Egyéni védőeszközök: mit kötelező biztosítania a munkaadónak?
Védőcipők, védőszemüvegek, fülvédők, maszkok és kesztyűk... Számos olyan munkafolyamat van, amelyek potenciálisan veszélyeztethetik a munkavállalók egészségét. Ahol szükséges, a hazai és uniós jogszabályok előírják az egyéni védőfelszerelések kötelező használatát.
A védőeszköz nem választás kérdése
Fontos leszögezni, hogy a munkaruha nem egyezik meg a védőeszközökkel, bár védőeszköz lehet speciális ruházat is. A védőeszközökre sokkal szigorúbb szabályok vonatkoznak, és minden esetben minősítettek és tanúsítvánnyal rendelkeznek.
Az egyéni védőeszközt a munkáltató térítésmentesen köteles a munkavállaló részére bocsátani, helyette pénzbeli juttatás nem adható. A munkavállaló jogszerűen megtagadhatja a munkát, ha a munkáltató nem biztosítja számára a szükséges felszereléseket.
Az egyéni védőeszközök használatának szabályozása kétoldalú: a munkavállaló köteles azokat rendeltetésszerűen, a vonatkozó előírásoknak megfelelően használni, egyben kötelessége a védőeszközök állagának megóvása. A munkavállalót el kell tiltani a munkavégzéstől, ha az előírt védőeszközt a figyelmeztetés ellenére sem használja rendeltetésszerűen.
Fej- és arcvédő eszközök
Az arcvédelem mindenekelőtt akkor fontos, ha a munka során gyorsan repülő részecskék, fröccsenő fém, vegyszerek vagy ívfény fordulhat elő. Ez átlátszó védőrostélyból áll, mely közvetlenül a sisakra vagy egy fejtartóra rögzíthető. Fejvédő eszközök a védő sisakok, arcvédelmi maszkok, az ütésvédő sapkák és a hegesztőmaszkok.
Az ipari védősisakok termoplasztból vagy duroplasztból készülnek az építőiparban, iparban, forró üzemekben és az elektronikai területén használják elsősorban. Ebben a kategóriában különleges alakot képviselnek a mászósisakok, valamint fagyvédő sisakok. Az ütésvédő sapkák a műanyag betéteknek köszönhetően könnyű fejvédelmet jelentenek, ám nem szabad ipari védősisakok helyettesítéseként használni. A hegesztőmaszk, illetve hegesztőpajzs védi az egész fejet és az arcot a sugárzástól, hőtől és a szikráktól.
Szemvédelmi eszközök
Szemünk az egyik legfontosabb érzékszervünk, hiszen a külső ingerek 85 százaléka a szemeinken keresztül érkezik. Ezért is olyan fontos, hogy védjük a szemünket mindenféle negatív hatással szemben. Ide tartoznak a mechanikus veszélyek (szilárd testek, por, forgácsok vagy szilánkok), a kémiai sérüléseket okozó anyagok (savakkal, lúgokkal), de ezen felül az UV-fény, lézersugár, infravörös fény, sőt a látható fény is idézhet elő optikai sérüléseket.
A monitor előtti munkavégzéshez nem szükséges speciális védőeszköz, az erre kifejlesztett szemüveglencsék (kékfény szűrős szemüveg, vagy monitorszemüveg néven találkozhatunk velük) nem minősülnek védőszemüvegnek.
A védőszemüveg kiválasztása nagymértékben függ a felhasználási területtől. A száras szemüvegek a szemből érkező mechanikus veszélyektől (szilánkok, forgács) védenek. A teljes látómezős szemüvegek vegyi veszély (oldalról fröccsenő kémiai anyagok), vagy porral járó munkáknál védenek. Az integrált olvasó lencsefelülettel rendelkező védőszemüveg precíz aprólékos munkát is lehetővé tesznek.
