalia csak mellékleletként jelentkezik.
Ugyanakkor az is előfordul, hogy rutin kivizsgálás alkalmával fedezi fel a vizsgáló orvos a splenomegaliát, és így derül fény az egyébként tüneteket (még) nem okozó alapbetegségre.
Ha maga a lépmegnagyobbodás tüneteket okoz, legtöbbször a beteg bizonytalan eredetű, nehezen meghatározható hasi fájdalomra panaszkodik, amely esetenként a bal vállba sugárzik. Kevésbé jellemző a haskörfogat megnövekedése és az étkezés közben jelentkező korai jóllakottságérzés (a lép nyomja a gyomrot, ami által kevesebb mennyiségű étel befogadására képes). Ez utóbbiak inkább a nagyobb mértékű megnagyobbodásból származhatnak, leginkább sovány betegek esetében.
Hogyan diagnosztizálható a lépmegnagyobbodás?
A lépmegnagyobbodás fizikális diagnosztikai, és képalkotó módszerekkel állapítható meg. A vizsgáló orvos a has betapintása során kezével ellenőrzi a lép nagyságát. A lágyrészek vizsgálatára szolgáló képalkotó eljárások, mint az ultrahang, a mágneses rezonanciás és komputertomográfiás vizsgálat is, érzékenyen jelzi a lép nagyságát. Izotópos vizsgálattal közvetve vizsgálható a splenomegalia: izotóppal jelzett vörösvértestek feldúsulásából, anatómiai elhelyezkedéséből lehet a lép nagyságára következtetni.
A háttérben álló betegség feltérképezéséhez minden esetben laboratóriumi vizsgálat szükséges, ahol a levett vérből teljes analízis történik (vérkép, kémia, gyulladásos markerek). A gyanítható alapbetegség határozza meg a további kivizsgálási tervet, amely tartalmazni fog képalkotó vizsgálatokat, szükség esetén rosszindulatú megbetegedés gyanújakor biopsziát is a lépből, illetve a feltételezett vagy már képalkotó eljárásokkal igazolt érintett szervekből.
Speciális esetekben érfestés is szükséges lehet.
Hogyan kezelhető a lépmegnagyobbodás?
A kezelés minden esetben a kiváltó ok kezelését jelenti. Fertőzéses megbetegedés esetén a kórokozóra specifikus terápiát kell alkalmazni (például baktériumok esetében antibiotikumot).
Rosszindulatú betegségek esetén kemoterápia, radioterápia vagy sebészi beavatkozás, csontvelő-átültetés lehet szükséges. Autoimmun betegségek, májcirrózis esetén immunszuppresszív terápia alkalmazandó (kortikoszteroidok, interferonok). Speciális esetekben szükség lehet a lép eltávolítására is.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőink: Dr. Kónya Judit, családorvos
Lektorálta: Dr. Reinhardt István