Szűrés vagy kivizsgálás? Nem mindegy

Az egészségügy területén manapság valószínűleg a szűrés szó a legdivatosabb. De vajon tudjuk, mi a különbség vizsgálat és szűrés között? Vagy hogy mitől lesz szűrővizsgálat egy szűrővizsgálat és mennyire biztos az eredménye? Miért lehet szükség további vizsgálatokra egy pozitív szűrővizsgálati eredmény után?

Az, hogy egyre többet foglalkozunk a szűrővizsgálatokkal, hogy egyre gyakrabban téma, egyre több a program, ami erre épül, jó. Azt jelzi, hogy a társadalomnak igénye van az egészségmegőrzéssel kapcsolatos információkra. A szűrés azonban egy olyan kifejezés, amivel ma már sok mindent el lehet adni, és ez hatalmas károkat is okozhat.

A legáltalánosabb kérdés ezzel kapcsolatban, hogy miért egy bizonyos vizsgálatot használnak szűrésre ahelyett, hogy egy másik biztosabb, kényelmesebb lenne helyette. A félelem, és a kényelem iránti igény az, ami végül a nem megfelelő vizsgálatok felé terelik az érdeklődőket. Egy ismert példa lehet erre a CT-lézer mammográfia, amit a hagyományos mammográfiához képest egy szinte kellemes, mégis tökéletesen megbízható vizsgálatként hirdetnek. Valójában azonban a CT-lézer mammográfia a szakmai szervezetek által nem elfogadott vizsgálat, mivel az eddig végzett vizsgálatok alapján nem felel meg a szükséges kritériumoknak. Mégis mindössze az elnevezés, és az, hogy kényelmet ígér, elég ahhoz, hogy a valóban hatékony vizsgálat helyett sokan ezt kérjék. Érdemes gyanakodni, ha egy módszert a hagyományos vizsgálatokkal szembe állítanak, jóval kényelmesebbnek és egyszerűbbnek mutatják be. Ha egyszerűbb lenne (és ugyanolyan hatékony), akkor az lenne az elfogadott.

Vizsgálatok, kivizsgálás

Az ember viszonylag ritkán keres fel csak úgy egy orvost. Általában akkor megy, ha valamilyen tünetet észlel magán, ami arra utal, hogy probléma lehet az egészségével. Ilyenkor általánosságban vizsgálatokról vagy kivizsgálásról beszélünk. Ebben az esetben a vizsgálatok elvégzésének célja a diagnózis.

A diagnózis egy görög eredetű összetett szó, melynek részei azt jelentik: “átfogó ismeret”. Vagyis a cél, hogy különböző vizsgálatok segítségével megtalálják a tüneteket kiváltó okot és kezeljék azt. Diagnosztikus vizsgálat lehet minden olyan vizsgálat, ami pontosabb képet tud adni a szervezet működéséről, az elváltozás helyéről, kiterjedéséről, szövettani típusáról, vagy akár a sejtek működéséről. A vizsgálatok által megszerzett “átfogó ismeret” elengedhetetlen a szükséges kezelések meghatározásához.

Szűrővizsgálat

A szűrővizsgálat nem diagnosztikus, hanem valószínűsítő vizsgálat. Ezeknek a vizsgálatoknak a célja, hogy azoknál az egészséges embereknél, akiknél nem jelentkeznek az adott betegségre jellemző tünetek, megtalálhassák, vagyis kiszűrhessék a kialakulásának kezdeti szakaszában lévő betegséget, bizonyos esetekben akár a rákmegelőző állapotokat is.

Tehát a szűrővizsgálatokat nem nevezzük diagnosztikus vizsgálatoknak. Ebben az esetben a vizsgálat célja megállapítani, hogy a vizsgálat idején fennáll-e a betegség veszélye. Szűrővizsgálatnak két eredménye lehet. A “negatív” szűrővizsgálati lelet azt jelenti, hogy abban az időben nagy valószínűséggel nem áll fenn a betegség. Itt a “nagy valószínűséggel” aztért fontos, mert száz százalékosan sajnos még ma sem lehet kizárni, hiszen mire a képalkotó módszerekkel láthatóvá válik a daganat, már előtte is jelen vannak a szervezetben a ráksejtek. Szerencsére a mai, fejlett vizsgálati módszerekkel már nagyon korán kimutathatók az elváltozások.

