Várólisták jogi szabályozása

A magyar egészségügyi ellátórendszer két altípusát különbözteti meg a várólistáknak, az intézményi várólistát és az országos várólistát. Mindkét listára egyedi azonosítóval azok a betegek kerülnek fel, akiknek a gyógyulás elősegítéséhez, vagy az életminőségük javulásához valamilyen orvosi beavatkozásra van szükségük.

Az intézményi várólista fogalmát az 1997. évi LXXXIII törvény 5/B § k) pontja adja meg. Vagyis az adott egészségügyi intézményben a vizsgálatok, beavatkozások, műtétek sorrendjét ez a lista határozza meg. Minden fekvőbeteg egészségügyi ellátást végző intézmény a várólista alapján látja el a betegeket.

Fekvőbeteg egészségügyi intézményekben is, minden egyes beavatkozás időpontját előre egyeztetik a beteggel, azaz az adott intézmény adott osztályára vonatkozó várólistára felveszi a beteget és a legközelebbi szabad időpontra feljegyzi a beteget a szükséges beavatkozás elvégése céljából. Azaz például egy mandulaműtét esetén is felkerül a beteg az adott intézmény Fül-Orr-Gégészeti Osztály műtéti várólistájára. Ez alól természetesen kivételt képeznek a sürgős illetve az életmentő beavatkozások.

Országos várólistát a nagyobb beavatkozásokról vezetnek, melyek mind humán, mind technikai oldalról nagyobb kapacitási igénnyel rendelkeznek. Az országos várólista fogalmát az Egészségügyi törvény 215§-a tartalmazza. Azt a beteget, akinél szerv- vagy szövetátültetés orvosilag indokolt, és megfelel a külön jogszabályban foglalt feltételeknek, fel kell venni a szerv-, illetve szövettípusonként vezetett országos várólistára. A felvételt a szerv- vagy szövetátültetés javslatát felállító egészségügyi szolgáltató kezdeményezi.

A transzplantációs várólistára való felvételre az jogosult:

a) aki biztosított,
b) egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy,
c) az a) és b) pont hatálya alá nem tartozó személyek közül az, akinek egészségbiztosítója az ellátás igénybevételét engedélyezte.

A Transzplantációs várólistát az Országos Vérellátó Szolgálat Központja (OVSZK) kezeli.

Amennyiben a beteg kezelőorvosa úgy ítéli meg, hogy a gyógyulás érdekében valamilyen orvosi beavatkozásra van szükség, abban az esetben felveszi a beteget az intézményi (szükség esetén az országos) várólistára. A várólistára kerülés időpontjától eltérni kizárólag az ellátás szakmai indokoltsága, valamint az ellátás várható eredménye alapján lehet.

Milyen jogosultságai vannak a betegnek?

A beteg jogosult a kezelőorvosánál mindazon vizsgálatok kezdeményezésére és - a kezelőorvos javaslata alapján - elvégeztetésére, amelyek a várakozás sorrendjét befolyásoló egészségi állapotváltozás megállapításához szükségesek.

A várólista a legfontosabb személyazonosító adatokat tartalmazza a betegről.

• Családi és utónév
• Anyja neve
• Neme
• Születési év
• Lakóhely
• Társadalombiztosítási azonosító jel
• Az ellátásra való jogosultság sorrendje

A biztosítottak egyéb adatait az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. A várólistán szereplő adatokat és a biztosítottak egyéb adatait az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelésére vonatkozó jogszabályokban meghatározott rendelkezések szerint kell kezelni. A várólistán szereplő adatok közül egyedi azonosítón, valamint az ellátás igénybevételének várható időpontján és helyén túl közzé kell tenni a várólistán elfoglalt aktuális helyet, és a várólistára történő felkerülés időpontját is.

A várólistán szereplő betegek külön jogszabály szerinti személyazonosító adatai nem nyilvánosak. (46/2006. [XII. 27.] EüM rendelet a várólista adatainak honlapon történő közzétételére vonatkozó szabályairól).

A várólista adatai - kizárólag személyazonosításra alkalmatlan módon - intézményi várólista esetében az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató honlapján, központi várólista esetén a kormányrendeletben kijelölt szerv Országos Vérellátó Szolgálat Központ honlapján megtekinthetőek, ebben a formájukban nyilvánosak. A transzplantációs várólista kivételével az ellátás igénybevételének várható időpontját is közzé kell tenni.

Várólisták sorrendjének felállítása

A várólista-sorrendnek az ellátás várható eredménye alapján történő eltérése akkor lehetséges, ha a várólistára felvett beteg esetében:

a) egyéb ellátás szükségességének felmerülte, vagy
b) időleges állapotváltozás következett be.

A sorrend csere nem járhat az érintett betegek számára a beavatkozástól várt eredmény számottevő csökkenésével. (45/2006. XII. 27. EüM rendelet a várólista-sorrend kialakításának és az eltérés lehetőségének egészségügyi szakmai feltételeiről.)

A várólistára való felkerülés időpontja szerinti sorrendtől való eltérés szakmai indokoltsága akkor állapítható meg, ha a várólistára felvett valamely beteg esetében sürgős szükség áll fenn, és ellátásának késedelme nagyobb kockázattal jár, mint a sorrend megváltoztatásának következtében hátrébb sorolandó betegeké.

Ebben az esetben a beavatkozást végző szakorvos haladéktalanul intézkedik arról, hogy amennyiben a beteg a várólistán nem szerepel, arra szakmai indokoltság okán felkerüljön. A szakmai indokból történő felkerülés tényét a várólistán jelezni kell. Az ellátás - ebben az esetben - csak a várólistára történő felvétellel összefüggő intézkedés megtörténtével egy időben kezdhető meg.

Sok szakrendelés és háziorvos is lehetőséget biztosít a gyógyulni várók számára, hogy előre időpontot adnak a rendelés idejére és ebben az esetben a beteg jóval kevesebb időt tölt a váróban, mint aki időpont nélkül veszi igénybe az ellátást. Ez nem tekinthető törvényi értelemben vett várólistának.

(Írta és aktualizálta: Dr. Bartha-Barcsai Tímea, jogász - WEBBeteg)