Mi okozhat sápadtságot?

Milyen egészségügyi elváltozásokra, betegségekre utalhat a sápadtság? Nem mindenki beteg, akinek feltűnően fehéres az arcbőre, főleg nem, ha mindehhez világos szem- és hajszín is társul.

Ezek öröklött tulajdonságok is lehetnek. Az ilyen ember fülcimpájának bőre, ajkának nyálkahártyája vagy a körömlemeze alatti rész rózsaszín vagy élénkpiros, ezek az egészség jelei.

Mi állhat a krónikus sápadtság hátterében?

Krónikus sápadtságot leggyakrabban valamilyen vérképzőrendszeri betegség okozhat, például hiánybetegség, daganat, immunmediált folyamat, mérgezés stb..

A vérszegénység leggyakoribb típusa a vashiányos anémia. Vashiány kialakulásához vezethet az elégtelen vasbevitel, a fokozott igény, felszívódási zavar, valamint a vérvesztés. Utóbbi lehet könnyen felismerhető, ám a tüdőből, húgyivarszervekből, tápcsatornából eredő mikroszkopikus, elhúzódó vagy időről-időre visszatérő vérzések felismerése sok esetben nagyon nehéz lehet.

Számos olyan krónikus szisztémás betegséget is kísér vérszegénység, amely fertőzéssel, gyulladással vagy szövetszéteséssel jár. Így például krónikus gennyes fertőzéseket, gyulladásos folyamatokat, rosszindulatú daganatokat és előrehaladott stádiumban lévő vesebetegségeket.

Az ólommérgezés lassan kialakuló vérszegénységet okozhat.

Anémiához vezethetnek egyes féregfertőzések (ostorférgesség, halgalandférgesség), protozoonok (malária plazmódiumok, Babesia fajok) és más fertőző ágensek (human parvovirus B19).

Mi állhat a hirtelen jelentkező sápadtság hátterében?

A hirtelen kialakuló, akut sápadtság utalhat például súlyos véráramfertőzésre, szeptikus vagy egyéb eredetű sokkra. Ilyen esetben a kialakuló heveny vérellátási elégtelenség miatt a bőr szürkés-sápadt, nedves lesz.

Ételfogyasztást követően az - egyéb kóros reakciók mellett - akutan fellépő sápadtság, utalhat többek között ételallergiára, enzimdefektusra, idioszinkráziás túlérzékenységre.

Milyen betegségek kísérője lehet sápadt arcszín?

Erős dohányosokra jellemző a szürkés, sápadt arcszín. A bőrszín sápadttá válhat, ha kiterjedt ödéma keletkezik, például nefrózis szindrómában, ami súlyos fehérjevesztéssel járó vesebetegség.
Sápadtabb az arcszíne azoknak az embereknek, akik cukorbetegségben, pajzsmirigy-alulműködésben, cisztás fibrózisban szenvednek, illetve ez jellemző a fel nem ismert vagy nem megfelelően kezelt gliadinszenzitív betegekre is.

Sápadtsággal járhat a fertőzéses szívbelhártya-gyulladás, a szívburok, a szívizom és a szívkoszorúerek heveny betegségei és az alacsony vérnyomás.

Idegrendszert érintő kóros behatások esetén is jelentkezhet sápadtság: A fokozott koponyaűri nyomást okozó elváltozások szokványos kísérő tünete a fejfájás, hányás és a sápadtság. Ilyen elváltozások lehetnek trauma és/vagy vérzés, térfogatszűkítő folyamatok, agyhártya- és agyvelőgyulladás velejárói. Az agyvelőgyulladásra jellemző a mimikaszegény, viaszosan fehéres arc.

Az epilepsziás pszichomotoros rohamot és a migrénes rohamokat is kísérheti elsápadás.

Az ájulás korai figyelmeztető jele az arc hirtelen elfehéredése.

A heves fájdalomérzet tüneteinek egyike a gyors elsápadás.

A sápadtság okának kiderítése mindig orvos feladata!

Forrás: WEBBeteg