A Doppler-ultrahangos érvizsgálatok
aktualizálta: Dr. Laki András, radiológus frissítve:
A fejfájás, szédülés, átmeneti látás- vagy beszédzavar, séta közbeni lábfájdalom, esetleg fájdalmas lábdagadás hátterében különböző érbetegségek állhatnak. Ha ilyen tüneteket tapasztal, mindenképpen forduljon orvoshoz!
Mire szolgál a Doppler-ultrahang?
Az említett tünetek észlelése esetén javasolt egyik vizsgálómódszer a Doppler-érvizsgálat, amely egy gyorsan elvégezhető, fájdalmatlan eljárás, információval szolgál a szervezet ereinek, azaz artériáinak és vénáinak állapotáról. Artériáink szállítják az oxigénben dús vért létfontosságú szerveinkhez, és a vénáink szállítják el onnan az oxigénben szegényebb, de több szén-dioxidot tartalmazó, köznyelvben „elhasznált”-nak is nevezett vénás vért. Jó működésük biztosítja sejtjeink megfelelő oxigén- és tápanyagellátását. Az artériás rendszerben az érfalkárosodás – többnyire érelmeszedés – következtében szűkület vagy elzáródás jöhet létre.
Ha a keringési rendszer más területén (vénákban, szívüregekben) képződött vérrög akad meg egy érben, azt az eseményt embóliának hívjuk, ez is okozhat súlyos keringési zavart, azaz érelzáródást a test bármely területén. A vénák jellegzetes betegsége a trombózis, aminek kiváltó oka, hogy valamilyen okból fokozott véralvadási készség miatt az esetlegesen már tágult vénákban a pangó vér könnyebben alvad meg. Az érelzáródások egyes típusa között fontos különbséget tenni, mert más a terápia.
A Doppler-jelenségen alapuló ultrahangos vizsgálatot ereink állapotának felmérése érdekében igen széles körben alkalmazzák. Egyik leggyakoribb felhasználási területe a felszín közelében elhelyezkedő nyaki artériák vizsgálata (carotis és vertebralis Doppler), ugyanis ezek az erek felelősek az agy megfelelő vér- és oxigénellátásáért. Hasonló módon vizsgálhatóak a végtagi artériák és vénák, melyek szűkülete vagy elzáródása alsó végtagi keringészavart okoz, de a hasi erek állapotáról is értékes információt kaphatunk ezzel a módszerrel. Agyi keringési zavar gyanúja esetén segíthet a koponyán belüli erek funkcióját is megítélni.
Érultrahang segítségével vizsgálható a méhlepény, a köldökzsinór és a magzati érrendszer is, mely a terhességről és a születendő gyermek egészségéről ad felvilágosítást.
| A Doppler-jelenségről (Doppler-hatásról) és a Doppler-vizsgálatok elvéről részletesebben |
| Christian Doppler (1803-1853) osztrák fizikus és matematikus fedezte fel, hogy a csillagok fényének színképe, azaz hullámhossza attól függően változik meg, hogy az égitest a megfigyelőhöz képest távolodik vagy közeledik-e. A közeledő csillag fényének a frekvenciája magasabb – azaz kékebb lesz –, míg a távolodó csillag fényének frekvenciája csökken, tehát a vörös felé tolódik el. Elméletét mozgó vonatokon elhelyezett, egyetlen trombitán egyetlen hangot játszó zenészek segítségével bizonyította be. A mindennapokban mi is gyakran megfigyelhetjük a jelenséget, akár egy kürtjelzést adó mozdony, dudáló gépkocsi vagy szirénázó autó halad el mellettünk: közeledésekor magasabb, távolodásakor mélyebb hangot hallunk. Az ultrahangberendezés ugyanezt a jelenséget használja fel: az érben áramló vérről visszavert ultrahang frekvenciája a kibocsátottnál magasabb lesz, ha a szonda felé közeledik az áramlás, és mélyebb, ha attól távolodó. A frekvenciák különbségéből számított sebességet az ultrahang képernyőjén többféle módon is megjeleníthetjük. A laikus számára is látványos a színes (valójában színkódolt) Doppler-üzemmód, amelynél a közeledő áramlás vörös, a távolodó kék színben jelenik meg. Ezzel azonban csak irányt, és nagyon hozzávetőleges sebességtartományt lehet megállapítani. A sötétebb színek lassabb, a világosabb árnyalatok gyorsabb