A betegek gyakran nem tudják, mihez van joguk
frissítve:
Hazánkban a betegjogi képviselők törvényben és jogszabályban meghatározott keretek között védik a betegek jogait, segítik őket azok megismerésében és érvényesítésében. A betegjogi képviselőkhöz bárki fordulhat panaszával, de különös tekintettel kell lenni azokra, akik kiszolgáltatott helyzetben vannak.
Ennek oka lehet az életkor, a testi vagy szellemi fogyatékosság, a szociális-, illetve egészségügyi állapot. Céljuk, felhívni a figyelmet arra, hogy bárkinek joga van sérelmeit jelezni, akár névtelenül is, mivel fontos az állampolgárok jogtudatosságának stabilsága, érdekeinek védelme. Mondhatnánk azt is, e gondolatok jogosak, és végre fellélegezhetünk, ha bármilyen sérelem ér bennünket az egészségügyi ellátás során. Csakhogy a valóság ehhez képest nem ennyire idillikus és életszerű. Sajnos sok esetben, a betegjogi képviselők minden igyekezete és jó szándéka ellenére, látensek maradnak az egészségügyben elszenvedett jogsérelmek, és a betegek jelentős része zsákutcába jut megélt panaszával.
| Mi a feladata a betegjogi képviselőnek? |
| Ha az egészségügyi ellátók által vagy az adott gyógyító intézményekben sérelem éri a pácienst – ellátás minőségének hiánya, az emberi méltóság megsértése, a jogosan járó kezelés visszatartása, az információ-, illetve a tájékoztatásmegtagadás –, bármikor jelezhető a betegjogi képviselőknek, akiknek a neve és az elérhetősége mindenhol ki van függesztve. Ha nincs, az is sérti a betegek jogait. A segítségük igénybevétele ingyenes, csupán egyes dokumentumok fénymásolata terheli a panaszos pénztárcáját. A megnevezésük is a betegjogi képviselők elsődleges feladatára utal. Arra, hogy segítsék a betegeket a jogaik megismerésében és érvényesítésében, segítenek a betegnek a panasz megfogalmazásában a törvényi és jogszabályi keretek között, azokat szigorúan betartva. Ha a beteg meghatalmazza, akkor maga is panaszt tehet a páciens gyógykezelésével kapcsolatos ügyekben, és képviselheti őt a kivizsgálás alkalmával, kapcsolatot tartva az illetékes szervekkel, egészségügyi intézményekkel. Jogosult belépni az egészségügyi intézmények, szolgáltatók területére, valamint betekinthet az iratokba, dokumentációkba, tájékoztatnia kell az egészségügyi dolgozókat a betegek jogairól, a szabályok változásairól. Kapcsolatot tart – működési területén – az egészségügyi szolgáltatást nyújtókkal és a fenntartóikkal, az Országos Tisztifőorvosi Hivatallal, a megyei és a fővárosi kormányhivatal népegészségügyi, valamint egészségbiztosítási pénztár szakigazgatási szervével s a területi igazságügyi szakértői kamarával. Hazánkban huszonöt betegjogi képviselő látja el a feladatát. |
Dr. Kardos István szakjogászt arról kérdeztük, milyen betegjogi sérelmek maradnak felderítetlenek, s melyek a legtipikusabbak.
- Nagyon sok betegben felmerül a kérdés, hogy miért kell a sokkal messzebb lévő kórházba mennie egy-egy operációra vagy kivizsgálásra, ha a lakóhelyükhöz közelebb is van ilyen egészségügyi intézmény, ahová hosszú éveken át jártak. Ez a felvetés teljesen jogos, főként, ha segítség és támogatás nélkül vagy hosszabb várakozás után juthat el a páciens a kijelölt kórházba. Csakhogy a fekvőbeteg-ellátást ott lehet igénybe venni, ahová a háziorvosi vagy szakorvosi beutaló szól. Ellenkező esetben a kórház - területiellátás-kötelezettség hiányában - nem köteles fogadni a beteget - sorolja a szakjogász. - Sokszor igaza van a betegnek abban, hogy nem megfelelő a tájékoztatás, a jogainak érvényesítése, ha a "feje fölött" döntenek, és nem hallgatja meg az orvos a kérdéseit vagy az igényét, például épp a kórházi beutalás előtt. A szabad orvosválasztást tiszteletben kell tartani. Orvos szakmai kérdésekben általában rendben mennek a dolgok, a gyógyító tevékenység, amit a laikusnak nehéz is megítélni, így ha ezen a területen elégedetlen a páciens, igen ritkán fordulnak a betegjogi képviselőhöz, hiszen a gyógyulás, a felépülés az elsődleges vágyuk. Kevesen mernek szembe szállni az orvosi döntéssel, gyógyszerezéssel, gyógyítási folyamattal, operációs eredményekkel vagy az etikátlan, sértő magatartással. Kiszolgáltatott helyzetben van a beteg. Az orvosi műhibaperek más kategóriába tartoznak, s azt nem a betegjogi képviselők vizsgálják. Ezeket a sérelmet szenvedett beteg hozzájárulásával, a közeli családtagok bonyolítják legtöbbször.
- Gyakorta szorongunk egy-egy vizsgálat előtt, tudomásul vesszük, ha egy MRI-, pajzsmirigy-, nőgyógyászati vizsgálatra hosszú hónapokat kell várni, miközben a prevencióról szólnak a „szlogenek”. Milyen alapvető jogaik vannak a betegeknek, ha például ezek ellen semmit nem tehet?
- Sokan vannak, akik inkább a magánorvosi ellátást választják épp ezért, bár ezt csak egy bizonyos réteg teheti meg ma Magyarországon. Kiszolgáltatott helyzetben vannak a betegek, az bizonyos. Az egészségügyi ellátórendszer alapját a háziorvosi és a gyermekorvosi ellátás adja, aminek a rendszerében minden magyar állampolgárnak lehetősége van arra hazánkban, hogy lakóhelyén, illetve annak közelében orvost válasszon, akivel elégedettség esetén hosszú távú személyes és bizalmi kapcsolatot alakíthat ki. A családorvosi ellátás legfőbb célja, hogy folyamatos és támogató ellátást nyújtson a páciense jó, megfelelő egészségi állapotának megőrzéséhez a beteg nemétől, korától, származásától, nemi identitásától és a betegség természetétől függetlenül.
| A betegjogi képviselők tevékenysége |
| A megfogalmazott panaszokra az egészségügyi szolgáltatónak harminc, illetve bizonyos esetekben hatvan napon belül válaszolnia kell. Utóbbi akkor lép életbe, ha az észlelt s a bejelentésben szereplő panaszokra, jogsértő helyzetekre, azok orvoslásához külső szervek, a hatóságok bevonása is szükségessé válik. A betegjogi képviselőnek a jogszabályban előírtak szerint meghatározott időnként tájékoztatnia kell a bejelentőt. Fontos megértetni a betegekkel és az egészségügyi dolgozókkal, hogy ne beszéljenek el egymás mellett. A problémák jelentős részét meg lehetne előzni a megfelelő tájékoztatással és a korrekt, egymás jogait tiszteletben tartó kommunikációval. Az elmúlt években az egészségügyi szolgáltatók egyre inkább megértik, hogy a betegjogi képviselő nem ellenség, hanem partner a problémák megoldásában. Az országos jogvédői hálózat keretében megyei illetékességgel működő betegjogi képviselők tevékenységüket a jogvédelmi munkára vonatkozó szakmai feltételrendszer alapján látják el. Így került meghatározásra a betegjogi képviselők fogadóóráinak rendje az egyes intézménytípusokban, főként a fekvőbeteg-részlegeken. A szakmai feltételrendszer alapján a betegjogi képviselő az egészségügyi ellátórendszer valamennyi, hatósági működési engedéllyel rendelkező szolgáltatásait – alapellátás, járó-, fekvőbeteg-szakellátás s más egészségügyi tevékenységek – igénybe vevők számára elérhető. A betegjogi képviselők hivatalos, speciális számmal ellátott fényképes igazolvánnyal rendelkeznek. |
Ez a cikk is érdekelheti Kommunikáció a rendelőben: a jó kapcsolat titka
- Vannak, akik elégedetlenek a háziorvosukkal, de nem tudják, miként válthatnak, s jelentkezhetnek egy számukra megfelelőbbnél, aki nem lekezeli, hanem legjobb tudása szerint kezeli a betegét.
- Ezzel a kérdéssel a betegjogi képviselők megkereshetőek az ország bármely pontján. Első lépésben találni kell egy másik háziorvost, aki bizonyosan fogadja a pácienst, s leadhatja hozzá a TAJ-kártyáját. Utóbbi kifejezést a hétköznapi szóhasználatban nevezik így. Az új családorvossal való precíz egyeztetés után nincs is más teendője az illetőnek. A kiválasztott háziorvos a beteg nyilatkozata alapján minden addigi dokumentumot kikér az előző orvostól, aki ennek kiadását nem akadályozhatja meg. Ha bármi jogszerűtlenséget vagy diszkriminációt tapasztal a páciens, bátran hívja a betegjogi képviselőjét, akiknek a nevüknek és az elérhetőségüknek minden létező háziorvosnál s más egészségügyi intézményben jól látható helyen kell lennie. Ha ez nem így van, az is sérti a betegek jogait.
- Mi a helyzet akkor, ha valaki huzamosabb ideig távol dolgozik a lakhelyétől, így betegség esetén nem tudja felkeresni a háziorvosát?
- Ilyen esetben lehetőség van arra, hogy a munkahelyhez, tartózkodási helyhez közeli városban vagy településen válasszon háziorvost a beteg. Amikor visszaköltözik a saját lakhelyére, az orvossal való egyeztetés és a speciális nyomtatvány kitöltése után újra a régi orvosához tartozhat.
- Vajon a betegjogi képviselet vonatkozik-e a magánegészségügyi szolgáltatás során elszenvedett sérelemre is?
- Igen, mivel a betegjogi képviselő az egészségügyi szolgáltató tulajdonosi viszonyától függetlenül jogosult és köteles betegjogi sérelem esetén eljárni és felderíteni a panaszos ügy okát. A betegjogi képviselők a páciensekkel állnak kapcsolatban, nem a családdal és nem is az ügyvédekkel, tehát semmilyen információt nem adhatnak ki. Köti őket is az orvosi titoktartás, noha nem mindenki orvos közülük. Itt is hangsúlyoznom kell, hogy ha orvosi műhiba kérdése vetődik fel, vagy a kórház ápoló személyzetének nem megfelelő munkavégzése, a beteg gondos ellátását illetően, ami egészségkárosodáshoz vezet, jogi úton kell jogorvoslatot keresni. Gyakorta információhiány miatt keresik a betegjogi képviselőket, így nem is minden észrevételből lesz ügy, de a beteg mindig eldöntheti, milyen utat választ, ha jogsérelem éri.
- Mi a helyzet akkor, ha a kórházi ápolás, operáció után a zárójelentésben olyan megfogalmazást vagy nem valós leírást fedez fel a beteg, amivel nem ért egyet? Kitől kérhet segítséget a korrigálásban?
- Ilyen esetben is kérhető a betegjogi képviselő segítsége. A páciens kérésére az orvosnak fel kell tüntetnie a zárójelentésen, hogy mivel nem ért egyet a beteg, vagyis a zárójelentés javításának, kiegészítésének meg kell történnie, de a szakorvos a saját szakmai véleményét is jogosan tüntetheti fel. Ha ezzel sem ért egyet a beteg, a területileg illetékes betegjogi képviselőhöz fordulhat.
- Gyakran előfordul, hogy a háziorvos vagy a szakorvos által felírt pirulát nem tolerálja a beteg szervezete, rosszul reagál arra. Az orvos mégis kitart emellett, mert az az olcsóbb változat, például a vérnyomáscsökkentők esetében, netán más oka van az orvosnak arra, hogy az adott gyógyszergyártó cég készítményét preferálja. Mit tehet a beteg?
- Ha a páciens beszámol az orvosának a rosszullétekről és új gyógyszert kér, akár drágább áron, a szakorvosnak vagy a háziorvosnak ezt figyelembe kell vennie, hiszen nem kockáztathatja a beteg egészségét. Az önös érdeket soha nem lehet a beteg egészségi állapota elé helyezni. Az egészség alkotmányos védelme miatt meglehetősen erős törvényi támogatást tudhatunk magunk mögött mindannyian. Ne feledjük, hogy az egészséghez, az élethez való jogunk, az egyik legerősebb jogunk. Sajnos ezt a nagy szabadságot és támogatást gyakorta látszólagosnak érzik a betegek. Sokan panaszkodnak a kiszolgáltatott helyzetükre az ellátó egészségügyi intézményekben, ami az ápoló személyzetre is vonatkozik s persze a gyógyszerezésre. Vannak betegek, akik ragaszkodnak a saját piruláikhoz, de az alulfinanszírozott egészségügyi intézményekben manapság már nem titok, hogy a kórházi kezelés során megkérik a beteget, legyenek nála a saját gyógyszerkészítményei.
