Diabétesz és inkontinencia: összefüggés van a hólyagzavar és a cukorbetegség között

A 2-es típusú cukorbetegek közül sokan szenvednek a húgyhólyag működési zavarától. Elsősorban hosszú betegségtartam esetén gyakori az inkontinencia egyidejű fennállása a cukorbetegséggel.

A 2-es típusú cukorbetegség időskorban gyakori, a 60 és 70 év közötti emberek körülbelül 20%-a érintett. Korábban időskori diabétesznek is nevezték, de ez az elnevezés nem helyes, mivel a betegség fiatalabb korban, akár gyerekeknél is kialakulhat. A betegség fennállása során, amennyiben az anyagcsere nem megfelelő, szövődmények alakulnak ki, így például szív-érrendszeri, idegrendszeri, szemészeti vagy vesebetegségek, valamint a húgyhólyag funkciózavarai.

A cukorbetegség károsíthatja az idegeket

Még nem teljesen tisztázott, hogy a diabéteszeseknél mi vezet vizelet inkontinencia kialakulásához. A diabétesz egyik leggyakoribb szövődménye az idegkárosodás, mely a vegetatív idegrendszert is érinti. Azt feltételezik, hogy ennek következtében a húgyhólyag telítettségének érzékelése is zavart szenved, melynek következtében a betegek már csak akkor érzékelik, hogy vizeletürítésre van szükség, amikor teljesen teli a hólyagjuk. Az állandó telítettség a húgyhólyag nagymértékű kitáguláshoz vezet, hosszasan fennálló érzékelési zavar esetén a hólyag izomzata is károsodik. Ennek következtében az érintettek húgyhólyagjukat már nem tudják teljesen kiüríteni, úgynevezett túlfolyásos inkontinencia alakul ki.

A húgyhólyag cukorbetegség következtében kialakuló működési zavarait szaknyelven diabéteszes cisztopátiának nevezik. Körülbelül a cukorbetegek 50 százalékánál fordul elő, és mellette gyakran egyéb idegkárosodások is fennállnak.

A túl aktív húgyhólyagizomzat

A húgyhólyag izomzata bizonyos esetben túlságosan aktív, ezt hiperaktív hólyagnak nevezik. Erre jellemző a sürgető vizelési inger és a gyakori vizelés, akár éjszaka is. Hátterében agyi funkciózavar valószínűsíthető. A hiperaktív hólyaggal rendelkező cukorbetegeknél legtöbbször agyi keringészavar is kimutatható, ennek hátterében sok kis területet érintőagyi infarktus állhat, mely gyakran ez akár tünetmentes is lehet, csak radiológiai (computertomográfia (CT) vagy mágnesrezonanciás tomográfia (MRT)) vizsgálatokkal mutathatóak ki. A hiperaktív hólyag kialakulásához más, a cukorbetegségtől független okok is vezethetnek.

Stressz inkontinencia

Kialakulhat stressz inkontinencia is, elsősorban diabéteszes nők körében. Ennek oka a medencefenék izmainak vagy a hólyagzáró izomnak a gyengesége lehet.

További idegkárosodások is fennállhatnak

A cukorbetegek háromnegyedének és valamennyi diabéteszes cisztopátiában szenvedő embernek egyidejűleg diabéteszes neuropátiája is van. Jellemző a lábon zokninak, a kézen a kesztyűnek megfelelő területen jelentkező zsibbadás, vagy éjszakai fájdalom, talpi érzészavar. Izomgyengeség, az izomzat leépülése, akár bénulás is kialakulhat. A gondolkodásbeli képességek csökkenése az agy cukorbetegség okozta károsodásaira is utalhat.

Milyen tünetek jelentkezhetnek?

A diabéteszes cisztopátia különböző panaszokat okoz, a betegség korai szakaszában tünetszegény, gyakran akár tünetmentes lehet. A betegség előrehaladtával ritkább és egyszerre nagyobb mennyiségű vizeletürítés, gyengébb vizeletsugár és a túlfolyásos inkontinencia tüneteként akaratlan vizeletcsepegés vagy -csorgás jelentkezhet.

A hiperaktív hólyag tünete például a nem szűnő vizelési inger és a gyakori vizeletürítés lehet

A diabéteszes cisztopátia felismerésére és kezelésére különféle lehetőségek ismertek. A betegség korai felismerésével, és megfelelő kezeléssel a súlyos szövődmények kialakulása megakadályozható. Minden cukorbetegnek ajánlott a húgyhólyag működését rendszeresen ellenőriztetni. Diabéteszes neuropátia fennállása esetén ez kiemelten fontos.

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító
Lektorálta: Dr. Tänczer Tímea, diabetológus