Egészségügyi ellátás külföldön: a szükséges ellátás
frissítve:
Az orvosilag szükséges egészségügyi ellátások körének meghatározása az adott tagállam hatáskörébe tartozik, az ellátás szükségességéről kétség esetén az ellátást nyújtó orvos dönt.
| A téma cikkei |
| 2/1 Egészségügyi ellátás külföldön I. |
Az Európai Unió "társadalombiztosítási joga" koordinációra épül. Az Unió csupán arra törekszik, hogy a személyek szabad mozgásának jogával élő EU-tagállamokban vándorló uniós polgárok és családtagjaik részére biztosítsa az ellátások igénybevételére való jogosultságot más tagállamok területén is, vagyis a migráció megvalósulása során.
A rendelet által a magyar állampolgároknak biztosított jogok:
- Magyarországon megszerzett jogait más tagállamok elismerik,
- ha itthon már van biztosítása, nem kell újból biztosításba lépnie a másik tagállamban, azaz a rendeletek tiltják a kétszeres biztosítást,
- egyetlen tagállamban sem érhet magyar állampolgárt hátrányos megkülönböztetés azon az alapon, hogy más állam állampolgárai, végül
- korábbi biztosítása nem veszik el, a biztosításban töltött, illetve szolgálati időt a szolgáltatások nyújtásakor figyelembe veszik.
Orvosilag szükséges ellátás
Az átmenetileg - például turistaként - egy másik tagállamban tartózkodó magyar jogosult a tartózkodása tervezett idejére és az egészségi állapotára tekintettel orvosilag szükséges egészségügyi ellátásokra az adott tagállam egészségbiztosítójával, vagy egészségbiztosítóinak valamelyikével szerződésben álló egészségügyi szolgáltatónál, ugyanolyan feltételek szerint, mint az adott tagállam biztosítottai. A kiutazás előtt mindössze az Európai Egészségbiztosítási Kártyát kell kiváltania lakóhely szerint illetékes Kormányhivatalnál, kormányablaknál vagy a NEAK-nál (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő), ugyanakkor ügyfélkapun keresztül is igényelhető.
Amennyiben munkát vállal egy magyar állampolgár valamely EU-tagállam területén, akkor annak a tagállamnak a jogszabályai vonatkoznak rá, ott kell biztosítást fizetnie, és ott válik jogosulttá az egészségügyi ellátásokra. E szabály alól csak azok mentesülnek, akiket munkáltatójuk munkavégzés céljából küld a tagállam területére.
A kiküldöttek Magyarországon maradnak biztosítottak, mintha továbbra is itt dolgoznának, de a munkavégzés helye szerinti tagállamban is igénybe vehetik az egészségügyi ellátásokat.
Az orvosilag szükséges egészségügyi ellátások körének meghatározása az adott tagállam hatáskörébe tartozik, az ellátás szükségességéről kétség esetén az ellátást nyújtó orvos dönt.
Az Európai Bizottság határozatai alapján a dialízis-kezelés, az oxigénterápia és a szüléssel kapcsolatos ellátások az orvosilag szükséges körbe tartoznak, ezek az Európai Egészségbiztosítási Kártya alapján nyújthatók, és az ellátások költségeinek az elszámolása is a Kártyára vonatkozó elszámolási szabályok szerint történik.
Az ellátások költségeinek megtérítése
Magyarországi egészségbiztosítása alapján a magyar állampolgároknak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár mindazokat az ellátásokat kifizeti, amelyeket az EU-tagállam állampolgárainak is a biztosítójuk fizet; ezeket tehát külföldön térítésmentesen kapják.
Az elszámolás ebben az esetben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a külföldi egészségbiztosítási összekötő szerv között zajlik. Azon ellátásokért viszont, amelyekért az EU-tagállam állampolgárai is maguk fizetnek, a magyar állampolgároknak is fizetni kell. Mindez az azonos elbírálás elvéből következik.
| A teljes ellátás |
| A Magyarországon megállapított nyugdíj alapján az összes külföldi egészségügyi ellátás költségét - az önrész kivételével - a hazai egészségbiztosító fizeti. Amennyiben egy személy Magyarországon biztosított, de ő maga és családtagjai egy másik EU tagállamban laknak, akkor lehetősége van arra, hogy a biztosítása szerinti állam terhére a lakóhelyén is igénybe vegye - a vele együtt élő családtagokkal együtt - az egészségügyi szolgáltatásokat. |
Az ellátás igénylése
Az ellátás igénylésére az Európai Egészségbiztosítási Kártya szolgál, amelyet TAJ-kártya, személyi igazolvány, illetve a biztosítási jogviszonyt igazoló dokumentumbemutatása ellenében azonnal, térítésmentesen állítanak ki a lakóhelyünkhöz legközelebb eső Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő ügyfélszolgálaton vagy a Kormányablakokban. Érvényességi ideje 36 hónap. Az Európai Egészségbiztosítási Kártyával közvetlenül fordulhat a magyar beteg a külföldi egészségügyi szolgáltatóhoz.
Fontos, hogy az Európai Egészségbiztosítási Kártyának akkor kell rendelkezésre állnia, amikor az orvoshoz fordul a beteg, utólag nem állítható ki. Az azonos elbírálásra csak az tarthat igényt, aki az Európai Egészségbiztosítási Kártyát bemutatja, akinél nincs nyomtatvány az egészségügyi szolgáltató által megállapított díjat köteles fizetni.
Európai Egészségbiztosítási Kártya hiányában is megkapja a szükséges ellátást, éppen csak fizetni kell, vagy többet kell fizetni érte. Európai Egészségbiztosítási Kártya alapján az ellátás költségeit az a biztosító vállalja, amelyiknél az illető személy biztosítva van, annak hiányában viszont mindenki maga viseli a költségeket.
Abban az esetben, ha nem volt Európai Egészségbiztosítási Kártya az ellátásra szoruló személynél, akkor az ellátásért helyben fizetnie kell. A kifizetett összeg egy részét a hazatérése utáni 30 napon belül visszaigényelheti, a lakóhelye szerinti Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál.
Hangsúlyozandó, hogy nem a teljes költségeket fogja visszakapni, hanem csak azt a részt, melyet a biztosítójának akkor kellett volna kifizetnie, ha az Európai Egészségbiztosítási Kártyát használnak az ellátás igénybevételekor. (Az Európai Egészségbiztosítási Kártya esetében a szolgáltató azt az árat tudja érvényesíteni, amennyit a többi, helyben biztosított ellátása után kap a biztosítóktól, az Európai Egészségbiztosítási Kártya nélkül azonban nincs azonos elbírálási kötelezettség és a szolgáltató a "piaci árat" fogja érvényesíteni.)
| A biztosítási jogviszony jogcímét az alábbi dokumentumok igazolják | |
| Jogosultság alapja | Igazolás |
| Foglalkoztatotti jogviszony; munkavégzésre irányuló jogviszony | Egy hónapnál nem régebbi munkáltatói igazolás |
| Munkanélküli-ellátás | Igazolás a munkanélküli ellátásról |
| Egyéni vállalkozó | Érvényes vállalkozói igazolvány |
| Társas vállalkozó | A gazdasági társaság tagsági igazolása vagy Cégkivonat (vonatkozó része) vagy Alapító okirat másolata |
| Egyházi személy, szerzetesrend tagja | Az egyház igazolása |
| Egészségbiztosítási pénzbeli ellátásban részesülő személy | Igazolás a pénzbeli ellátás folyósításáról (határozat, bankszámla-kivonat, kifizetőhelyi igazolás stb.) |
| Nyugdíjas (saját jogú, hozzátartozói) | Nyugdíjas igazolvány vagy Nyugdíjmegállapító határozat vagy Nyugdíjkifizetés igazolása, vagy bankszámlakivonat |
| Rendszeres járadékban, szociális ellátásban (segélyben), GYES-ben részesülő | Az Államkincstár igazolás (határozat) |
| Nappali tagozatos tanuló/hallgató | Iskolalátogatási igazolás (szükség esetén érvényes diákigazolvány) |
| Közeli eltartott hozzátartozó | Eltartotti bejelentőlap másodpéldánya |
| Magyarországon lakó kiskorú magyar állampolgár | Lakcímigazolás |
| Egészségügyi szolgáltatási járulékot fizető személy | NAV-igazolás a járulékfizetésről |
(Dr. Bartha-Barcsai Tímea, jogász - WEBBeteg)