áramlást jeleznek. A véráramlás sebességét az áramlás spektrumával lehet pontosan mérni. A spektralis Doppler-üzemmódban a berendezés az idővonalon az érben mért áramlási sebesség görbéjét rajzolja ki. Szűkületben annak mértékétől függően gyorsul fel az áramlás, és a sebességemelkedés meghatározása révén a szűkület súlyosságáról is kapunk információt. Nagyobb szűkületek esetén az átmérő vagy keresztmetszet mérése pontatlan. Az áramlásgyorsulásból számított 70%-nál nagyobb szűkületet nevezzük szignifikánsnak, amikor további vizsgálatokra lehet szükség. (Egy harmadik, viszonylag gyakrabban használt Doppler-megjelenítés a „power Doppler” üzemmód, ami ugyan nem jelez irányt, de érzékenyebb az alacsony sebességű áramlásokra. Igaz, hogy az érvizsgálatok során ennek kicsi a jelentősége, inkább egy szerv, elváltozás szöveti vérellátásának a megítélésére alkalmazzuk.) |
A stroke megelőzésében is segíthet
A vizsgálómódszerrel kimutatható a nyaki artériák elmeszesedése, szűkülete és elzáródása is. Ezekben az esetekben előfordulhat, hogy csökken az agyi vérátáramlás, ami oxigén- és tápanyaghiányt okoz az agyszövetben. Ilyenkor a beteg szédülést, rövid ideig tartó, múló látás-, mozgás- vagy beszédzavar tüneteit észlelheti, mellyel azonnal orvoshoz kell fordulni. Súlyos esetben az agyállomány tartósan károsodhat, a tünetek súlyosbodnak, és kialakul a stroke-nak nevezett állapot. A Doppler-vizsgálattal követni tudjuk az artériás érfali elváltozásokat, a tapasztalt jelek alapján időben kaphat célzott terápiát a páciens. Ez segít megtartani a kielégítő áramlást, és akadályozza, illetva lassítja a súlyosabb szűkület kialakulását. Ugyancsak segít az ér-ultrahangvizsgálat annak eldöntésében, hogy katéteres eljárással vagy érműtéttel szabaddá kell-e tenni a vér útját. Egy idejében elvégzett érműtét súlyos következményektől kímélheti meg az érelmeszesedésben szenvedőt.
A végtagok Doppler-ultrahangos vizsgálatairól röviden
A végtagi erek vizsgálatával megállapítható a kar és a láb artériáinak szűkülete, illetve teljes elzáródása. Tudni kell azonban, hogy az ultrahangos artériás Doppler-vizsgálat nem váltja ki teljesen a kontrasztanyos érvizsgálatokat (az érfestést, azaz angiográfiát, illetve CT-angiográfia vizsgálatokat – utóbbiakkal az elzáródások kiterjedése és a párhuzamos („tartalék”) erek megnyílása is megítélhető).
Az eljárás vénákra irányuló formája pontos információt ad arról is, hogy van-e vérrögképződés a mélyebben fekvő vénákban, illetve kell-e ezek leszakadásától tartani, de hasznos a felületes vénák gyulladásos-trombózisos állapotaiban, a visszértágulatok kiterjedésének és következményeinek, például a vénás billentyű-elégtelenségeknek a felderítésében is.
Kiknek ajánlott a Doppler-ultrahangos érvizsgálat?
Az erek Doppler-ultrahangvizsgálata dohányzás, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, cukorbetegség, érelmeszesedés, tágult, fájdalmas visszerek, nem szimmetrikus lábdagadás esetén ajánlott. Leggyakrabban azoknál jelentkezik agyi és végtagi keringészavar, akik egészségtelen életmódot folytatnak, dohányoznak, mozgásszegényen élnek, kezeletlen magasvérnyomás-betegségtől, cukorbetegségtől és magas koleszterinszinttől szenvednek.
Az előzőekből következik, hogy mind az artériás, mind a vénás rendszer vizsgálható Doppler-ultrahanggal, de fontos tudni, hogy ezek külön-külön vizsgálatnak számítanak. Beutaló alapján vizsgálandó betegeknél a vizsgálat irányát a kezelőorvos jelzi a kérőlapon, de a magánellátásban, saját elhatározásukból jelentkező fizetős betegeknek ki kell választaniuk, hogy melyik (vagy esetleg mindkét) érrendszer vizsgálatát szeretnék elvégeztetni – utóbbi esetben nyilván két vizsgálati időpontra és két vizsgálat árára számítsanak.
