CT és MR: miért fontos az alkalmazásuk és miért nincs belőlük elegendő?

Nem csupán kevés a képalkotó berendezések száma hazánkban, hanem a területi eloszlásuk igen változatos: például Csongrád vármegyében 8 CT van, Tolnában viszont csak 1 darab. Miért fontos a képalkotó eszközök alkalmazása az egészségügyben? Mi lehet a megoldás a problémára?

Összesen 142 CT- és 103 MR-készülék működik Magyarországon, ebből 123 CT-n és 57 MR-en végeznek közfinanszírozott vizsgálatokat a tb-kassza terhére – olvasható az Átlátszó cikkében.

• A CT-készülékek 86,6 százalékának, az MR-gépek 55,3 százalékának van közvetlen vagy közvetett finanszírozási szerződése a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK).
• 19 megyében legalább 95 ezer ember jut egy közfinanszírozott MR-készülékre, és minimum 42 ezer fő egy TB-támogatott CT-re.
• A teljes CT-állomány 37 és az MR-készülékek 44 százaléka Budapesten található.
• Tolna vármegyében mindösszesen 1 darab CT és 2 MR érhető el a betegellátásban, míg Komárom-Esztergomban 2 CT és 1 MR van.

Több probléma is van a gépezetben!

Abban egyetért a WEBBeteg.hu portál által megkérdezett dr. Zsuppán Richárd radiológus szakorvos is, hogy a képalkotó eszközök területi eloszlása rendkívül egyenlőtlen: szerinte egyrészt kevés az egy főre jutó CT- és MR-berendezések száma, másrészt kifejezetten aránytalan a főváros, a perifériás városok, valamint a vidék eloszlása. Például Budapesten közel 70 ezer lakosra jut egy tb-finanszírozott vizsgálatokat végző MR-készülék – írja az Átlátszó. „A saját intézetemben, úgy gondolom, elég gép van, 4 CT- és 2 MR-készülék áll a betegek szolgálatára, valamennyi korszerű, ez azonban nem az átlag” – mondja a szakorvos, aki még egy fontos problémára felhívja a figyelmet. „Hazánkban kifejezetten úgymond csúcsra járatják a gépeket, hamarabb is tönkre megy nálunk egy CT-készülék, mint más, például nyugati országban”.

Az is elgondolkodtató, hogy nincs elegendő operátor és radiológus itthon, pedig nagyon fontos, hogy megfelelő szakember kezelje ezeket a készülékeket, ez pedig a kiértékeléshez nélkülözhetetlen lenne. Ha nem pontos a felvétel, nem lesz megfelelő a kiértékelés, ezért a kezelési terv sem lesz megfelelő, romolhatnak a daganatos, mozgásszervi, illetve szív-érrendszeri betegek gyógyulási esélyei.

Arra is kíváncsiak voltunk, mi a helyzet a magánszektorban. „Ott könnyebben megtérül egy berendezés ára, gyorsabban tudják cserélni, nem járatják csúcsra a készülékeket, ráadásul általában elegendő idő és készülék jut egy betegre, mondhatni nincs üres járat” – véli a szakorvos.

Miért fontosak a képalkotó vizsgálatok?

A fontosság abban rejlik, hogy ha a legtöbb betegség, például a daganatok kezelése minél korábban megtörténik, annál nagyobb az esély a gyógyulásra. Például a tüdőszűrés vagy az emlőszűrés igen hatékony társadalmi szempontból is, ehhez azonban a beteg fogékonysága is kell, tehát időben el kell menni ezekre a szűrővizsgálatokra.

Dr. Zsuppán Richárd úgy véli: változásokra lenne szükség a képalkotásban, mert például alkalmazható lenne alacsony dózisú mellkas-CT a röntgen helyett, valamint a vastagbélrák és végbélrák – amely a tüdőrákot követően a második leggyakoribb oka a daganatos halálozásoknak – szűrése is megoldható lenne más keretek között, hasonlóan a kampányszerű szűrőprogramokhoz.

Mire jó a CT?

• A mellkas-CT-vizsgálattal jobban ábrázolódik a tüdő szerkezete és a mellkasi lágyrészek (nyirokcsomók) állapota is jobban megítélhető.
• CT-vizsgálattal gyakorlatilag minden hasi szerv vizsgálható (a máj, a lép, a vesék, a mellékvesék, a hasnyálmirigy és a nyirokcsomók), sőt, a hasi CT a gyomor-bélrendszer egyes betegségeinek vizsgálatára is alkalmas, ehhez bizonyos esetekben speciális vizsgálati körülmények szükségesek.
• A koponya-CT-felvétele jól használható úgynevezett sztereotaxiás (koordináták alapján vezérelt) sebészeti beavatkozások pontos, háromdimenziós megtervezéséhez.
• A CT-vel végzett érfestéses vizsgálat (CT-angiográfia) kiválóan alkalmazható az aorta (főverőér) és más artériák vizsgálatára, értágulat vagy -szűkületek, -elzáródások, vénák trombózisának gyanúja esetén.
• A végtagokon elsősorban az ízületek környékén lévő bonyolultabb törések pontos feltérképezésében nyújt segítséget a CT-vizsgálat.
• Sürgősségi állapotokban (koponyán belüli traumás vagy spontán vérzés, koponyatörések) a CT az elsődleges megoldás.

Mire jó az MR (MRI)?

Az MR vagy az angol szóhasználat szerint MRI (mágneses rezonanciás képalkotás) lényege, hogy a rögzített jelekből számítógép állítja össze a felvételsorozatokat, melyek a testből leggyakrabban egy-egy szeletet mutatnak, de vannak háromdimenziós megjelenítések is. Az MR szinte valamennyi szerv és szervrendszer elváltozásainak vizsgálatára alkalmas, és igen pontos képet ad.

• A központi idegrendszer (agy, gerincvelő), az ízületek, a különböző lágyrészek számos elváltozásának kimutatására alkalmas az MR. Az ízületekben minden más képalkotó vizsgálathoz képest nagyobb részletességgel és pontossággal mutatja ki a gyulladásos, traumás és daganatos elváltozásokat, a porcok, szalagok állapotát.
• Az MR egyes esetekben még a másként (röntgen, CT) nem kimutatható csontsérüléseket is ábrázolja.
• A szív-MR kiválóan egészíti ki más kardiológiai képalkotó eljárások – szívultrahang, szív-CT, nyelőcsövön keresztül végzett szívultrahang, koronarográfia – által kapott eredményeket. A szív és az érrendszer vizsgálata: MR? UH? CT?
• Hasznos a gyulladásos bélbetegségek diagnosztikájában, a végbéltáji vagy prosztatadaganatok ábrázolására is alkalmas.
• A női belső nemi szervek (méh, petefészkek) vizsgálatára is kiváló, és káros sugárzással sem jár, ami különösen fiataloknál lényeges. Az emlő MR-vizsgálata speciális problémák megoldásában nagyon hasznos, érzékeny módszer.

Szerző: WEBBeteg
Tóth András, újságíró
Orvos szakértő: Dr. Zsuppán Richárd, radiológus szakorvos