- Egyre több panasz érkezik a sürgősségi ellátások, osztályok lassú, gondatlan, lekezelő, a betegeket megvárakoztató egészségügyi tevékenysége miatt. Legnehezebb helyzetben a magukra maradt idős emberek, a hajléktalanok vannak, de másokat is említhetnénk, akik hosszú órákat fekszenek egy-egy betegkocsin vagy ülnek a várókban kényelmetlen székeken, a sorsukra várva.
- Ha mentő viszi a beteget, a sérültet, elsőbbséget élvez a sürgősségi osztályon várakozók sorában, mint ahogyan az életveszélyes állapotban beérkező emberek is. Egyébként a hazai sürgősségi osztályok tarthatatlan helyzetét, túlzsúfoltságát, hosszas várakozási idejét, a betegekre jutó minimális gyógyítási, ellátási időt, az orvos- és nővérhiányt, a rossz kórházi körülményeket, a gyógyszerek vészes hiányát, nem a betegjogi képviselők fogják megoldani. Teljesen mindegy, hogy mennyi panaszos bejelentést kapnak ezek okán, ez nem rajtuk múlik, nem tehetnek szinte semmit. Ennek megoldását kormányzati szinten kellene végre kezelni, megoldani. Ugyanez vonatkozik a kórházi fertőzések miatt kialakuló megbetegedések, halálozások előfordulására is. A rossz, elégtelen higiénia a kórházakban, klinikákon nem csupán szakmai, hanem jogi kérdés is, mivel minden beteget veszélyeztethet. A frissen operáltak, a magatehetetlenül fekvők még kiszolgáltatottabb helyzetben vannak. A betegjogi képviselők nem vizsgálódnak, csak segítenek a betegnek, hogy a megoldatlan panasza a lehető leghamarabb a jogérvényesítési fórumhoz kerüljön s a megoldás felé tartsanak a megelőző lépésekkel. A baj, a veszély azonban a rossz higiénia miatt már ott van a legtöbb egészségügyi intézményben – zárta gondolatát dr. Kardos István szakjogász.
| Néhány szóban a panaszokról, amelyekkel betegjogi képviselőhöz fordulnak |
| A panaszosok száma 2016-ban: 14.183 fő volt hazánkban. Az ellátáshoz kapcsolódó közvetlen elégedetlenség okai egyebek mellett: a nem megfelelő betegellátás, a tájékoztatásuk hiánya, orvosszakmai kérdések, a páciensek jogait korlátozó, valamint etikai, adatvédelmi, ápolási kérdések voltak, melyek napjainkra sem változtak jelentősen. Ezek a vezető panaszok közt szerepelnek, míg a leszázalékolással összefüggő jogsérelmek, elégedetlenségek szintén a panaszos táblázat élén állnak, beleértve az orvosszakértői vizsgálatok méltatlan, igazságtalan, olykor korrupciógyanús sérelmeit is. Utóbbiak tisztázása, bizonyítása hosszas folyamat s nem is a betegjogi képviselők hivatottak a jogi tevékenységet bonyolítani a páciens igazságkeresése során. A sérelmek sorában előfordult a munkarend kifogásolása, az egészségi állapottal nem összeegyeztethető feladat végeztetése a dolgozóval, a jogosan igénybe vett táppénz miatt a dolgozó megítélése, munkájának „leértékelése”, összességében a diszkrimináció megjelenése napi tevékenysége során, az otthonápolás hiányossága, a szűrővizsgálatok téves eredményeinek kiadása, a hálapénz kérdése. Minden esetben kötelező az emberi méltósághoz, hiteles tájékoztatáshoz, gyógyításhoz való jog tiszteletben tartása, annak elfogadtatása a páciensek érdekében, jogsérelem nélkül. |
Tovább Betegjogi képviselők elérhetőségei
Forrás: WEBBeteg
Balogh Mária, újságíró
Szakértő: Dr. Kardos István, szakjogász
