A felnőttkori éjszakai ágybavizelés

szerző: Dr. Muszil Dóra, pszichiáter - WEBBeteg
megjelent:

Az idegrendszer fejlődésének egyik mérföldköve a szobatisztává válás. Ez egészséges körülmények között legkésőbb 6 éves korra bekövetkezik, néha azonban később is megmarad. Ilyen esetekben a nappali órákban a betegek jól tudják kontrollálni a vizeletürítést, éjszaka viszont gyakran akaratuktól függetlenül bevizelnek.

Az éjszakai ágybavizelést (enuresis nocturna) nem szabad összetéveszteni a gyakori vizeletürítéssel (nycturia), mivel az utóbbi esetben a beteg felébred arra, hogy pisilnie kell, míg az előbbi esetben ez nem történik meg.

Ha 6 éves kor után is folyamatosan fennáll a bevizelés, akkor elsődleges, míg ha legalább fél évre kialakul a teljes szobatisztaság, és csak később tér vissza a bepisilés, akkor másodlagos éjszakai ágybavizelésről beszélünk.

A vizelet inkontinencia típusai

A vizeletvisszatartási nehézségeket a tünetek alapján öt csoportba sorolhatjuk, így beszélhetünk stressz, késztetéses, túlfolyásos, funkcionális vagy kevert inkontinenciáról.

A vizelet inkontinencia típusai

A felnőttkori éjszakai ágybavizelés okai

Az esetek jelentős részében örökletes hajlam áll a panaszok hátterében, ezt támasztja alá az is, hogy ágybavizelő szülőnek 40%-os valószínűséggel fog a gyermeke is hasonló problémákkal küzdeni.

A kiváltó okok között szerepelhet a hormonális rendszer zavara. Az éjszakai vizelettermelődést az antidiuretikus hormon (ADH) szabályozza, melynek mennyisége az esti órákban megemelkedik, így a vizeletkiválasztás csökken. Ha a hormon szintje nem változik, vagy a szervezet nem reagál megfelelően, akkor éjszaka is bőségesen termelődik vizelet, ami akaratlanul ürülhet.

A hólyagizomzat fokozott érzékenysége esetén kis ingerre is bekövetkezik a hólyag összehúzódása, és a vizeletürülés. „Kis hólyag” esetén a húgyhólyag tárolókapacitása kicsi, ami miatt gyakrabban kell vizelni.

Idősebbeknél cukorbetegségben, rákos elváltozásoknál, vagy a vizeletelvezető rendszer gyulladása (cystitis, prostatitis) esetén jelentkezik akaratlan vizeletürítés.

A hólyagot irritálhatják egyes élvezeti szerek, így a koffein és az alkoholfogyasztás az izomzat gyakoribb összehúzódásához vezethet.

Mikortól beszélünk éjszakai bevizelésről?

Az éjszakai bevizelés (enuresis nocturna) az egyik leggyakoribb betegség gyermekkorban, amely az általános iskolát kezdők 10 százalékánál fordul elő, a fiúk között még nagyobb arányban. Fontos tehát, hogy ne szégyelljük, és ne is tekintsük egyből súlyos lelki zavar tünetének. Időnként betegség is állhat mögötte.

Mikortól beszélünk éjszakai bevizelésről?

Egyes gyógyszerek (pl. clozapin, risperidone) használata esetén szintén gyakoribb az ágybavizelés.

Diagnózis és kezelés

A kezelést mindig a kiváltó ok határozza meg. Egyszerűbb esetben a háttérben álló anyagcserezavar, hormonális ok vagy fertőzés kezelése elegendő a kellemetlen tünet megszüntetéséhez.

Amennyiben ez nem elegendő érdemes változtatni a folyadékfogyasztási szokásokon is. A napi folyadékmennyiséget inkább a délelőtti órákban ajánlott elfogyasztani, délután már csak 1-1 pohár folyadékot szabad meginni. A kávé, tea és alkoholfogyasztást mérsékelni kell. A nappali órákban a vizelet szándékolt visszatartásával lehet edzeni a hólyagizomzatot és növelni a húgyhólyag kapacitását.

A gyógyszeres kezelés egyik alappillére a dezmopresszin, mely az antidiuretikus hormon hatását utánozva csökkenti a vizeletelválasztást. Lefekvés előtt bevéve a gyógyszert jelentősen megnő a szárazon töltött éjszakák száma. Hasonlóan kedvező eredményeket lehet elérni az imipraminnal és egyes antikolinerg szerekkel is, azonban ezeknek számos kellemetlen mellékhatása van, ami jelentősen csökkenti a használhatóságukat.

Tartósan fennálló, más módon nem oldódó panaszok esetén szóba jönnek sebészi megoldások is. Így a húgyhólyag izomzatának átvágásával, vagy a hólyag üregének mesterséges megnövelésével megszüntethető a probléma. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezeket az eljárásokat csak végső esetben ajánlott alkalmazni, mivel számos nem kívánt következménnyel is járhatnak.

WEBBeteg logóForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Muszil Dóra, pszichiáter

Cikkajánló

A folsavhiány
A folsavhiány

Természetes folsavforrások.

Torokfájás
Torokfájás

Jó-e a csípős paprika ellene?

Dr. Sándor György, gyermekgyógyász és gyermeknephrológus
Dr. Sándor György, gyermekgyógyász és gyermeknephrológus
Dr. Sándor György, gyermekgyógyász és gyermeknephrológus
WEBBeteg - Dr. Lesznyák Judit, csecsemő- és gyermekgyógyász
WEBBeteg - Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter
WEBBeteg - Dr. Lesznyák Judit, csecsemő- és gyermekgyógyász

Segítség