Légzőszervi betegek rehabilitációja

A légzőszervi rehabilitáció segítségével a kórházi kezelések száma és ideje csökkenthető. Az egyénekre szabott gyakorlatok segítségével enyhíthetjük a nehézlégzést, javíthatjuk a terhelhetőséget és így az életminőséget.

Miért fontos a rehabilitáció?

A légzőszervi betegeknél gyakori a terhelési légszomj, és az ehhez társuló félelem gyakran az aktivitás kerüléséhez vezet. Ez egy "ördögi kör", mivel a fizikai terhelés kerülése még jobban fokozza a szorongást, a pánikot és gyengíti az izmokat, ha mindezek mellett a beteg helytelenül is táplálkozik, az izomtömeg csökken, de mégis túlsúly keletkezik, így még kisebb terhelésre is jelentkezhet a nehézlégzés. A romló oxigénellátás és inaktív életmód következtében csontritkulás, szív-érrendszeri betegségek kialakulása is gyakori. A beteg teljesen elszigetelődhet környezetétől, depresszióssá válhat.

Azonban ha ebből a rehabilitációs program segítségével kizökkentjük, akkor a fokozódó terhelhetőség növeli az önbizalmát, később a terhelésre jelentkező fulladás is csökken, és a beteg teljes életet élhet.

A légzésrehabilitációs programról

A légzésrehabilitációs program több elemből áll. Első és talán legfontosabb a betegoktatás. A helyes inhalációs technikák elsajátítása alapfeltétele az eredményes gyógyszeres kezelésnek. A dohányos betegeket segíteni kell a leszokásban, hogy állapotuk ne romoljon tovább.

Egy részletes állapotfelmérést követően alakítják ki mindenkinek a személyre szabott légzési gyakorlatot, terhelési tréninget. Emellett táplálkozási, és pszichés életvezetési tanácsokkal látják el a szakemberek a résztvevőket. A rehabilitációs program általában 2-3 hetet vesz igénybe szakintézetben. A program végén az otthoni gyakorlatok végzéséhez is segítséget, tervet kapnak a betegek. A légzés javításához vényre felírható segédeszközök, légzőizomtrénerek is rendelkezésre állnak, amelyek segítségével eredményesen folytatható a rehabilitácó a beteg otthonában.

Légzőszervi gyógytornával az állóképesség javításáért

A kórházi rehabilitációs program egyik fontos része a terheléses tréning, mely a vázizomzat erejének helyreállítására irányul. Az edzés része a légzőizmok erősítése mellett a felső végtagi izmok, mellkasizomzat erősítése is, illetve az állóképességünk javítása. A helyes légzéstechnika elsajátításán és a gyógytornán kívül a tréning része a kerékpározás és gyaloglás is. A gyakorlatok nem megterhelőek, így az edzésprogramot otthon is folytathatja a beteg félelem, sérülés veszélye nélkül.

Oxigénterápiával nagyobb a túlélési esélye a krónikus betegeknek

Különböző tanulmányok és vizsgálatok támasztják alá, hogy a krónikus légzőszervi betegeknél szükség lehet oxigénterápia alkalmazására. Az oxigénterápia elbírálása tüdőgyógyász feladata, vérgáz- és légzésfunkciós vizsgálati eredmények alapján. Az oxigént naponta 12-15 órán át alkalmazva érhetünk el jelentős javulást. Nem kell tartani a ”hozzászokástól”, viszont tanulmányok és vizsgálatok támasztják alá, hogy az oxigénterápia csökkenti a társbetegségek kialakulásának kockázatát, és jelentősen növeli a túlélést a súlyos légzőszervi betegeknél. Léteznek hordozható készülékek is, így a beteg elhagyhatja otthonát, szokásos napirendjét nem kell megváltoztatnia. A készülékben lévő folyékony oxigént újra kell tölteni, vagy a tartályokat cserélni. A fokozott robbanásveszély miatt minden oxigénpalack, oxigéntartály közelében szigorúan tilos a dohányzás!

Ez si érdekelheti Oxigénterápia otthon

Klímaterápia nem csak légzőszervi betegeknek

A só-klímaterápia – tengerparti levegő, sóbányák levegője, illetve egyre elterjedtebben a bányákéval közel azonos mesterséges klímaszobák létrehozásával – gyógymódként, megelőzésként szerepelhet légzőszervi betegségekben, immunrendszer-erősítésben, egyes bőrbetegségek kezelésében. A belélegzett levegőben lévő sókristályok a hörgők tisztulását elősegíthetik, és a nyálkahártya-gyulladásokat csökkenthetik. Emellett a köhögés, köpetürítés és nehézlégzés panaszokat enyhítik. A kezelés elején az öntisztító mechanizmusok miatt a köhögés és a köpet mennyisége fokozódhat, majd ebben fokozatos csökkenés figyelhető meg, és a légzés is könnyebbé válik. A só-klímaterápiát érdemes kúraszerűen alkalmazni, kb. 10-14 napon keresztül, és évente 3-4 alkalommal ismételni, hogy tartósabb hatást érjünk el.

A klímaterápia részei még a szanatóriumok is, melyek legalább 650-700 m tengerszint feletti magasságú, szubalpin éghajlatú, tiszta levegőjű helyen fekszenek, de találhatóak ennél magasabban is. A szanatóriumokban a betegek komplex gyógyszeres és rehabilitációs kezelésben részesülnek.

Már az első rehabilitációs program jelentős javulást hozhat a tüdőbetegek életében, de ha mód van rá, javasolt megismételni évenként vagy az orvos javaslatára akár gyakrabban.

Teljes életmódváltással a sikeres felépülésért

A légzőszervi rehabilitáció része az életmódváltás, melynek része az egyénre szabott megfelelő táplálkozás kialakítása is. Az alultáplált betegek étrendjét ki kell egészíteni étvágyfokozóval, vitaminokkal és tápszerrel, mivel egy legyengült szervezet fogékonyabb a fertőzésekre, így akár a légzőszervi betegségek súlyosbodására is. Az elhízott betegeknek pedig ajánlatos a kíméletes, de hatékony fogyókúra megtalálása, mellyel az aktivitás és a terhelhetőség is fokozható. A zöldségekben és gyümölcsökben található vitaminok, főleg a C- és E-vitamin antioxidáns hatása védőhatást gyakorol a tüdőszövetre is. Tanulmányok szerint az N-acetylcystein csökkentheti a krónikus tüdőbetegségek gyakori fellángolását.

A megfelelő diéta betartás mellett azonban a legfontosabb a dohányzásról való leszokás, ami nélkül nincs sikeres légzésrehabilitáció.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász
Aktualizálta: Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológus