A jövő radiológiája számtalan fejlesztést, ma még elképzelhetetlen lehetőségeket rejt
megjelent:
Észlelik a daganatos eltéréseket, fókuszálnak az apróbb részletekre is a mesterséges intelligencia alapú alkalmazások, amelyek nagyban segítik a képalkotó diagnosztikával foglalkozó szakorvos munkáját. Interjú Prof. Dr. Maurovich Horvat Pállal, a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinika igazgatójával.
A radiológus, azaz a különféle képalkotó eljárásokat (röntgen, MR, CT, ultrahang) felhasználó szakorvos ma már nem a felvételeket nézegeti a fény irányába tartva, és úgy próbálja kideríteni, mi lehet az eltérés, milyen betegségre utalhat, hanem nagy teljesítményű gépek és szuper felbontású monitorok előtt dolgoznak, az adott szoftver pedig a háttérben fut a képelemző számítógépes állomásokon és praktikusan azonnal jelzik az eltéréseket, ahogyan elkészül az adott vizsgálat. Ez a jelen. A jövő pedig számtalan fejlesztést, ma még elképzelhetetlen lehetőségeket rejt.
- Miben jelent áttörést a mesterséges intelligenciára épülő alkalmazások jelenléte a klinikumban?
- A mesterséges intelligencia (AI) már ma is segíti az orvostudományt, különösen a radiológiában. A képalkotás, a diagnosztika minden lépcsőfokát támogatják a mély tanulásra épülő neurális hálózatok, amelyek nagy pontossággal felismerik a képi adatokat és igen gyorsan kiértékelik a látottakat. A jövőben egyre erőteljesebb lesz a fejlődés ezen a területen.
A mesterséges intelligencia alkalmazása nem áll meg a képek kiértékelésénél, hanem például segít a képek elkészítésében az optimális felvételezési protokoll kiválasztásával, a nyers adatokból rekonstruálja a 3D felvételeket, azonosítja a különböző eltéréseket és a kontroll vizsgálaton jelöli, ha változott az elváltozás mérete.
Amikor elkészül egy nap alatt több száz darab mellkas-CT szűrő jelleggel, arra is képes a program, hogy előresorolja azokat a felvételeket, amelyeken valamilyen kóros eltérés van és figyelmezteti a radiológust, hogy elsőként ezekre nézzen rá. Ezzel a munka hatékonysága is növelhető. Arról is beszélnünk kell, hogy a robot radiológus soha nem fárad el, mindig ugyanazt a teljesítményt hozza.
Prof. Dr. Maurovich Horvat Pál; Kép forrása: Semmelweis Egyetem
- Hová fejlődhet a technológia ebben a tekintetben?
- Azt már tudjuk, hogy nem csupán apróbb részleteket képes észrevenni a neurális háló, hanem más szempontból is képes adatokat értelmezni. Nemrég jelent meg egy neves kardiológiai szaklapban egy kutatás eredménye, hogy szelfik, azaz arcportrék alapján az adott neurális háló képes volt nagy pontossággal beazonosítani azokat, akiknek feltehetően koszorúér betegségük alakult ki.
A jövőben elképzelhető, hogy készítünk egy szelfit a telefonunkkal és azonnal jelez az okos eszközünk, hogy például két koszorúér esetében plakk képződés okozhat problémát, ezért érdemes lenne elvégeztetni egy kardiológiai vizsgálatot, és már kapunk is egy megfelelő időpontot a kiválasztott szakrendelésre. Ez most még sci-fi filmbe illőnek tűnhet, de ebbe az irányba tartunk.
A radiológia egyre fontosabb lesz. Tíz évvel ezelőtt a New York Times temette a radiológiát, azóta kiderült, hogy ennek pont a fordítottja igaz, nemhogy nincs szükség radiológusra, hanem nélkülözhetetlenné vált: a személyre szabott orvoslás középpontjában helyezkedik el, ugyanis nincs kezelés képalkotás, fejlett diagnosztika nélkül.
Abban változás várható, hogy más lesz a radiológus munkája, öt éven belül a mesterséges intelligencia a repetitív feladatok, az adminisztráció többségét elvégzi majd a kolléga helyett, nem kiváltja, hanem támogatja majd ezzel a munkáját, aki így közelebb tud kerülni a klasszikus orvosláshoz, mondhatni, konzulens szakma lesz a radiológia.
A radiológusnak több ideje jut a társszakmákkal, orvoskollégákkal megbeszélni az adott eseteket, segíteni a döntéshozatalt a személyre szabott kezelésekben, illetve a betegekre is több idő marad. Több évtizeddel ezelőtt igazi ember-ember kapcsolat jellemezte az orvoslást, az adminisztráció nem vette el a betegre fordított idő nagy részét.
Hamarosan alapjaiban fogja megváltoztatni nem csupán a képalkotás, hanem a medicina teljes területét a mesterséges intelligencia, újból majd az elmélyült kapcsolatok jellemezhetik az orvos és beteg találkozásokat. A szakorvos munkája továbbra is nélkülözhetetlen lesz, mert ő felelős az adott leletért, neki kell aláírnia.
- Minden eltérést képesek kiszűrni a fejlesztések?
- Nem minden betegséget ismernek fel még a mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftverek, jelenleg 10-12 betegséget, eltérést nagy valószínűséggel kiszűr (akut kórképek, például légmell). A szakorvos munkája tehát nélkülözhetetlen, de az az elképzelés, hogy amennyiben 100 felvételből 80 esetben nincs szükség további vizsgálatra vagy a beteg nem igényel kezelést, akkor azt kiszűrje a szoftver, és csak arra a 20 esetre kelljen koncentrálni, amely további teendőt indokol.
- Óriási hír volt a klinikájukon, hogy élesben is használnak egy szuper CT berendezést, amely egyebek mellett a tüdőbetegségek szűrésében jelent előretörést.
- A tüdőbetegségek korai felismerésében és a szívbetegségek szűrésében nagyon fontos fejlesztés a német gyártmányú, fotonszámláló detektorral rendelkező nagy felbontású CT, amely a jövő berendezése. Jelenleg egyetlen egy van az országban, itt nálunk az Orvosi Képalkotó Klinikán használjuk a napi rutinban, például a szív koszorúereinek vizsgálatára. Ma még igen drága technológia, egy ilyen berendezés közel 1 milliárd forintba kerül (összehasonlítva: egy hagyományos, jó minőségű CT 200 millió forintba kerül), de tíz éven belül csak ilyeneket fognak alkalmazni a klinikumban.
A beteg számára kisebb sugárdózisból sokkal pontosabb, igen részletgazdag képet készít. A leglátványosabb a szív esetében: sokkal pontosabban tudjuk megítélni a koszorúerek szűkületét, pontosabban látjuk a szívinfarktust okozó plakkok elhelyezkedését.
| Tüdőgyulladásos esetek kiértékelése |
| A COVID-járvány idején nagyon sok pénzt és energiát fektettek be a fejlesztő cégek, hogy támogassák a képalkotó diagnosztikát olyan szoftverekkel, amelyek másodpercek alatt kiértékelték a COVID-tüdőgyulladásos eseteket. A harmadik hullám idején itt nálunk az Orvosi Képalkotó Klinikán voltak olyan napok, amikor 5-6 percenként készültek az akut mellkas-CT-vizsgálatok, és hatalmas nyomást jelentett ezeket a leleteket feldolgozni. Egy amerikai csapattal közösen egy kutatási projektben olyan neurális hálókon dolgoztunk, amelyek másodpercek alatt képesek voltak kiértékelni az adatokat, az is kiderült, milyen kiterjedésű a tüdőgyulladás, milyen további vizsgálat vagy kezelés indokolt vagy éppen hazaengedhető-e a beteg. Ezzel gyorsabbá és hatékonyabbá vált a munkánk a járvány időszakában – mondta kérdésünkre Prof. Dr. Maurovich Horvat Pál, a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinika igazgatója. |
Videó Dr. Maurovich Horvat Pál: Mesterséges intelligencia és a jövő radiológiája
Szerző: WEBBeteg
Tóth András, újságíró
Orvos szakértő: Prof. Dr. Maurovich Horvat Pál, a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinika igazgatója
Hírek forrása: Ezek az idei év legfontosabb hazai trendjei a mindennapi orvoslásban (Semmelweis Hírek)
