A szájlégzés okai és veszélyei

Amennyiben bármilyen okból akadályozott a légutakon keresztül történő normál levegővétel, jellemzően a gyermekek és felnőttek egyaránt a szájukon veszik a levegőt. A szájlégzés a szakértők szerint legtöbbször valamilyen rendellenességet jelez, és több fizikai, orvosi és szociális probléma forrása lehet.

A szájlégzés leggyakoribb okai

A szájlégzés akkor fordul elő, ha az emberek nem tudnak az orrukon keresztül levegőt venni, ennek forrása lehet az orrdugulás, az orrjáratok eltérései (pl. orrsövényferdülés), az orrmelléküregek telítettsége vagy a mandulák megnagyobbodása. Ezeket a panaszokat számos betegség okozhatja:

• Allergiás eredetű nátha - Az allergia orrdugulást, így tartós szájlégzést eredményezhet.
• Megfázás, közönséges nátha - Az orrdugulás szintén gyakori, ám jellemzően csak átmeneti oka a közönséges nátha.
• Orrmelléküreg-gyulladás (arcüreggyulladás) - A megfázás szövődményeként váladék képződik az orrmelléküregekben, ami csökkenti az orrlégzés hatékonyságát.
• Mandulamegnagyobbodás - A megnagyobbodott, fertőzött mandula akadályt képez a légutakban, az orrmandula túltengése például egyértelműen szájlégzéshez vezethet. Kisgyerekeknél az utóbbi nagyon gyakori.
• Orrsövényferdülés - Az orrsövény az orrjáratokat kettéosztó porc, ezek rendellenes alakja, az orrsövényferdülés, akadályozza az orrlégzést.
• Orrsérülések - Sérülés miatt kialakuló orrdeformitások gátolt orrlégzéssel járhatnak.
• Asztma - Az orrlégzés nagyobb ellenállással jár levegővétel során, így légzési nehézség esetén az asztmás betegek a szájlégzéssel tudják könnyíteni a levegővételt.

Szájlégzés gyermekkorban

A szájlégzés gyermekkorban és felnőtteknél egyaránt kialakulhat, de életkor szerint eltérőek a leggyakoribb okok. Gyermekkorban kevésbé gyakori az orrsövényferdülés, ugyanakkor vezető ok a mandulamegnagyobbodás. Az orrmandulák felnőttkorra visszafejlődnek, de gyermekkorban a szájlégzés leggyakoribb oka e nyirokszerv megnagyobbodása. Számolni kell gyermekkorban is az allergiás orrdugulás, a nátha, az asztma és az orrmelléküreg-gyulladás lehetőségével.

A gyermekkori szájlégzésre azért is különös hangsúlyt kell fektetni, mert ha nem kezeljük az azt kiváltó okot, akkor felnőttkorban is megmaradó szokássá, rossz beidegződéssé válhat. A legtöbb emberben már egészen kisgyermekként kialakul a szájlégzés, ami potenciálisan megalapozhatja a hosszú távú problémákat.

Gyermekkorban ezenfelül sok esetben jóval erőteljesebbek a szájlégzés következményei, akár az arcszerkezet fejlődésére is befolyással lehet.

Milyen gondokat okozhat a szájlégzés?

Az orrlégzés és a szájlégzés között számos különbség van, utóbbi több egészségi problémával hozható összefüggésbe. Bármilyen okból is következik be, az orrlégzés minden esetben előnyösebb, mint a szájon át történő levegővétel.

• Az orron keresztül történő levegővétel során az orrjáratokat borító nyálkahártya csillói tisztítják a levegőt, és kiszűrik a szennyező anyagok, allergének, apró rovarok jelentős részét, amik szájlégzés esetén akadálytalanul jutnak el az alsó légutakba.
• Az orrlégzés nedvesíti a levegőt, míg a szájon keresztül beszívott levegő szárazabb. A torok és a légutak egészsége szempontjából a nedves levegő a kedvezőbb, a száraz levegő hozzájárul a vírusos felső légúti fertőzésekhez.
• Az orr közel teshőmérsékletre melegíti a beszívott levegőt, míg szájlégzés esetén télen közvetlenül a hideg levegő éri a nyálkahártyákat.
• Rossz leheletet okoz a nyáltermelés zavara, a szájlégzés nyomán kialakuló szájszárazság, mivel a nyál fontos szerepet tölt be a szájüreg higiéniájában.
• Szájlégzés esetén nagyobb valószínűséggel alakulnak ki alvászavarok, beleértve az alvási apnoét is, így az alvás felszínessé válik. Az alvászavar napközbeni fáradtsággal, gyermekeknél növekedési, tanulási és viselkedési problémákkal hozható összefüggésbe. Az alvási apnoe csökkenti a vér oxigéntartalmát, ami hosszú távon fokozza a magas vérnyomás és a szívbetegségek kockázatát is.
• Azoknál a gyerekeknél, akiknek szájon át lélegeznek, nagyobb valószínűséggel vannak fogászati ​​problémái, például helytelen állkapocshelyzet, arcizomfejlődési rendellenesség, fogsorzáródódási probléma (az alsó és a felső fogsor nem illeszkedik). Ezek, illetve a nyál hiánya miatt gyakori a fogínygyulladás és a fogszuvasodás.

A szájlégzés tünetei, felismerése

Gyermekkorban a szájlégzésre könnyen felfigyel a szülő és tisztában van a problémával. Felnőttkorban már nehezebb ennek megállapítása, különösen az egyedül élők körében, illetve akkor, ha a szájlégzés esetleg csak alvás közben jelentkezik.

A szájlégzésre utaló tünetek lehet a szájszárazság (ha reggelente kiszáradt szájjal ébred), továbbá az éjszakai nyálcsorgás (ébredéskor az ágyneműjén nyál nyomait találja).

A szájlégzés jó eséllyel kezelhető

A szájlégzés kezelésére általában jó esély van, ha sikerül korán diagnosztizálni a kiváltó okot. Ha gyermeke vagy Ön szájlégzéssel küzd, érdemes orvoshoz fordulni kivizsgálás vagy ismert betegség esetén kezelés céljából. A legtöbb kórképpel felnőtt vagy gyermek fül-orr-gégész szakorvosok foglalkoznak, de lehet, hogy allergológus, háziorvos vagy fogorvos is tud adott esetben megfelelő kezelést nyújtani.

Allergiás orrdugulás esetén elsősorban az allergén elkerülésén és allergia gyógyszeres kezelésén van a hangsúly, csökkentve az allergiás reakciók intenzitását, illetve tüneti kezelésként megszüntetve az orrdugulást.

Megfázás és orrmelléküreg-gyulladás esetén fontos a mielőbbi gyógyulás. Előbbi esetben a legtöbbször pihenéssel és tüneti kezeléssel is bekövetkezik a gyógyulás, utóbbi esetben sajnos sokszor vényköteles gyógyszerekre van szükség.

Mandulamegnagyobbodás és orrsövényferdülés esetén a javasolt kezelés műtéti, azaz az orrmandula-eltávolítás, illetve az orrsövényferdülés műtétje, az orrsövényplasztika. Egyedül ezek hoznak tartós és kielégítő javulást.

A már kialakult problémák is kezelhetőek korai felismerés esetén, például fogszabályozással.

WEBBeteg - Források: Cleveland Clinic, Medipress
Kép forrása: Serezniy (Dreamstime)
Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna