Atelektázia - Amikor a tüdőből kiszorul a levegő

Dr. Lajtos Melinda
szerző: Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász - WEBBeteg
aktualizálta: Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológus frissítve:

Az atelektázia önmagában nem feltétlenül egy betegség, hanem egy kóros állapot következménye, amikor a tüdő egy része légtelenné válik. A kiváltó ok számos betegség lehet. Előfordulhat bármely életkorban és mindkét nemnél egyaránt.

Az atelektázia úgy alakul ki, hogy a hörgőrendszer területén – részleges vagy teljes elzáródás következtében – a mögöttes léghólyagocskák összeesnek, a levegő felszívódik, az adott tüdőterület nem vesz részt a légzésben, funkciója kiesik.

Mi okozhatja az atelektáziát?

Az atelektáziát okozhatja a hörgő külső vagy belső tényezők miatti elzáródása, vagy a tüdőn kívüli összenyomatása. Legtöbbször a hörgőkben felgyűlt váladék, vagy daganat az elsődleges ok. A tüdőszövetben növekedő idegenszövet, ami lehet elsődleges tüdődaganat vagy más típusú daganat áttétje is, összenyomhatja kívülről a hörgőket. Egy hörgőben növekedő nagyobb tumor (centrális daganat) okozta elzáródás következménye lehet az azonos oldali tüdő teljes atelektáziája. A hörgők körül elhelyezkedő nyirokcsomók megnagyobbodása is kiválthatja a hörgő összenyomatását, következésképpen az atelektáziát.

Főleg gyermekeknél nagyon gyakran idegentest (játék, gyümölcsmag, napraforgómag) okozza a hörgő elzáródását. Szüléskor magzatvíz, meconium (magzat első széklete), illetve vér beszippantása következtében az újszülött tüdejében is kialakulhat atelektázia. Nagyon gyakori a koraszülötteknél, hogy a tüdő fejletlensége miatt nem termelődik megfelelő mennyiségű "kenő" anyag, amely a léghólyagocskákat védené az összeeséstől. A csecsemők táplálása során is előfordulhat, hogy a tej vagy később az elfogyasztott pépes tápanyag visszajut a garatba (büfögés, hányás) és azt félrenyelik, ami így a hörgőrendszerbe jutva atelektáziát okozhat.

A tüdőt külsőleg összenyomó tényezők is okozhatnak az adott területen légtartalom-csökkenést. Ennek oka gyakran a tüdőgyulladás, ritkábban tályog, mellüregi folyadékképződés, mellhártyagyulladás.

A légmell egy speciális esete az atelektáziának, amikor a mellhártya két rétege közé levegő kerül és a tüdő egy része vagy egésze összeesik (tüdőkollapszus).

Milyen tünetek utalnak atelektáziára?

Az atelektázia tüneteit az határozza meg, hogy milyen gyorsan alakult ki, mi okozta, illetve milyen nagyságú tüdőrész vált légtelenné.

A hörgő elzáródását követően a folyamat néhány órán belül lezajlik, a levegő fokozatosan felszívódik a léghólyagocskákon keresztül, így azok fala összetapad és az adott tüdőterület kiesik a légzésből. Az atelektázia elmúlhat, akár nyomtalanul is, ha a kiváltó okot sikerül megszüntetni. A további szövődmény kialakulása pedig attól függ, hogy az adott akadályt milyen gyorsan sikerül elhárítani, illetve a tüdő képes-e még a regenerációra, kitágulásra.

Ha gyorsan alakul ki a folyamat (légmell, idegentest esetén), akkor a beteg hirtelen szapora légzésre, nehézlégzésre, mellkasi fájdalomra, száraz köhögésre, köhögési rohamokra panaszkodik. A beteg ekkor nyugtalan, közérzete rossz, elsápad, a pulzusa is szapora lesz, vérnyomása kezdetben magas, majd alacsonnyá válik, akár súlyos esetben sokk is kialakulhat.

Ha a folyamat lassan alakul ki, egy lassan növekvő daganat okozza, akkor a betegek sokáig tünetmentesek is lehetnek, fáradékonyság, a fizikai teljesítőképesség csökkenése figyelemfelkeltő lehet. Gyulladás esetén láz, elesett állapot, köhögés is színezi a klinikai képet.

Az atelektázia diagnosztizálása és kezelési módjai

A beteg tünetei alapján, a kórtörténet feltárása után már gyakran tudni lehet az atelektázia okát. Fizikális vizsgálat során a tüdők felett a légzés gyengült vagy nem is hallható. A mellkasröntgenen az atelektázia egy szabálytalan homogén árnyékként jelenik meg. A pontosabb diagnózis felállításához szükség lehet mellkas-CT-vizsgálatra és hörgőtükrözésre.

Az atelektáziát okozó alapbetegség mielőbbi kezelése a legfontosabb. Az időben elkezdett terápia teljes gyógyulást hozhat.

A különböző kórokozók által okozott tüdőgyulladások is célzott, hatékony antibiotikumos kezelésekkel gyógyíthatók.

A mellhártyabetegség okozta folyadék lebocsájtása, csapolása után jelentősen csökkennek a panaszok, a tüdő fokozatosan visszatágul.

Ugyanez a helyzet, ha légmell alakul ki, akkor is a mellkas becsövezését követően jelentősen csökkennek a panaszok és a tüdő is regenerálódik.

Ha a hörgőkben felhalmozódott kóros váladék vagy idegentest okozza a bajt, hörgőtükrözés során a probléma azonnal orvosolható.

Daganat esetén komplex kezelés szükséges.

Koraszülötteknél a hiányzó felületaktív anyagot lehet pótolni. A csecsemők körében elszenvedett félrenyeléseket pedig a tüdő elég hamar kiheveri, csak ritkán alakul ki maradandó szövődmény.

A kiváltó ok kezelése a legfontosabb, de a tüneti kezelés is elengedhetetlen. Hasznos az oxigénterápia, pszichés nyugtatás.

Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyászDr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász
Aktualizálta: Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológus

Cikkajánló

Feledékenység
Feledékenység

Mi okozhatja még demencián kívül?

Gyógyszertárak ünnepi nyitvatartása
Gyógyszertárak ünnepi nyitvatartása

Ügyeleti rend.

WEBBeteg összeállítás - Dr. Szanyi Andrea, belgyógyász, háziorvos, geriáter
WEBBeteg - Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász
Budai Allergiaközpont - Dr. Hidvégi Edit, tüdőgyógyász, gyermektüdőgyógyász
WEBBeteg - Dr. Árki Ildikó, háziorvos

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Hangonyi Csilla

Dr. Hangonyi Csilla

Tüdőgyógyász, allergológus