Hogyan zajlik a kapillármikroszkópos vizsgálat?
Hideg, zsibbadó ujjvégek, melyek hirtelen elfehérednek, később lilásra is színeződhetnek. Ha ezek a tünetek rendszeres időközönként ismétlődnek, akkor érdemes kivizsgáltatni, mert a háttérben több betegség is meghúzódhat. A kapillármikroszkóppal végzett vizsgálat fontos adatokat szolgáltathat a diagnózishoz és a beteg állapotának követéséhez.
Romló vérkeringés, sorvadás, bőrelhalás is lehet a következménye
A leírt tünetek összefoglaló neve az ún. Raynaud-jelenség, mely lehet önálló kórkép is, de előfordulhat más betegség – gyakran kezdeti – tüneteként. Raynaud-jelenség során beszűkülnek az erek, így azokban a véráramlás gyakorlatilag leáll az átlagosan pár perc hosszúságú rohamok idejére– magyarázza dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa.
Tovább Folyton hideg végtagok - Betegség tünete is lehet
Ezt követően az elfehéredett ujjakba az élet lassan visszatér, először lilássá, vagy normál színezetűvé válnak, a zsibbadás, fájdalom is megszűnik. A betegség kivizsgálása azért különösen fontos, mert ha a tünetek mögött más kórkép is fennáll, akkor az alapbetegség kezelése nélkül a Raynaud-jelenség sem csökkenthető. A hosszú ideje kezeletlen tünetek pedig súlyos következményekkel is járhatnak, idővel az ujjbegyek sorvadása, egyes bőrterületek elhalása is létrejöhet.
Autoimmun betegséget jelezhet
A felsorolt tünetek esetén jelentkezhetnek önállóan. Az ujjak elfehéredését a hideg, bizonyos gyógyszerek (pl. érösszehúzó hatásúak) szedése, vagy a stressz is előidézheti. A tünetek azonban gyakran valamilyen egyéb betegség meglétére hívják fel a figyelmet, vagy annak kísérő tüneteként is jelentkeznek. Ez leggyakrabban valamilyen autoimmun betegség, például szisztémás sclerosis, lupus, szkeloderma, reumás ízületi gyulladás, pajzsmirigy alulműködés, vagy érelmeszesedés.
Lásd még Mikor gyanakodjunk autoimmun betegségre?
Amit a kapillármikroszkópos vizsgálatról tudni kell
A kapillármikroszkóppal az ujjak körömágy széli részét vizsgáljuk. A készülékben található speciális hideg halogén fényforrás mellett láthatóvá válik a bőr kapillárisrendszere. A mikroszkóppal a kapillárisok, vagy másnéven hajszálerekben keringő vér áramlását tudjuk megfigyelni.
Dr. Kádár Jánostól megtudtuk, hogy erre azért van szükség, mert ha itt a keringés nem megfelelő, akkor a sejtek nem jutnak elegendő oxigénhez, az érintett szövetek károsodása jön létre. A vizsgálat közben a kezelőorvos az ujjak körömágy felőli részét tanulmányozza át mikroszkóp alatt. Ellenőrzi az itt található kapillárisok formáját, sűrűségét, vérteltségét.
A vizsgálat elvégzése fájdalommentes. Előkészületet annyiban igényel, hogy elvégzése előtt 2 hétig nem szabad a körömágyat letolni, vagy visszavágni. A körmön lehetőleg ne legyen sem festék, sem zselé.
A nyomonkövetésben is segít
A vizsgálat elvégzése azért is fontos, mert idejében megkezdett terápiával az alapbetegség lefolyását is kedvezően tudjuk befolyásolni, és segítségével megelőzhetjük a romló vérkeringés által okozott olyan szövődményeket is, mint az ujjak elüszkösödése. A kapillármikroszkópos vizsgálat azonban nem csak a betegség diagnózisához nyújt segítséget, de a vizsgálat már diagnosztizált betegek esetén, utánkövetés céljából is hasznos. A kapillármikroszkóppal a hajszálerek állapotának változása nyomon követhető, az aktuális vizsgálat eredménye a korábbi képpel összevethető.
(Immunközpont - Dr. Kádár János, immunológus)