A csontsűrűség mérése

A denziometria a csontok ásványianyag-tartalmának mérését szolgálja. A csont sűrűségétől függ, hogy mennyire áll ellen a törésnek. Görög-latin szóösszetétellel oszteodenzitometriának, rövidítve ODM-nek nevezik az eljárást.

Mikor van szükség a csontsűrűség-mérés elvégzésére?

A csontsűrűség mérésére elsősorban akkor van szükség, ha felmerül a csontritkulás gyanúja, vagy követni szeretnénk a beteg állapotát, a terápia hatékonyságát. Az oszteoporózis a csont tömegének és stabilitásának csökkenésével jár, az állapot előrehaladottságának megállapítását a oszteodenziometria (csontdenziométer vizsgálat) szolgálja.

A következő esetekben célszerű elvégezni a vizsgálatot:

• Jelentős oszteoporózisra jellemző panaszok miatt, például, ha a beteg csontfájdalomra, hátfájásra panaszkodik, illetve gyakran szenved csonttörést.
• Olyan férfiaknál és nőknél, akiknél magas a csontritkulás kockázata. A csontritkulás kockázatát növeli az alkoholizmus, a dohányzás, a cukorbetegség és a hiányos táplálkozás, valamint, ha a családban már előfordult csontritkulás.
• Nőknél változókorban (magas a csontritkulás kialakulásának az esélye)
• Egyes oszteoporózisra hajlamosító kórképek, mint az említett cukorbetegség, a parathormon (a mellékpajzsmirigy hormonja) elválasztásának zavara, a pajzsmirigy alulműködése, vesebetegségek stb. esetében.
• A csontritkulásban szenvedő páciensek állapotának és a terápia sikerének nyomon követésére.
• Ha felmerül az oszteomalácia gyanúja: ez esetben a csontsűrűség az ásványi anyagok hiányos beépülése miatt csökken.
• Az olyan csonttörés esetén, amit a szokásosnál kisebb trauma okozott (pl. nehéz tárgy felemelése, kis ütődések).

Milyen korosztálynak ajánlott a csontdenziometria?

50 éves kor fölött mindkét nemnél javasolt a csontritkulás rizikófaktorainak fennállásakor pl.: genetikai hajlandóság, magas vékony testalkatúak, csontritkulást okozó gyógyszerek szedésekor, 1-es típusú cukorbetegségben, máj- vagy vesebetegségben szenvedőknek, pajzsmirigy-alulműködésben szenvedőknek.

Bővebben Mikor szükséges csontsűrűségmérést végezni?

Hogyan mérik a csont sűrűségét?

Több eljárás is létezik a csont sűrűségének meghatározására. A standard eljárás alapja, hogy a csont elnyeli a röntgensugarakat. A csont ásványianyag-tartalmától függően gyengül a sugárzás erőssége. A csonton áthaladt, maradék sugárzást mérik meg. A mért eredményt nem önmagában értékelik, hanem az azonos nemű fiatal ember csontjának átlag ásványianyag-tartalmához viszonyítják. Ez az úgynevezett T-score érték. Minél alacsonyabb a T-score, annál nagyobb a csonttörés kockázata. E mellett a Z-score értékét is kiszámítják, ami a hasonló korú személyek normális csontsűrűségéhez viszonyított aránynak felel meg. Hazánkban mindkét arányosságot a magyar lakosság normál értékeihez viszonyítva adják meg.

A csontsűrűséget lehet mérni ezenkívül computertomográfiával és ultrahanggal is, de ezek egyike sem számít standard eljárásnak.

Kétspektrumú röntgenabszorpciometria (DXA/DEXA)

A módszer ajánlott standard eljárás a csontsűrűség mérésére. A csuklót vagy a csípőízületet és az ágyékcsigolyákat egy speciális röntgenberendezéssel vizsgálják. A két, különböző energiájú röntgensugárzás segítségével a test egészének sugárelnyeléséből kivonható a lágyrészeké, így kapjuk meg a csontokét. Az eljárás csekély sugárterheléssel jár, és a csontsűrűség kismértékű változásait is kimutatja.

Igényel-e előkészületet a vizsgálat?

A vizsgálat előtt az ékszereket, piercinget, órát, melltartót le kell venni. Étkezni lehet a vizsgálat előtt, de 24 órával megelőzően a kalciumban gazdag ételek kerülendők.

Hogyan zajlik a DEXA vizsgálat?

A páciens adatait (életkor, testsúly, testmagasság) feljegyzik, rákérdezhetnek a korábbi betegségeire, csonttörésekre, gyógyszerszedésre. A páciens egy vízszintes asztalra fekszik, majd felette elvonul a röntgencsövet tartalmazó részegység, eközben vékony sugárnyalábbal pásztázza végig a vizsgálandó területet. Az asztalon mozdulatlanul kell feküdni.

A vizsgálat teljesen fájdalommentes, kb. 20-25 percig tart. A sugárelnyelődésből származó adatokból komputer számítja ki az adott csont ásványianyag-tartalmát, és ezt a leletben rögzíti.

A vizsgálat után a beteg azonnal távozhat, a lelet kiadásáról a helyszínen kap tájékoztatást.

Mennyire megbízható a módszer?

A DEXA alapvetően igen pontos vizsgálat, de egyes körülmények megzavarhatják a mérést. Ezek közé tartozik a csont korábbi törése, a csigolyákon lévő nagyobb meszes felrakódások, a fémtartalmú ékszerek. Csonttörés utáni állapotban a másik, ép oldalt kell mérni. A beültetett fémekről tájékoztatni kell a vizsgálatot végző személyzetet. A csigolyák mérését megzavarhatja a belekben lévő röntgen- vagy CT-kontrasztanyag, ezért ilyen vizsgálat után néhány nappal el kell halasztani a DEXA vizsgálatot.

Van-e, akinél nem végezhető el a vizsgálat?

A röntgensugárzás miatt terhességben nem végzik el a vizsgálatot. Nem ajánlott elvégezni, ha a gyomor-bélrendszerben röntgen- vagy CT-vizsgálatból származó kontrasztanyag maradt, továbbá ha a beteg szervezetében sugárzó izotóp van. Az adott berendezés terhelési határát meghaladó testsúly felett sem végezhető el.

Milyen időközönként kerülhet rá sor?

Az ismétlés gyakorisága a csontritkulás súlyosságától és az adott kezeléstől függ, a beteget kezelő szakorvos (pl. reumatológus) ítéli meg. Általában normális csontsűrűség esetén háromévente, mérsékelt csontritkulás esetén kétévente, súlyos esetekben, a terápia eredményének követésére évente érdemes ismételni a vizsgálatot. A vizsgálat sugárterhelése igen alacsony, más röntgenvizsgálatokénál kisebb.

Fontos, hogy – ellentétben a képalkotó vizsgálatokkal – összehasonlításra csak ugyanazon a helyen, azonos berendezésen készült mérések alkalmasak, a máshonnan vitt leletek nem.

Kell-e hozzá beutaló?

Államilag finanszírozott csontsűrűség-vizsgálathoz szakorvosi (pl. reumatológus, endokrinológus, belgyógyász, nőgyógyász stb. nem magánorvosi) beutaló szükséges. A vizsgálatot elvégezhetik beutaló nélkül, magán finanszírozásban is, de ebben az esetben is orvosi javaslat és az előző betegségekről szóló orvosi összefoglaló hasznos az értékeléshez.

Kvantitatív computertomográfia (QCT)

Az eljárás szintén röntgentechnológián alapszik. Segítségével a csontokról rétegfelvételek készíthetők, melyekből egy szoftver segítségével lehet a csontsűrűséget kiszámítani. A vizsgálat részletes képet ad, de jelentősen magasabb sugárterhelésnek teszi ki a pácienst, mint a DXA.

Kvantitatív ultrahangvizsgálat

Azt érzékeli a műszer, hogy a sarok- és ujjcsontszövetek milyen mértékben gyengítik az ultrahanghullámokat, vagy mennyire verik azokat vissza. A vizsgálat semmiféle káros sugárterheléssel nem jár, de csak szűrésre alkalmas.

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; NetDoktor.de
Aktualizálta: Dr. Laki András, radiológus