Az ér-ultrahangvizsgálat lehetővé teszi az erek szűkületének felismerését és lehetőséget ad arra, hogy az idejében alkalmazott terápiával a szövetek károsodása megelőzhető legyen.
Az artériás érvizsgálat eredményéből következtetni lehet a szervezet többi ereinek, így a mélyebben fekvő, nehezen vizsgálható koszorúsereknek vagy veseartériáknak az általános állapotára is, mivel megfigyelések azt mutatják, hogy a nyaki erekben tapasztalt eltérések arányosak lehetnek a többi érben is kialakult érelmeszesedéssel, bár egyéni eltérések (akár a kétoldali carotis között is jelentős különbségek) is lehetnek.
Speciális terület még a veseartériák (arteria renalisok) és a vesén belüli artériák Doppler-vizsgálata, amit magasvérnyomás-betegség vagy veseműködési zavarok esetén kérhet a kezelőorvos.
A Doppler-ér-ultrahangvizsgálat egy másik igen fontos felhasználási területe a magzati diagnosztika. Ezzel a vizsgálóeljárással megállapítható, hogy milyen a méhlepény keringése, ezáltal annak érettségéről és a magzati keringés épségéről lehet információkat nyerni. Láthatóvá tehető a köldökzsinór keringése és a magzati szív, aorta és agyi erek működése is, ami újabb információt nyújt a születendő baba egészségi állapotáról. A romló magzati keringés felveti a szülésmegindítás vagy a császármetszés szükségességét.
A szem ereinek Doppler-ultrahangvizsgálatát keringészavar gyanúja esetén a szemészek végzik.
| Doppler-ultrahangfelvétel |
 |
| A Doppler-ultrahangvizsgálattal az erekben az áramlás minőségét, sebességét lehet megítélni. Két fő formája van, a színes (color, pontosabban színkódolt) Doppler és a sebesség görbéjét mutató spektrális Doppler. A két mód egyidejű alkalmazását duplex ultrahangnak nevezik. Az első felvétel egy ilyen vizsgálatot mutat be, a képen egy nagy véna folyamatos áramlását láthatjuk. Hagyományosan a szonda felé haladó áramlás piros, a távolodó kék színnel jelenik meg. A jobb oldali képen két, egymással ellentétes irányú áramlást tartalmazó ér, egy artéria és egy véna keresztmetszete látható. |
Hogyan történnek a vizsgálatok?
Az ultrahangos érvizsgálat – a hasi erek Doppler-vizsgálatát leszámítva – külön előkészületet nem igényel. Az artériás vizsgálat előtti két órában már kerülje a dohányzást, mivel a nikotin érösszehúzódást okoz, ami megzavarhatja a mérések pontosságát. A hasi erek Doppler-vizsgálatára a más hasi ultrahangvizsgálatokkal azonosan 5-6 órás éhgyomorral kell érkezni.
A vizsgálat általában régiónként 15-20 percet vesz igénybe, semmilyen fájdalmat vagy kellemetlenséget nem okoz. Az eljárás során a páciens egy vizsgálóágyon fekszik, levetkőznie nem kell, elég, ha a vizsgált testrészt szabaddá teszi. Nyaki Doppler-vizsgálat előtt a nyakláncokat is javasolt előre levenni és biztonságos helyre elrakni. A végtagok UH-vizsgálatánál testhelyzet-változtatás szükséges lehet. Az ultrahang-diagnosztikában jártas szakember az ágy mellett foglal helyet, és egy vizsgálófej finom mozgatásával pásztázza végig a bőrterületet, majd az erek morfológiai (alaktani) elemzése mellett a fentiekben részletezett áramlásivizsgálatot is végez. A vizsgálathoz használt áttetsző, gélszerű anyag (kontakt gél) bőrbarát, vízoldékony, zsírt nem tartalmazó anyag, amely a vizsgálat után letörölhető, a ruhából maradéktalanul eltávolítható, nem hagy semmilyen nyomot.
A vizsgálóeljárás a szöveteket nem károsítja, szövődményekkel nem jár. Az ultrahangos érvizsgálat végeztével a páciens saját lábán távozhat, nem szorul segítségre, a leletet azonnal kézhez kapja magyarázat kíséretében. Ha a vizsgálatot magánellátás keretében végzik, akkor a páciens a lelet és magyarázat mellett egyes helyeken a képi dokumentációt is megkapja.
Forrás: WEBBeteg összeállítás
Lektorálta: Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász és Dr. Tóth Sára Rebeka
Aktualizálta: Dr. Laki András, radiológus