Általános munkavédelmi szabályok |
A munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelményeket foglalja magában. Általános szabályait az 1993. évi XCIII. törvény szabályozza, hatálya csak a szervezett munkavégzést végzőkre vonatkozik. |
Légzésvédő eszközök
A légzésvédő eszközök fő feladata, hogy az olyan egészségre ártalmas anyagoktól védjék a munkavállalót, amelyek a légutakon keresztül jutnak be a szervezetbe. Emellett feladatuk még, hogy az oxigénhiányos állapot kialakulását megakadályozzák.
A szűrő típusú légzésvédő eszközök megakadályozzák, hogy a szennyező részecskék (por, aeroszol, füst) a légutakba kerüljenek. Léteznek egyszer használatos, illetve a többször használható maszkok, álarcok. A szűrőbetétek lehetnek részecske- vagy gázszűrők, illetve léteznek kombinált szűrők.
Az arc fedésének mértéke alapján a légzéscsatlakozó lehet negyedálarc, amely a szájat és az állat fedi. A félálarc a szájat és az orrot takarja be, míg a teljes álarc egyszerre fedi az orr- és szájnyílás mellett a szemet, az arcot és az állat is. Vannak már olyan szűrő típusú légzésvédő eszközök is, amelyek esetében a levegő áramlását nem a munkavállaló légzési energiája, hanem egy ún. levegőrásegítő berendezés segítségével kerül a levegő.
Az izolációs légzésvédő készülékek olyan eszközök, amelyek a légzéshez szükséges levegőt nem a munkavégzés helyszínének levegőjéből, hanem más forrásból biztosítják. Ezek lehetnek helyhez kötött vagy hordozható típusúak. A helyhez kötött típusúak fixen rögzített forrásból nyerik a levegőt, gyakran a külső levegőt tisztítják meg. A hordozható izolációs típusú légzésvédő készülékek esetében a levegőforrás hordozható, palack formájú. Minden esetben jelzőkészülékkel van ellátva, amelynek segítségével nyomon követhető a levegő mennyiségének fogyása.
Munkahelyi balesetek |
Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától, illetve a sérült közrehatásának mértékétől függetlenül. Munkahelyi balesetek - Mi minősül annak? |
Hallásvédelmi eszközök
Hallásvédelmi eszközöket kell biztosítani a munkavállalónak, amennyiben a szabványban meghatározott értéket meghaladó zajszintnek van kitéve. A magas szintű hangnyomás azonnali és tartós hallásvesztést jelent, ami visszafordíthatatlan végleges hallásromláshoz vezet.
- Az alsó expozíciós határérték napi vagy heti átlagos zajterhelési szint 80 decibel. Ezen a szinten tájékoztatást és képzést kell nyújtani a munkavállaló részére, valamint hallásvédő eszközt kell a rendelkezésére bocsátani. A dolgozó választhat, hogy használja vagy nem a rendelkezésére bocsájtott védőeszközt.
- A felső expozíciós beavatkozási érték 85 decibel napi vagy heti átlagos zajterhelésre van beállítva. Ezen felül lépéseket kell tennie a zajexpozíció csökkentésére, például a technológia módosításával vagy egyéb műszaki intézkedéssel. Amennyiben ezek nem vezetnek megfelelő eredményre akkor, gondoskodnia kell arról, hogy a dolgozók fülvédő eszközt használjanak. Itt már nincs választási lehetősége a dolgozónak, kötelezően használnia kell a munkáltató által biztosított hallásvédő eszközt.
- Egyetlen dolgozó sem lehet kitéve 87 decibelt meghaladó zajnak (figyelembe véve a hallásvédő eszköz használatát).
A hallásvédő/fülvédő eszközök lehetnek füldugók (egyszer használatos, többször használatos, pántos füldugók), valamint fültokok, fülvédők.
Kar- és kézvédelem
A karok és kezek védelmére van szükség az olyan veszélyektől, mint a vágások, vegyszerek, fertőzés és vibráció. A munkavállalók olyan anyagokkal vagy körülményekkel érintkezhetnek, amelyek a kezük vagy a karjuk sérülésének kockázatát jelentik.
A kezek és karok védelmére használható egyéni védőeszközök a következők a munka jellegének függvényében:
- mechanikai védőkesztyűk (egyszer használatos kesztyűk, hőálló kesztyűk, vágásbiztos védőkesztyűk),
- karvédők.
Lábvédő eszközök
A lábvédő eszközök számos típusa létezik (szandál, félcipő, bokacipő, magas szárú cipő, csizma, lábszár- térd- comb- és bokavédő, talpbetét), készülhetnek bőrből, gumiból vagy szintetikus polimerekből, illetve ezen anyagok kombinációjából. A vonatkozó rendelkezések szerint ezeket három fő csoportba lehet sorolni:
- Szakmai használatú biztonsági lábbeli: a lábbeli egyes részei speciális funkcióval ellátottak. Az orr merevítővel rendelkezik, mely 200 J erősségű ütés kivédésére alkalmas. A talp acélbetétes az átszúrás ellen, csúszásbiztos és ellenáll az olajnak.
- Szakmai használatú lábbeli: orrmerevítője 100 J erősségű ütést képes kivédeni.
- Szakmai használatú munkalábbeli: orrmerevítővel nem rendelkezik, kisebb védőképességű.
A védőlábbelik speciális funkciót is kaphatnak. A lábközépvédelem azt jelenti, hogy a cipőben egy betét található, melynek szerepe, hogy egy estleges ütés bekövetkezésekor az ütés energiáját minél nagyobb felületen oszlassa szét. A betét emellett csillapítja is ezt az energiát.
Az olyan védőlábbeli, amely vágással szembeni ellenállással rendelkezik, az orrmerevítőtől a sarokig húzódó védőanyagot tartalmaz.
A lábbelik lehetnek vegyi anyagok ellen védők, ezek általában sav- és lúgálló műanyag csizmák.
A biológiai kórokkal szemben védő lábbelik anyaga ellenáll a fertőtlenítőszerek káros hatásainak, és gyakran az efféle cipők antibakteriális bevonatot is kapnak.
A hőhatások ellen kialakított lábbeli védhet a meleggel vagy a hideggel szemben.
A robbanásveszéleyes környezetben dolgozó munkavállalók antisztatikus vagy vezetőképes tulajdonsággal rendelkező védőcipőt viselnek, ami segít elkerülni az elektromos feltöltődés kialakulása következtében létrejövő szikrák tűzkeltő hatását. A villanyszerelők számára olyan védőlábbelik is elérhetők, amelyek talpa elektromos szigetelőként funkcionál. Ezek mellett különleges védőlábbeliket is gyártanak kifejezetten olyan munkavállalók részére, akik láncfűrésszel dolgoznak.
A 10 leggyakoribb elsősegélynyújtási hiba |
Hiába állnak rendelkezésünkre jól képzett baleseti sebészek, gyakran előfordul, hogy már a kórházba érkezés előtt szükség van elsősegély-nyújtásra. |
Zuhanásgátló- illetve biztosító rendszerek
A leesés elleni védelem, vagy zuhanásvédelem a magasban végzett munkák során szükséges, kötelezően alkalmazandó a veszélyes munkakörökben dolgozóknál. Működési elvük többféle lehet, egyesek távoltartják a munkavállalót a zuhanásveszélyes területtől, mások zuhanás esetén kapják el az embert.
A testhevederek hevederpántokból állnak, melyek körbefogják a testet. Ezek elkapják a zuhanó személyt, a fellépő erőket a megfelelő testrészekre vezetik el és a testet egyenesen tartják. A vezérelt zuhanásgátló egy zuhanás esetén automatikusan rögzül a fix megvezetőn és a testhevederrel megtartja a felhasználót. A fix megvezető korlátozza az oldalsó mozgást. A mobil megvezetésű zuhanásgátló a felfelé és lefelé mozgásnál együtt mozog a megvezetővel. Zuhanás esetén az automatikusan blokkol.
Jogszabályok
- 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
- 18/2008. (XII.3) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök...
- 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő...
Szerző: Dr. Kónya Judit, családorvos - WEBBeteg
Lektorálta, aktualizálta: Dr. Bartha-Barcsai Tímea, jogász