Véralvadásgátlás - A (nem frakcionált) heparin tulajdonságai
aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus frissítve:
A nagy molekulasúlyú vagy frakcionálatlan heparin alkalmazása elég nehézkes, csak orvosi segítséggel adagolható, mert csak vénába adva alkalmazható hatékonyan. Milyen előnyös hatásai vannak? Milyen mellékhatásai lehetnek?
A véralvadási folyamat egy többlépcsős reakciósorozat, amelynek során a véralvadási enzimek aktiválják egymást, oly módon, hogy minden lépésnél egyre több aktív enzimmolekula képződik.
A folyamat hamar felgyorsul, és hatásukra rövid időn belül fehérjeszálakból álló háló jön létre, ami megállítja a vérzést. A véralvadási reakciókkal egyidejűleg beindulnak véralvadás-ellenes mechanizmusok is, melyek az alvadást a sérülés helyére lokalizálják, és nem engedik, hogy a vér testszerte megalvadjon.
Kóros esetben sérülés nélkül is beindulhat a véralvadás, ekkor vérrög képződik az éren belül, mely elzárja a vér útját. Ezt a kóros folyamatot megállíthatjuk, vagy megelőzhetjük véralvadásgátló (antikoaguláns) gyógyszerekkel, melyek a véralvadási reakciósor valamely lépését gátolják. Ilyen hatású szer a heparin is.
A heparin a véralvadási folyamat egyik gátló anyagának hatását jelentősen felgyorsítja, de ezenkívül más egyéb hatásokkal is elősegíti a véralvadás lelassítását.
A heparin alkalmazásának módja
A heparin alkalmazása elég nehézkes, ugyanis a bélből nagyon rosszul szívódik fel, így szájon át nem lehet bevenni. Izomba nem lehet adni vérömlenyképződés miatt, bőr alól pedig csak kevéssé szívódik fel.
Csak vénába adva alkalmazható hatékonyan. Az érpályában sok anyaghoz kötődik, és csak az ezen kötőanyagok telítése után fennmaradó szabad anyag kezd hatni, telítő dózist kell alkalmazni.
Emiatt a hatásbizonytalanság miatt viszonylag gyakran kell vérvétellel ellenőrizni a véralvadási paramétereket, hogy biztosak legyenek a megfelelő hatás kialakulásában.
Ugyanakkor hatékony, rögtön hat, életveszélyes állapotban (pl. tüdőembólia) életmentő lehet alkalmazása.
Milyen betegségek esetén kerülhet sor alkalmazására?
Ma már kis molekulasúlyú formáját bőr alá adott injekcióként használják műtétek után vénás trombózisok megelőzésére, és visszatérő tromboembóliás események elkerülésére, valamint mélyvénás trombózis, tüdőembólia és más artériás embóliák terápiájára, illetve egyéb helyzetekben a megfelelő antikoaguláns hatás biztosítása céljából.
Kiegészítő kezelésként instabil angina és akut szívinfarktus terápiájában is alkalmazzák.
Hosszú távon nem adják, hanem szájon át szedhető, más hatóanyagú antikoagulánsokra térnek át fokozatosan.
A heparint személyre szabottan adagolják, dózisa függ az alvadási értékektől, a betegség fajtájától és lefolyásától, a mellékhatásoktól, a beteg testsúlyától és korától, ezenkívül figyelembe veszik a heparinérzékenységet.
Mit kell tudni terhesség és szoptatás kapcsán?
A heparinok nem jutnak át a magzatba, és nem választódnak ki az anyatejbe, így várandósok vagy szoptató anyák esetén – más, szájon át szedhető véralvadásgátlókkal szemben – jelenleg heparint (kis molekulasúlyú heparin formában) alkalmaznak.
Mellékhatások
A véralvadásgátlókkal folytatott terápia leggyakoribb mellékhatása a vérzés, mely jól beállított adagolás mellett is előfordulhat.
- A vérlemezkék mennyisége is csökkenhet, ennek két különböző előfordulása lehet: Az I. típusú enyhe, főképp a terápia kezdetén jelentkezik, a heparinadás felfüggesztésével hamar rendeződik.
- A II. típusú súlyos, a kezelés 5-11. napján szokott kialakulni, és az immunrendszer fellépése áll a háttérben. Ebben az esetben összecsapzódnak a vérlemezkék, és trombózisos szövődmények alakulhatnak ki, emiatt gyakran ellenőrzik az orvosok a vérlemezkeszámot.
További mellékhatásai hosszú távú adagolásnál a csontritkulás, ennek következtében csonttörések, továbbá hajhullás, allergiás reakciók, májenzimszint-eltérések, valamint a káliumszint emelkedése jelentkezhet. Egyes laboratóriumi teszteket zavarhat, ezért mindig meg kell említeni a vizsgálatot elrendelő orvosnak, ha heparinterápiát kapunk.
Mikor nem alkalmazható heparin?
A hatóanyag nem adható akut vérzéskor, a heparinra való túlérzékenység esetén, a vérzékenység különböző formáiban, illetve minden más olyan esetben, amikor az esetleges vérzéses szövődmények súlyos komplikációt válthatnak ki.
A heparin hatása csökkenhet láz vagy tumoros betegség esetén. A kezelés felfüggesztésekor a hatása órákon belül elmúlik. Egyes esetekben azonban szükség lehet a hatás gyorsabb leállítására, ezt protamin-szulfáttal lehet elérni. Fontos viszont tudni róla, hogy ez a szer gyakran okoz allergiás reakciókat.
Gyógyszerkölcsönhatásai közül a legfontosabb, hogy más típusú véralvadásgátlóval – például vérlemezkegátlókkal – fokozzák egymás hatását, de erősödhet a hatása nemszteroid gyulladáscsökkentők egyidejű alkalmazásakor is. Rosszul oldódó komplexet képez több antibiotikummal, illetve egyes pszichiátriai kezelésben használatos hatóanyagokkal, mint a klórpromazin és a klórdiazepoxid.
Bár a heparint nem magunknak adagoljuk, mégis érdemes beszélni róla, mert kaphatunk kórházban ilyen kezelést.
Tovább
Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
