A hasi fájdalom sok betegség tünete lehet - Hogyan történik a kivizsgálása?

A hasi fájdalom okát sok esetben nehéz megállapítani, mivel több kiváltó ok is állhat a hátterében. A legtöbb hasi fájdalom nem súlyos, de vannak olyan esetek, amikor mihamarabb orvoshoz kell fordulni.

Ha a családunkban előfordult már olyan betegség (például epekő, vesekő), melyre esetleg mi is hajlamosak lehetünk, akkor szűrő, ellenőrző képalkotó vizsgálatokat ajánlott végeztetni. Egy egyszerű hasi-kismedencei ultrahangvizsgálattal és általános, de teljes körű laboratóriumi vérvizsgálattal már sok lehetséges, lappangó kór kezdeti állapota kideríthető.

Mikor mi a teendő?

Amennyiben hasi fájdalmai vannak, a teendő a panasz jellegétől függ. Idült (azaz krónikus, tehát régóta fennálló vagy ismétlődő) hasi problémák gondos kivizsgálást igényelnek. Ezek alappillére a család- vagy kezelőorvos, aki a beteg kórelőzményét felveszi, részletesen megkérdezi a panaszokról, a próbált gyógyszerekről, belgyógyászati fizikális vizsgálattal, a has áttapintásával tájékozódik a panaszok lehetséges okáról. Ezután laborvizsgálatot és hasi ultrahangvizsgálatot rendel el. Abban az esetben, ha a vizsgálatok nem magyarázzák a tüneteket, további beavatkozásokra is sor kerülhet. Kiegészítő, specifikus vérvételre, vagy mikrobiológiai tenyésztésre, hasi röntgenre vagy CT végzésére is szükség lehet. Elsősorban emésztőrendszeri panaszok, a székelési szokások változása esetén gyomortükrözés vagy vastagbéltükrözés is szükséges lehet. Igénybe veheti a társszakmák (pl. nőgyógyász, urológus, sebész, gasztroenterológus) segítségét is. A háttéreltérés felismerése segíti igazán a hatékony terápiát, az oki kezelést, amikor nem csak a tüneteket csillapítjuk.

Amikor intenzív, hirtelen (akut, azaz heveny) fájdalom jelentkezik a hasban, és folyamatosan fennáll (esetleg erősödik), magas láz jelentkezik, vagy nem távozik sem a széklet, sem szelek, illetve hányás, kemény puffadt has, alacsony vérnyomás, szapora pulzus, esetleg bőreltérések jelennek meg, eláll a vizelet, vagy az emésztőrendszerből vérzés indul meg, sürgősségi betegellátó központot kell felkeresni, súlyos esetben mentőt kell hívni. A sürgősségi centrumban széles körű tájékozódás indul, melynek része a képalkotó vizsgálat is. A gyors vizsgálat és a megfelelő szakág (pl. sebészet) felé történő tovább irányítás életet menthet.

Régóta (hónapok, évek) fennálló panaszok, mint írtuk, ugyanúgy nagyon fontosak és megoldást igényelnek, ilyen esetben azonban jobb nem a sürgősségi osztályt vagy az ügyeletet felkeresni, hanem a megfelelő szakellátást nyújtó rendelést.

Milyen vizsgálatokra lehet szükség?

Laboratóriumi vizsgálat: általános labortesztek (ionok, vércukor, vese- és májfunkció, vizeletvizsgálat, vérkép, hasnyálmirigyenzimek, gyulladásos paraméterek) mellett célirányos laborvizsgálatok is vannak. Daganat, gyulladás vagy autoimmun folyamat, fertőzésre utaló eltérések keresése, egy sor specifikus vérvétellel vizsgálhatóak.

Hasi-kismedencei ultrahang: hasi panaszok esetén általában az ultrahang az első vizsgálat. Hatékony és fájdalommentes eljárás. Elsősorban a máj, epehólyag, hasnyálmirigy, lép és vesék, a kismedencében pedig a húgyhólyag, a méh, a petefészkek és férfiaknál a prosztata vizsgálatára alkalmas. A hasi szervek mésztartalmú kőbetegsége, gyulladásos folyamatok, vagy azokat kísérő folyadékgyülem, illetve nyirokcsomó-megnagyobbodás is észlelhető, de egyéb ok (pl. szűkület) által kiváltott gátolt bélmozgás jelei, daganat is észlelhetők vele. Ultrahangalapú eljárás az úgynevezett color-Doppler (színkódolt érvizsgálat) is, mely vérrögről, áramlási akadályról, vérellátási zavarról is képet tud adni.

Hasi-kismedencei CT-vizsgálat: a vizsgálattal ábrázolhatók a hasi szervek és azok környezete, valamint az azokat ellátó erek is. Alkalmazásával jól kimutathatóvá válnak a sérülések, vérzések, gyulladásos és daganatos megbetegedések. Az epe- és húgyúti rendszer meszes köveinek nagysága és helyzete jobban látható az ultrahangvizsgálathoz képest. A pontosság érdekében vénásan adott ér- és szövetfestő anyag, úgynevezett kontrasztanyag használata is indokolt.

MR-vizsgálat: amennyiben az ultrahangvizsgálat és a CT nem vezet eredményre, bizonyos esetekben ezzel a vizsgálattal a szervek szöveti szerkezetét megváltoztató eltérések jól ábrázolhatóak (a máj, a lép, a hasnyálmirigy, a vesék és a mellékvesék és a belső ivarszervek gyulladásos folyamatai, vérellátási zavarai, daganatai és azok áttétei). Az erek ezzel az eljárással igen jól láthatóvá válnak, így sok információ nyerhető róluk sokszor anélkül, hogy kellemetlen beavatkozások történnének.

Röntgenvizsgálat: A röntgenvizsgálatnak a képalkotás mai lehetőségei mellett a hasi diagnosztikában már csak korlátozott szerepe van. Főleg a nyelőcső, a gyomor és a bélrendszer funkcionális, mozgási eltéréseiben jelent segítséget, esetleg vesekő okozta panaszok felderítésére használható.

Gyomortükrözés: elsősorban felhasi panaszok, savas tünetek, várhányás, fogyás miatt lehet rá szükség. Gyulladás, daganat, vérzés jól felismerhető vele, nem elhanyagolható, hogy a vizsgálat során mintavételre is lehetőség van, illetve sokszor terápiás beavatkozásra (pl. vérzés megszüntetése).

Vastagbéltükrözés: Emésztési panaszok, puffadás, hasi fájdalom, fogyás, székelési szokások megváltozása, vérzés miatt szükség lehet endoszkópos beavatkozásra, mely lényegesen több információt adhat a képalkotó eljárásoknál. Mint a gyomortükrözés esetén, itt is lehetőség van mintavételre vagy terápiás beavatkozásra.

Műtéti feltárás/laparoszkópia: ritkán, főleg súlyos állapotban, egyéb lehetőség hiányában előfordul alkalmazása, akár mintavételi és terápiás céllal is.

Súlyos állapot, romló tünetek vagy rossz általános állapot tehát azonnali ellátást igényel. Ritkán kevés tünet is életveszélyes eltérést vagy rosszindulatú folyamatot takarhat, máskor heves panaszok hátterében remélhetőleg megoldódó és nem rosszindulatú eltérés áll (pl. veseköves görcs, a kő távozhat magától, mégis akár tűrhetetlen fájdalmat okoz). Fontos felismerni, hogy mikor kell azonnali segítséget kérni, és mikor halasztható, de nem elhanyagolandó az orvosi segítség igénybevétele. Ebben háziorvosa is segítheti Önt.

Amennyiben nem akut helyzet áll fenn, és kezelőrovosa a fenti vizsgálatok elvégzését javasolja, azok magánrendelés keretében is igénybe vehetők rövid várakozási idővel.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szakértőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus