A beteg önrendelkezéshez való joga

A beteg - önrendelkezési jogával összefüggésben - szabadon eldöntheti, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza. Ezen jog azonban bizonyos - törvényben meghatározott - esetekben korlátozható.

A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben részt vegyen. A törvényben foglalt kivételektől eltekintve bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja, akár szóban, akár írásban, akár ráutaló magatartással.

A cselekvőképes betegeket megillető önrendelkezés

A cselekvőképes beteget megilleti az ellátás visszautasításának joga is, kivéve akkor, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. Ilyen esetben - törvényekben meghatározott módon - a beteg beleegyezése nélkül is elvégezhető az egészségügyi ellátás.

A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja, ám ha erre alapos ok nélkül kerül sor, a beteg kötelezhető az ennek következtében felmerült és indokolt költségek megtérítésére.

Az önkéntes pszichiátriai gyógykezelésbe vételre és az ún. invazív beavatkozásokra ennél szigorúbb szabályok vonatkoznak. Az ellátás feltétele ezekben az esetekben a beteg írásbeli nyilatkozata, illetve amennyiben ez nem lehetséges, két tanú együttes jelenlétében kell szóbeli, vagy más módon megtett nyilatkozatot tennie.

A cselekvőképes beteg közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy - írásképtelensége esetén - két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni, illetve ki is zárhat ebből a körből bizonyos személyeket. A közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki.

Mikor nem szükséges a beleegyezés?

A beteg beavatkozásokba történő beleegyezését kell feltételeznie az orvosnak, ha a beteg egészségi állapota következtében beleegyező nyilatkozat megtételére nem képes, a megfelelő személy nyilatkozatának beszerzése pedig késedelemmel járna. Komolyabb beavatkozásoknál a késedelem önmagában nem elégséges feltétel, beleegyezés nélkül csak akkor végezhető el a kezelés, ha a beavatkozás késedelmes elvégzése a beteg egészségi állapotának súlyos vagy maradandó károsodásához vezetne.

A beteg beleegyezésére nincs szükség abban az esetben sem, ha az adott beavatkozás elmaradása mások egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti (pl. bizonyos járványos fertőző betegségek esetén), továbbá ha a beteg közvetlen életveszélyben van. Ebbe a körbe sorolja a jogszabály a 24. hetet betöltött magzatot is, azaz például az anya sem tagadhatja meg az ellátást, amennyiben döntése a magzatot veszélyeztetné.

Beleegyezés hiányában is elvégezhető a beavatkozás módosítása, kiterjesztése abban az esetben, ha az nem volt előrelátható, de sürgős szükség teszi indokolttá, vagy annak elmaradása a beteg számára aránytalanul súlyos következményekkel járna. Szerv vagy testrész elvesztésével vagy funkciójának teljes kiesésével járó beavatkozás esetén csak a közvetlen életveszély jelentheti az aránytalanul súlyos következményt, minden más esetben tilos.

Az ellátás visszautasítása

A cselekvőképes beteget megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. Amennyiben az orvosi beavatkozás elmaradása a beteg egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodást okozna, a visszautasítás csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében történhet, a szóbeli visszautasítás érvénytelen.

Az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. A megfelelő formai kritériumok alapján megszületett visszautasítás is csak akkor érvényes azonban, ha egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja, és egybehangzóan nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg, illetve, hogy a betegség az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül halálhoz vezet vagy gyógyíthatatlan. A betegnek az orvosi bizottság nyilatkozatát követő harmadik napon - két tanú előtt - ismételten ki kell nyilvánítania, hogy visszautasítja az életmentő vagy életfenntartó beavatkozást.

Amennyiben a beteg nem járul hozzá az orvosi bizottság vizsgálatához, a kezelés visszautasítására vonatkozó nyilatkozata nem vehető figyelembe akkor sem, ha ezt megerősítette.

A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására.

Szerveink sorsa

A beteg írásbeli beleegyezése szükséges bármely - a beavatkozással összefüggésben - életében eltávolított sejtjének, sejtalkotórészének, szövetének, szervének, testrészének - egészségügyi ellátásával össze nem függő - bármilyen célú felhasználásához. Nem kell ugyanakkor a beleegyezése ahhoz, hogy sejtjeit vagy eltávolított szerveit a szokásos módon semmisítik meg.

A betegnek - az egészségügyi törvény keretei között - joga van arra, hogy halála esetére rendelkezzen a holttestét érintő beavatkozásokról. A beteg megtilthatja, hogy holttestéből szervet és szövetet átültetés, egyéb gyógyító célú felhasználás, kutatás vagy oktatás céljából eltávolítsanak.

Cselekvőképtelen betegek önrendelkezési jogai

Cselekvőképtelen beteg, korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg az olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, nem utasíthatja vissza.

Korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú esetén a háziorvosi, házi gyermekorvosi és a védőnői egészségügyi szolgáltatás nem utasítható vissza. Nem minősül az ellátás visszautasításának, ha a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú törvényes képviselője az egészségügyi alapellátásról szóló törvény szerint a háziorvos, illetve házi gyermekorvos választásának jogát gyakorolja.

Ha cselekvőképtelen beteg, továbbá korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg esetén az életfenntartó vagy életmentő ellátás visszautasítására kerül sor, az egészségügyi szolgáltató kérelmet terjeszt elő a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt. A kezelőorvos a bíróság jogerős határozatának meghozataláig köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátások megtételére. Közvetlen életveszély esetén a szükséges beavatkozások elvégzéséhez bírósági nyilatkozatpótlásra nincs szükség. A kezelőorvos ezen kötelezettsége teljesítése érdekében – szükség esetén – igénybe veheti a rendőrség közreműködését (lásd a kényszergyógykezelésről szóló cikket is).

Kik nyilatkozhatnak a cselekvőképtelen beteg helyett?

Amennyiben a beteg cselekvőképtelen, és nincs olyan személy, akit a beteg korábban megjelölt, akkor a beleegyezés és a visszautasítás jogának gyakorlására a lentebb felsorolt személyek jogosultak.

Ha az azonos jogokkal rendelkező személyek (pl. a beteg gyermekei) ellentétes nyilatkozatot tesznek, akkor a beteg egészségi állapotát várhatóan legkedvezőbben befolyásoló döntést kell figyelembe vennie az orvosnak.

Fontos az is, hogy a nyilatkozat a beavatkozással felmerülő kockázatoktól eltekintve nem érintheti hátrányosan a beteg egészségi állapotát, nem vezethet súlyos vagy maradandó egészségkárosodásához. Csak akkor lehet ilyen értelmű nyilatkozatot tenni (például az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítani), ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány pillanatnyi állása szerint rövid időn belül megfelelő egészségügyi ellátás mellett is halálhoz vezet és gyógyíthatatlan.

Az fenti rendelkezéseket a 16. életévét betöltött, ám még kiskorú személy esetén is alkalmazni kell.

Szerző: Dr. Bartha-Barcsai Tímea, jogász - WEBBeteg