Munkahelyi balesetek: ki az áldozat, ki a felelős?
megjelent:
Egy munkahelyi baleset bekövetkezése esetén nem mindig egyértelmű a válasz arra, hogy ki vagy mi tehető felelőssé a sajnálatos eseményekért. Cikkünkből kiderül, hogy mi sorolható a munkahelyi balesetek közé, mi a teendő a munkahelyen történő baleset esetén, illetve hogyan befolyásolja a beteg ellátását, ha munkavégzés közben sérül meg.
Megeshet, hogy a munkaadó hibája (pl. a munkavédelmi előírások figyelmen kívül hagyása, nem megfelelő munkakörülmények biztosítása) miatt történik a baleset, azonban bebizonyosodhat a munkavállaló mulasztása is. Nem egyedi eset, hogy éppen az ilyen döntő fontosságú kérdések tisztázása miatt szükséges jogi lépéseket tenni.
Munkahelyi balesetnek számít például annak a pedagógusnak az esete, akit tanítványai közt ért olyan sérülést, amivel kénytelen volt orvoshoz fordulni. A tanár a sérülést egy olyan járművön szenvedte el, amelyik évek óta fuvarozta már az iskola gyermekcsoportjait. A balesetet sofőr figyelmetlensége, valamint a közlekedési szabályok áthágása okozta. A hirtelen fékezés miatt a szerencsétlenül járt tanárnő elvágódott és beszorult az ülések közé. A nőt a kórház ügyeletes traumatológusa azonnali MRI vizsgálatra irányította. Az esés térdszalag szakadást, csontrepedést eredményezett, továbbá gerincsérülésre is fény derült, amely az előbbiek mellett szintén speciális vizsgálatra szorult.
| Jó tudni! |
| Az egészségbiztosítással járó baleseti ellátás üzemi vagy munkahelyi baleset, illetve foglalkozási megbetegedés esetén vehető igénybe. Ahhoz, hogy ezt érvényesíteni lehessen, a foglalkozási megbetegedést – társadalombiztosítási szempontból – üzemi balesetnek kell minősíteni. Az eljárást során a történtekről külső szakértő veszi fel a jegyzőkönyvet, melyben a sérülést szenvedett dolgozó pontosan elmondja a baleset körülményeit, amit legalább egy szemtanúnak vagy munkatársnak kell megerősíteni. Emellett szükséges még az adott intézmény vezetőjének aláírása is, amellyel hitelesíti a baleset tényét a hallottak vagy látottak alapján. A baleseti jegyzőkönyv a független szakértő aláírásával, bélyegzőjével válik hitelessé. Az egészségbiztosítás szempontjából azt a balesetet vagy foglalkozási megbetegedést lehet munkahelyi balesetnek elismerni, amely a munkavégzéssel összefüggésében következett be. Az eljárás során a munkahelyi baleset tényéről az egészségbiztosító (OEP) határozatot hoz, mert baleseti ellátás, azaz 100%-os táppénz csak a határozat birtokában vehető igénybe. Ahogyan erről a háziorvos értesítést kap, új kóddal látja el a táppénzes papírt, így a baleset miatti munkakiesés idejére visszamenőleg is kompenzálódik a beteg táppénzének kifizetése. |
Az oktatási intézményben egy külső, független szakértő vette fel a baleseti jegyzőkönyvet, amit a sérült nevelőnek a háziorvosa, illetve a vizsgálatait végző traumatológus- és sebész szakorvosok felé kellett továbbítania. Végül a szakértői véleményezés során az esetet munkahelyi balesetnek minősítették, mivel a sérülés munkavégzés közben következett be.
Támogatás a gyógyuláshoz - utólag
A beteg a 100 százalékos táppénz mellett igénybe vehetett bizonyos gyógyulást segítő gyógyászati eszközöket az OEP teljes támogatásával, melyeket a háziorvosa írt fel receptre - azonban ezeket csak utólag finanszírozták számára. A családorvost ugyanis gúzsba köti az a törvényi passzus, miszerint ezek a feltételek csak azt követően biztosíthatók a kezelés alatt álló személynek, miután az OEP is elfogadta a munkahelyi baleset tényét. A páciens így sajnos csak visszamenőleg kaphatta meg a teljes támogatást a patikában-, illetve a gyógyászati segédeszköz boltban – magyarázta érdeklődésünkre dr. Jenei Éva, családorvos.
