A gyermek jogai: ellátás és méltóság

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alapján egészségügyi ellátásuk során a gyermekeket is megilletik ugyanazon jogok, mint a felnőtteket. A különbség ezen a téren csupán a jogok tartalmában mutatkozik meg.

A differenciálás oka az, hogy a gyermek életkori sajátosságaiból adódóan bizonyos döntések meghozatalára képtelen, ezért minden jogrendszernek fokozott védelemben kell őt részesítenie, különös tekintettel az olyan speciális helyzetekre, mint például a kórházi ápolás.

Meg kell vizsgálni, hogy a jog ebben az esetben kit tekint gyermeknek. Magyarországon az általános szabályok e körben megkülönböztetnek cselekvőképtelen (14 év alatti) illetve korlátozottan cselekvőképes (14-18. évig) személyeket, majd a 18. életév betöltésével válik mindenki nagykorúvá (cselekvőképessé). Az egészségügyi ellátásban az életkorra való tekintet nélkül a 18 év alattiak esetében a cselekvőképtelenekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az emberi méltósághoz való jog

A méltósághoz való jog is olyan korlátlan és minden körülmények között tiszteletben tartandó jog, amelyet soha, senkivel szemben nem szabad megsérteni és éppen akkor kell fokozottan érvényesíteni, amikor az érintett jogainak érdekében való fellépésre képtelen, különösen életkora miatt.

Gyermekek esetén ugyanúgy tiszteletben kell tartani annak szeméremérzetét és emberi méltóságát, mint bármelyik felnőtt betegtársa esetében.

Az egészségügyi ellátáshoz való jog és visszautasítása

Minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez. (Eütv.6.§)

Ezen jog tartalma nyilvánvaló, probléma csupán az ellátás visszautasítási jogának gyakorlása során merül fel, különösen, ha gyermekről van szó. A hatályos magyar jogszabályok alapján a kiskorú jogainak érdekében szülője (gyámja) köteles eljárni, de visszautasíthatja-e gyermekek életmentő kezelését?

Az egészségügyi törvény értelmében a cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteg minden olyan ellátása, amelynek elmaradása egészségi állapotukban várhatóan súlyos vagy maradandó károsodást okozhat, nem utasítható vissza.

Ezen szigorú szabály alapján egyetlen kivétel létezik, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. A törvényes képviselő az ellátást írásban utasíthatja vissza: ügyvéd vagy közjegyző által ellenjegyzett, vagy két tanú aláírásával igazolt nyilatkozatban.

Ezzel szorosan összefügg az intézmények elhagyásának a joga, ahonnan gyermek elvitelére csak szülő (törvényes képviselő) jogosult, abban az esetben, ha a gyermek állapota már nem teszi indokolttá a kórházi kezelést. A szülőnek (törvényes képviselőnek) joga van saját felelősségére elvinni beteg gyermekét, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. Ezt a jogát azonban csak addig gyakorolhatja, ameddig a beavatkozás visszautasítása nem okoz életveszélyt, vagy nem fenyeget súlyos vagy maradandó sérüléssel.

(Írta: Simon Béla; Lektorálta: Dr. Barcsai Tímea, jogász)