Az orvosi titoktartásról

szerző: Dr. Bartha-Barcsai Tímea, jogász - WEBBeteg
frissítve:

Az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek a beteg ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatokat csak az arra jogosulttal közölhetik, és azokat kötelesek bizalmasan kezelni.

A betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismeréséből.

Egyes - törvényben meghatározott - esetekben az adatokat az érintett beteg hozzájárulásának hiányában is közölni kell, amennyiben ezt mások életének, testi épségének és egészségének védelme szükségessé teszi.

Az érintett beteg hozzájárulása nélkül is közölni lehet az egészségügyi adatokat a beteg további ápolását, gondozását végző személlyel is, hiszen ezek ismeretének hiányában a beteg egészségi állapota károsodhat.

A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálata és gyógykezelése során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvétele az ellátásban szükséges, illetve azok, akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárult, kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik. A beteg arra is jogosult továbbá, hogy vizsgálatára és kezelésére olyan körülmények között kerüljön sor, hogy azt beleegyezése nélkül mások ne láthassák, ne hallhassák, kivéve, ha a sürgős szükség és a veszélyeztető állapot esetén ez elkerülhetetlen.

A beteg kijelölhet egy olyan személyt, akit kórházi elhelyezéséről, egészségi állapotának alakulásáról értesíthetnek, illetve joga van bármely személyt kizárni ebből. A beteg által megnevezett személyt a gyógyintézet köteles értesíteni a beteg elhelyezéséről, valamint egészségi állapotának jelentős mértékű változásáról.

A törvényekről
Az orvosi titoktartásról egy részről az Infotörvény (2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról), más részről az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvények, amilyen a GDPR (a Parlament és a Tanács 2016/679 (EU) Rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (Általános Adatvédelmi Rendelet)) rendelkeznek. Az előbbi egy általánosabb védelmet ad, míg az utóbbi kifejezetten az egészségügyi személyes adatokkal foglalkozik.

WEBBetegForrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Bartha-Barcsai Tímea, jogász

Cikkajánló

Láz, fájdalom?
Láz, fájdalom?

Csillapítsa tüneteit együtt, egyszerűen! (x)

A megfázás szövődményei
A megfázás szövődményei

Mik lehetnek ezek?

WEBBeteg - Dr. Bartha-Barcsai Tímea, jogász
WEBBeteg - Dr. Bartha-Barcsai Tímea, jogász
WEBBeteg - Dr. Bartha-Barcsai Tímea, jogász
WEBBeteg - Dr. Bartha-Barcsai Tímea, jogász
WEBBeteg - Czibere Anikó, újságíró
WEBBeteg - Simon Béla

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Bujdosó Balázs

Bujdosó Balázs

Igazságügyi pszichológus, igazságügyi gyógypedagógus