A “nem negatív” szűrővizsgálati lelet sem jelenti a betegség diagnózisát. Ez a lelet jelzi, hogy jelen lehet a betegség, aminek tisztázására további vizsgálatokra van szükség, ezek pedig már diagnosztikus vizsgálatok.

Olyan ez, mint a rovar és a bogár esete. Minden szűrés alkalmas kivizsgálásra, de nem minden vizsgálat alkalmas szűrésre.

Miért akkor, miért annyi időnként?

Gyakran merül fel a kérdés, hogy miért csak meghatározott életkortól, és miért csak bizonyos időnként végeznek el szűrővizsgálatokat, ami érthető, mert akinek fontos az egészsége, szeretne minél többet megtenni érte. Azonban fontos ismerni ezeknek a vizsgálatoknak a hátterét is, hogy értsük, mi miért történik úgy, ahogy.

Ahhoz, hogy egy vizsgálat szűrővizsgálat lehessen, az Egészségügyi Világszervezet által kidolgozott rendkívül összetett kritériumrendszernek kell megfelelnie. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy csökkentenie kell az adott betegség miatti halálozást.

A követelményrendszer nemcsak azt határozza meg, hogy melyik vizsgálati módszer alkalmas szűrésre, hanem azt is, hogy ez milyen korcsoport esetén alkalmas a halálozás jelentős csökkentésére.

Másik kérdés, hogy miért a meghatározott időközönként lehet elvégeztetni a szűrővizsgálatokat. Ebben már teljesen más szempontok játszanak szerepet. Itt a legfontosabb információkat magának a betegségnek a kialakulása és lefolyása adja abban, hogy megállapítsák, milyen gyakorisággal kell a vizsgálatot végezni, hogy elérje a kívánt eredményt. A legfontosabb, hogy két szűrővizsgálat között eltelt időnek rövidebbnek kell lennie, mint a betegség tünetmentes szakasza. A jelenleg érvényben lévő nemzetközi szakmai ajánlások alapján például mellrák esetén a kezdetektől a tünetek megjelenéséig 3-4 év telik el, ezért ajánlott a kétévenkénti szűrés. Vagy nézzük a vastagbélszűrést. A székletvérteszt az ajánlott szűrővizsgálat a szakmai szervezetek szerint, ami gyors, olcsó, társadalmilag valamivel elfogadottabb, mint a kolonoszkópia, és mivel a tünetek jelentkezéséig 5-10 év telhet el, de már a rákmegelőző állapotok is felismerhetők, itt is a kétévenkénti szűrés ajánlott. Ezzel szemben kevesen tudják, hogy például tüdőrákszűrés azért nincs, mert a tünetek jelentkezéséig átlagosan körülbelül nyolc hónap telik el, így a tünetmentes tüdőrák felismeréséhez félévente kellene szűrést végezni, ami több szempontból sem kivitelezhető.

Ez a cikk is érdekelheti A vastagbélrák szűrési lehetőségei, kivizsgálása

Ebből is látható, hogy a szűrűvizsgálatok miértje és hogyanja jóval összetettebb dolog, mint ahogy azt kívülállóként látjuk.

Menjünk szűrésre!

Hajlamosak vagyunk addig elkerülni az orvost, amíg nincs baj. De talán érdemes lenne rávenni magunkat egy-egy látogatásra, hiszen a kezdeti stádiumban lévő betegségek sokkal könnyebben és jobban gyógyíthatók. Ha már megvan ez a lehetőség, vannak vizsgálatok, amik alkalmasak a lehető legkorábbi felismerésre, használjuk ki.

Tovább Lakossági szűrővizsgálatok - Mikor? Hol? Hogyan?

Forrás: WEBBeteg
Brjeska Dóra, újságíró

Forrás:

https://www.antsz.hu/data/cms75553/Konyv4_20130904.pdf

https://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/szures/szures_gyik.html

https://www.antsz.hu/data/cms62224/Projekt1_Elrendezes_1_(2).pdf