Lábadozó szereplőnk helyzetét tovább bonyolítja, hogy az ilyen esetekben járó, minimum hathetes regenerálódási időt túlóra kifizetése nélkül végzik az oktatási intézményekben azok a pedagógusok, akiket a táppénzen lévő beteg helyére beosztanak. Így a gyógyulást nem csak az elszenvedett sérülés nehezíti, hanem az a stressz is, hogy milyen hangulatban fogadják majd a vezetői és kollégái a tanárnőt, ha visszatérhet a munka világába.
A továbbképzésen történt eset nem minősült munkahelyi balesetnek
Egy másik tanár sérülése is hasonlatos az előbbi példához, csakhogy ez az oktató nem volt jogosult a száz százalékos táppénzre. A vizsgálat megállapította, hogy nem tekinthető munkahelyi balesetnek, hogy egy másik városban, a munkavégzéséhez kapcsolódó továbbképzésen vett részt. A sérülése meglehetősen komoly, és hosszan gyógyuló volt, azonban ez nem tekinthető önmagában elégséges tényezőnek. Felülírja ugyanis egy másik szempont a sérülés tényét, miszerint az iskola és a munkavállaló közt korábban nem jött létre írásos szerződés arról, hogy a tanárt az iskola saját érdekében küldte a tanfolyamra. Így esetében nem minősíthető munkahelyi balesetnek a sérülés – tudtuk meg dr. Kovács Miklós Péter munkajogásztól.
| A munkahelyi balesetekről számokban |
| A magyar munkahelyi balesetekről vezetett statisztikák a laikusok számára nem tűnnek rosszabbnak az uniós adatoknál – tudtuk meg dr. Kovács Andor Péter munkajogásztól. Csakhogy az EU-ban közzétett számok magukban foglalják a néhány napos munkaképtelenséget okozó baleseteket, továbbá az oda-vissza utazás közben elszenvedett sérüléseket is. Az elmúlt tíz évben némi javulás mutatkozik a munkaadók szabálykövetését illetően, ami elsősorban az építőiparra és a nehézipari ágazatokra vonatkozik. Ezt a változást a cégekre, cégvezetőkre, munkaadókra kiróható, akár 10 millió forintig terjedő bírság kiszabása is elősegítette. A javulást főként a veszélyes nehézipari cégek csődje, a termelés visszaesése és a munkanélküliség megjelenése okozta. A legtöbb munkahelyi baleset (maradandó rokkantsággal vagy halálesettel végződő tragédia) az építőiparban történik. A cégvezetők egy része egész egyszerűen nem áldoz elegendő pénzt az európai uniós normának megfelelő állványzat felállítására, a biztonsági korlátok megépítésére, a zuhanást megakadályozó, speciális rögzítő kötél és védősapka beszerzésére. Továbbá még ma is előfordul, hogy sötétedés után dolgoztatják a képesítéssel sem mindig rendelkező építőipari munkásokat, amikor a munkálatokat ellenőrző felügyelők megjelenésére már nem számítanak. A munkabaleseteken túl üzemi balesetnek számít, ha a munkavállalót a munkába menet vagy hazafelé, illetve munkavégzés közben éri a baleset vagy munkája során szenved el valamilyen foglalkozási megbetegedést. Nem jár százszázalékos táppénz és egyéb társadalombiztosítási kedvezmény, ha a munkavállaló alkoholt fogyasztott, amit a baleset idején alkoholmérő szondával ellenőriztek, vagy azt a vizeletből, esetleg vérvizsgálatból kimutatták valamely egészségügyi intézményben. A KSH adatai szerint Magyarországon 2014-ben több mint 21,5 millió volt a keresőképtelen napok száma a munkahelyeken, melynek közel 50%-a a stresszes munkalégkör miatt keletkezett. Az is elgondolkodtató, hogy ezzel párhuzamosan több mint 19 ezer, három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó balesetet jelentettek be a hatóságokhoz az elmúlt egy-másfél évben. |
Sok esetben a munkavállaló eltitkolja a sérülés tényét
A munkavállalók többnyire félnek az állásuk elvesztésétől, ezért hallgatnak, ha sérülés éri őket a munkahelyükön. T. Zs. 48 éves húsfeldolgozó szakmunkás férfi például arról számolt be, hogy a a munkavédelmi követelményeknek bizonytalanul megfelelő húsüzemben megcsúszott a vizes kövön gumicsizmájában, a koponyáját beverte a kőbe, aminek következtében nyílt seb keletkezett a fején, s a keresztcsontja is megsérült. Az orvosi vizsgálatok mindezt igazolták. „ A főnök azt mondta, hogy maradjak otthon, ha kell 3 hétig, és fizet a távollétem alatt is. Annyi feltétele volt, hogy az orvosnál azt mondjam, minden otthon történt disznóvágás közben. Nem mertem ellenszegülni, mert állást biztos nem kaptam volna sehol a környéken, ha az igazat mondom. Amikor visszatértem a húsüzembe, még nem voltam teljesen egészséges, de a munkát fel kellett vennem. Egy jogász ismerőstől megtudtam: a cégvezetőmnek a fennálló balesetveszélyes munkabiztonsági hiányosságok miatt, valamint azért, hogy hazugságra kényszerített, súlyos százezreket vagy milliókat kellett volna fizetnie. Nem pereskedtem, a kollégáim úgy sem mertek volna mellettem tanúskodni, családos ember mind, kell a havi fizetés.” Az eset gyakoriságát erősíti meg Balla Károly, munkavédelmi felügyelő, aki elmondja: - Főként az ötven-hatvan főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató, tőkehiányos cégek hajlamosak a szabályok kikerülésére és a hamis magyarázkodásokra. Őket ugyanis egy-egy súlyosabb bírság alaposan megbillenthet anyagilag, vagyis a csőd szélére juthatnának.
A nagyobb vállalatok ritkábban merik eltusolni az üzemi baleseteket, de a kisebb sérülések többnyire itt is látensek maradnak. Ott, ahol maradandó egészségkárosodás ér valakit vagy sajnálatos módon a munkavállaló meghal, ott nehéz elkerülni a nyilvánosságot és a hivatalos vizsgálat lefolytatását. - mondja a szakértő, aki hozzáteszi: - Ha valaki kényszerből a feketemunka világában kénytelen dolgozni, sajnos a maradandó sérülés eltitkolása is megtörténhet. Így a „feketén” bekövetkező balesetekről még becsült adatok sincsenek hazánkban.
| A munkahelyi körülmények ellenőrzésének hiányosságai |
| Magyarországon a munkabiztonsági ellenőrzéseket a hentesektől kezdve, a fodrászatokon át, az építkezésekig, illetve a hatalmas gépcsarnokokig az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) szakemberei végzik. A munkahelyek egészségügyi biztonságát az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) felügyeli. Az OMMF egy évben a cégek mindössze 2,5-3 százalékát tudja rajtaütésszerűen vagy előzetes bejelentés alapján átvilágítani. Ez pedig alig egyötöde annak, amire például a németországi munkabiztonsági ellenőrök képesek. Elgondolkodtató és elkeserítő a hazai munkahelyi biztonság ellenőrzésének hiányossága. Budapesten például mindössze huszonöt felügyelő ellenőrzi (rendszerint egyedül) a munkahelyeket. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet jelentése már évekkel ezelőtt arra figyelmeztetett, hogy országosan legkevesebb kétszáz fővel kellene emelni a hazai, igencsak csekély létszámot. Ez azonban kivitelezhetetlennek tűnik, tudva azt, hogy a létszám-stop folyamatosan növekszik minden területen. |
(WEBBeteg - Balogh Mária, újságíró)
