Irrigoszkópia (kontrasztanyagos vastagbélröntgen)
A vastagbél beöntéses kontrasztanyagos röntgenvizsgálat, szakkifejezéssel irrigoszkópia, célja a vastagbél fejlődési rendellenességeinek, gyulladásos és daganatos folyamatainak, szűkületek, divertikulumok kimutatása.
Azok a szervek, melyeken a röntgensugár akadálytalanul halad át, nem adnak röntgenárnyékot, azaz nem ábrázolódnak a felvételen. Ha ezeket a szerveket akarjuk röntgen segítségével vizsgálni, akkor fel kell tölteni valamilyen röntgenárnyékot adó sugárfogó anyaggal, ezek az anyagokat hívjuk kontrasztanyagnak.
Irrigoszkópia (irrigoscopia) során a kontrasztanyagot beöntéssel juttatják be a vastagbélbe, így a röntgenképen kirajzolódik a bélcsatorna. Az irrigoszkópia a mai diagnosztikai módszerek mellett háttérbe szorult, nem elsődlegesen választandó képalkotó eljárás, gyakrabban kerül sor kolonoszkópiára vagy CT-kolonoszkópiára. A vizsgálat terhesség alatt kontraindikált, ugyanis a röntgensugárzás és a kontrasztanyag is árthat a magzatnak.
Az irrigoszkópia menete
Előkészületek
A vizsgálatot megelőzően béltisztítás szükséges, ami a beteg otthonában vagy az osztályon hashajtással történik. Vannak helyek, ahol a vizsgálat előtt még tisztító beöntést is adnak. Általános esetben a beteg a mindennaposan szedett gyógyszereit (pl. szívgyógyszerek, vérnyomáscsökkentők, asztmaellenes szerek) a vizsgálat előtti napokban, az előkészítés ideje alatt és a vizsgálat napján is változatlanul szedheti.
A vizsgálat lefolytatása
Első lépésként natív (kontrasztanyag nélküli) hasi röntgen felvétel készül, hogy az esetleges bélperforációt kizárják. A szabad hasi levegő jelenléte üreges szerv kilyukadására enged következtetni, ha ilyen esetben kontrasztanyagot juttatnánk a bélbe, az a hasüregbe távozna és ott súlyos hashártya-gyulladást (peritonitist) okozna.
A vizsgálat fekvő helyzetben történik. Síkosítóval bekent, végbélbe vezetett puha beöntőcső segítségével báriumos (kisgyermekeknél és speciális esetekben vízoldékony) kontrasztanyagot juttatunk a vastagbélbe egy előre elkészített egyszer használatos zsákból, annak megemelésével.
Ezt követően a kontrasztanyag egy részének leengedése után levegő befúvásával folytatjuk a vizsgálatot. Ez a kettős kontrasztos vizsgálat, a kétféle kontrasztanyag a beöntőfolyadék és a levegő. A levegő miatt egyrészt jobban kifeszül a bél, másrészt a kontrasztanyag és a levegő eltérő megjelenése a felvételen jobb láthatóságot ad.
A páciensnek a vizsgálat közben többször testhelyzetet kell változtatnia, esetleg megnyomkodják a hasát, hogy a kontrasztanyag mozgását elősegítsék. Ezalatt több röntgenfelvétel készülhet a vizsgált területről. A kontrasztanyag a felvételeken fehér színnel világít, a levegő fekete marad.
Az egész vizsgálat kb. 20-30 perc hosszúságú.
A vizsgálatot követően
A kontrasztanyag maradéka a széklettel ürül ki a szervezetből.
Mivel a vizsgálat közben levegőt fújnak a vastagbélbe, ezért később a beteg puffadtnak érezheti magát, szélgörcsei lehetnek, míg a gázok ki nem ürülnek.
Lehetséges szövődmények
A beavatkozás során feszítő, kissé kellemetlen érzés léphet fel, de ez magától 1-2 óra leforgása alatt elmúlik.
Lehetséges szövődmény a vastagbél sérülése. Ez igen ritkán fordul elő, főként akkor következhet be, ha a bél fala daganat vagy gyulladásos betegség következtében elvékonyodott. Ilyenkor műtétet tesz szükségessé.
Vastagbélszűkületet okozó folyamat esetén előfordulhat, hogy már hashajtás alatt jelentkezik szövődmény, a teljes bélelzáródás (ileus), ami szintén műtéti ok.
Szerző: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász