Ideális hőmérséklet, megfelelő páratartalom a lakásban

Az optimális levegőminőség más a nappaliban, illetve a hálószobában, valamint egy idősebb és egy fiatalabb családtag esetén. Sem a túl alacsony, sem a túl magas páratartalom nem egészséges. Tudnivalók a fűtési szezonra.

Mindenki egyéni érzékenysége szerint, saját igényeihez mérten alakítsa környezete levegőjét, amennyiben az korrigálásra szorul.

Milyen az ideális hőmérséklet?

Az általános vélekedés szerint az az ideális, ha a nappali levegője 21 °C hőmérsékletű, a hálószobáé 18-19 °C, de kisgyermekeknél, kiváltképpen csecsemőknél ennél egy-két fokkal magasabb hőmérséklet kívánatos. A csecsemők fürdetése lehetőleg 23-24 °C-os helyiségben történjen.

Az éjszakai komfort eléréséhez ne a fűtés teljesítményét növeljük, hanem válasszunk megfelelő hálóruhát és takarót. Rontja az alvás minőségét (nehezebb az elalvás, az alvás felületesebb lesz, a mikroébredések és az éjszakai felriadások száma is megnövekszik), ha a hálószoba levegője túl meleg. A csecsemők hőháztartása a túl meleg környezetben nehezebben fejlődik.

A nappali tartózkodásra szolgáló helyiségek túlfűtése bágyadttá és enerválttá tesz, rontja a gondolkodást, csökkenti a reakcióidőt.

Ha a hálóhelyiségekben, illetve a nappali élet színtereiben az ideálisnál hidegebb a levegő, az csökkenti a nyálkahártyák védekezőképességét, aminek következtében könnyebben alakulnak ki felső és alsó légúti panaszok, így orrfolyás, torokfájás, köhögés.

Az az ideális, ha minden helyiség hőmérséklete külön szabályozható (pl. külön termosztáttal van felszerelve), hogy az ott élők saját igényeiknek megfelelően tudják változtatni a szoba levegőjének hőmérsékletét. Ugyanakkor mivel a különböző helyiségek légterében mutatkozó túl nagy különbségek szintén fogékonyabbá teszik a szervezetet a légúti betegségek kialakulására, ne legyen 1-2 °C-nál nagyobb differencia a különböző életterek között.

Milyen az ideális páratartalom?

Az egészséges felnőtt ember számára a 40-60 százalékos, kisgyermekek szobájában pedig a 60-70 százalékos páratartalom az ideális.

A túl alacsony páratartalom kiszáradásra hajlamosít, irritálhatja a nyálkahártyákat, jelentkezhet a szemek szárazsága, égő érzése, szájszárazság, torokkaparás. A száraz levegő bőrünket is szárítja, ezért a bőr megfelelő ápolására is fokozottan ügyelnünk kell.

A levegő párásítása könnyen megoldható a helyiségekbe növények telepítésével, hagyományos vagy elektromos párologtató, illetve párásító készülékkel. A párásítókkal kapcsolatban oda kell figyelni arra, hogy a vizet és a szűrő részt (amennyiben tartozik hozzá) rendszeresen cserélni kell. A fűtési szezonban is fogyasszunk kellő mennyiségű folyadékot, ezzel pótolva testünk fokozott páraleadását.

Nem egészséges a levegő túl magas páratartalma sem, ugyanis a túl párás levegő kedvez számos kórokozó, atka és gomba elszaporodásának. A túl magas páratartalom növeli az allergiák kialakulásának kockázatát, elsősorban a háziporporatka esetében. Továbbá nagyobb a penészesedés (penészgombák megtelepedésének) veszélye. A túl magas páratartalom páramentesítő eszközökkel csökkenthető.

Szellőztesse át friss levegővel a helyiségeket rendszeres időközönként öt-öt percig, ez a túl száraz levegő káros hatásainak kiküszöbölése és a penészesedés megelőzése érdekében is ajánlott.

Nagyon fontos, hogy rendszeresen ellenőriztesse és tisztíttassa ki szakemberrel a fűtő- és klímaberendezéseket és a páramentesítő eszközöket, készülékeket!

Forrás: WEBBeteg