Az abortusz szabályozása Magyarországon

A terhesség a hatályos jogszabályoknak megfelelően csak veszélyeztetettség, illetőleg az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén, meghatározott feltételekkel szakítható meg. A beavatkozás elvégzéséhez orvos által kiállított igazolás szükséges, amely tartalmazza a "szívhang rendeletként" ismertté vált selőírást is.

Az abortusz elvégzésének feltételei

Magyarországon a terhesség a 12. hetéig szakítható meg abban az esetben, ha:

1. azt az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok indokolja (amit szakmai szempontból illetékes két szakorvos egybehangzó véleménnyel állapíthat meg);
2. a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved (amit a genetikai tanácsadó, a prenatális diagnosztikai központ, illetve a szakmailag illetékes országos intézet által kijelölt kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályai közül bármelyik kettőnek egy-egy szakorvosa egybehangzó véleménnyel állapít meg);
3. a terhesség bűncselekmény következménye (a bűncselekmény elkövetését, illetőleg annak alapos gyanúját a büntetőügyben eljáró szerv által kiadott igazolás igazolja), valamint
4. az állapotos nő súlyos válsághelyzete (aminek fennállását az állapotos nő, illetve - cselekvőképtelensége esetén - törvényes képviselője a kérelem aláírásával igazolja) esetén.

A terhesség a fenti esetekben a 18. hetéig szakítható meg, ha az állapotos nő

1. korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen;
2. terhességét neki fel nem róható egészségi ok, illetve orvosi tévedés miatt nem ismeri fel korábban, vagy az egészségügyi intézmény, illetve valamely hatóság mulasztása miatt haladta meg a terhessége a 12 hetet.

A terhesség a 20. hetéig (a diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén 24. hetéig) szakítható meg, ha a magzat genetikai, teratológiai ártalmának valószínűsége az 50 százalékot eléri. A feltételeket az 1992. évi LXXIX törvény szabályozza.

A terhesség az időtartamától függetlenül megszakítható a terhesség akkor, ha az állapotos nő életét veszélyeztető egészségi állapot teszi ezt indokolttá, illetve a magzatnál a szülés utáni élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség áll fenn.

Az eljárás igénylése, elbírálása

A terhesség megszakítása - ha azt nem egészségi ok indokolja - az állapotos nő írásbeli kérelme alapján végezhető el.

Az állapotos nő terhességmegszakítás iránti kérelmét a családvédelmi szolgálat munkatársa előtt személyesen terjeszti elő, a terhességet megállapító szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolás benyújtása mellett.

A családvédelemi szolgálat munkatárs a terhességmegszakítási kérelem bejelentését követően (lehetőleg a magzat apja jelenlétében) a magzat megtartása érdekében tájékoztatja a kérelmező nőt

• a gyermek vállalása esetén elérhető állami és nem állami anyagi és természetbeni támogatások lehetőségéről;
• az olyan szervezetek és intézmények létéről és tevékenységéről, amelyek erkölcsi és anyagi segítséget nyújtanak a gyermek vállalása esetére;
• az örökbeadás lehetőségeiről és feltételeiről;
• a válsághelyzet feloldására alkalmas állami, helyi önkormányzati vagy társadalmi segítségnyújtási formákról, és felajánlja közreműködését ezek igénybevételéhez;
• a fogantatásról, a magzat fejlődéséről, a terhességmegszakítás veszélyeiről és az esetleges későbbi terhességre gyakorolt hatásáról;
• a terhességmegszakítás szándékának fenntartása esetére a családvédelmi tanácsadáson történő ismételt megjelenés szükségességéről, leghamarabb a tájékoztatást követő harmadik napon.

Az orvos által kiállított igazolás 2022 óta tartalmazza a „szívhang rendeletként” ismert szabályozást. Eszerint "a bemutatott orvosi lelet rögzíti, hogy az állapotos nő számára az egészségügyi szolgáltató a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon bemutatta.” (2/1992. NM rendelet a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 4. A számú melléklet).

Amennyiben a tájékoztatás ellenére a kérelmező nő továbbra is kéri a terhességmegszakítást, a családvédelmi szolgálat munkatársa tájékoztatja őt a terhességmegszakítás jogszabályi feltételeiről; a terhességmegszakítás körülményeiről, módjáról; a terhességmegszakítást végző egészségügyi intézményekről, valamint a családvédelmi szolgálat segítségnyújtásának lehetőségéről a terhességmegszakítást követően, és egyidejűleg felajánlja segítségét a megfelelő családtervezés érdekében, a fogamzásgátlás személyre szólóan ajánlható módszereinek ismertetésével; illetve tájékoztatja őt a fogamzásgátló eszközök kedvezményes igénybevételének lehetőségéről is.

A terhesség szakaszai és a magzat fejlődése

A tájékoztatást követően a családvédelmi szolgálat munkatársa a terhességmegszakítás iránti kérelmet írásban rögzíti. A kérelmet a kérelmező, illetőleg - lehetőség szerint - a magzat apja aláírja és megnevezi(k) a beavatkozás elvégzésére választott egészségügyi intézményt.

A kérelmet a családvédelmi szolgálat munkatárs ellenjegyzi és átadja a kérelmezőnek. A munkatárs az ellenjegyzett írásbeli kérelem másolatát - a kérelemnek a kérelmező részére történő átadását követő 24 órán belül - megküldi a választott egészségügyi intézménynek. A munkatársként közreműködő személyeket titoktartási kötelezettség terheli.

Amennyiben a terhesség bűncselekmény következménye, a terhességmegszakítás iránti kérelem benyújtását megelőzően a tanácsadás tartalmára és a tanácsadást követő kötelező várakozási időre és ismételt megjelenésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ám a kérelmezőt az örökbefogadás lehetőségeiről és feltételeiről ebben az esetben is tájékoztatni kell.

A terhességmegszakítás elvégzése

Az állapotos nő a kérőlappal legkésőbb az ellenjegyzését követő 8 napon belül jelentkezik a választott egészségügyi intézményben. Az egészségügyi intézmény a beavatkozás elvégzését követő 8 napon belül a terhesség megszakításáról tájékoztatja a kérelmet ellenjegyző munkatársat.

Az állapotos nő kérelmét a beavatkozás napján aláírásával ismét megerősíti. Ha az állapotos nő 8 napon belül nem jelentkezik, erről az egészségügyi intézmény a munkatársat a kérőlap másolatának visszaküldésével értesíti.

Ha a beavatkozást végző intézmény szakorvosa megállapítja, hogy a terhesség meghaladta az e törvényben meghatározott időt, vagy a beavatkozás elvégzése a nő egészségét súlyosan veszélyezteti, annak elvégzését megtagadja. Ebben az esetben az állapotos nő szakmai felülvizsgálatot kérhet. A felülvizsgálat lehetőségéről és az azt végző szervekről az állapotos nőt tájékoztatni kell.

Ha az állapotos nő a beavatkozás megtagadásától számított 10 napon belül a szakmai felülvizsgálaton nem jelenik meg, vagy a felülvizsgálati eljárás során a beavatkozást véglegesen megtagadják, a szakmai felülvizsgálatot végző a kérőlap másolatát a munkatársnak visszaküldi, aki haladéktalanul értesíti a kérelmező lakóhelye szerint illetékes védőnőt.

A terhességmegszakításért térítési díjat kell fizetni.

Lásd még A terhességmegszakítások számának alakulása Magyarországon

Szerző: Dr. Bartha-Barcsai Tímea, jogász - WEBBeteg