A gyerekszoba levegője és a légzőszervi betegségek
frissítve:
Az őszi-téli időszakban több időt töltünk a lakásban, négy fal között. A légúti és allergiás megbetegedések szempontjából fontos, hogy a szobalevegő minősége megfelelő legyen. Ha a gyermek visszatérő légúti fertőzésektől szenved, érdemes utánajárni, nincs-e allergia a háttérben.
A belső levegő minőségét több tényező, így a hőmérséklet, páratartalom, füstmentesség, illetve égéstermékekkel, allergénekkel való telítettség is befolyásolja. Télen a lakáson belüli allergének - a penészgomba és a poratka - gyakran okoznak panaszokat.
A megfelelő hőmérséklet gyermekek számára
Kisebb gyermekeknél fontos a megfelelő hőmérséklet beállítása, hiszen a csecsemők, kisdedek napjuk nagy részét a gyermekszobában töltik. Régi tapasztalat, hogy hűvös levegőn pihentetőbb és zavartalanabb az alvás, mint melegben, ám ruhaneműk és takarók halmozása kerülendő csecsemő- és kisgyermekkorban. Az ideális ezért a 20-22 ºC körüli hőmérséklet. Túl meleg szobában a gyermek nehezebben alszik el, könnyebben megizzad, nyűgösebbé válhat, az éjszakai ébredések száma is több lehet.
Ébredés után gondoskodjunk a szoba megfelelő szellőztetéséről, ez időre a gyermeket egy másik szobában helyezzük el. A szobalevegő nappali ideális hőmérséklete 23-24 ºC körüli. Az ideálisnál hidegebb levegő a kezek, lábak vérkeringésének a csökkenéséhez, lehűléséhez vezet, valamint a nyálkahártyák védekezőképességét is csökkentheti, így könnyebben alakulnak ki felső légúti panaszok: orrfolyás, torokfájás, majd következményes köhögés. A nappal főszerepet játszó helyiségek kívánatosnál melegebbre való felfűtése pedig a gyermeket bágyadttá és kedvetlenné teheti.
A lakás páratartalmának jelentősége
A szobalevegő ideális páratartalmának mértéke 40-60 százalék közötti. Mérése páramérő készülék, ún. higrométer segítségével lehetséges.
Ha túl alacsony a páratartalom
A lakások egy részében, jellemzően a távfűtött panellakásokban és rossz nyílászárók esetén, a levegő páratartalma lecsökken, a meleg, száraz levegőtől a légutak kiszáradhatnak, köhögés léphet fel.
Napjainkban számos készülék kapható, melyekkel a lakás levegőjét szükség szerint párásabbá tehetjük. A köznapi néven hideg párásító készülékek gégegyulladás (krupp, rekedtség), száraz köhögés esetén nyújthatnak segítséget, fontos azonban megjegyezni, hogy ilyenkor a szoba hőmérsékletét is csökkentsük, hogy a megemelt páratartalom jótékony hatása még inkább érvényesüljön. Ellenkező esetben „gőzkabinszerű", kellemetlen, fullasztó hatást okozhatunk. Penészgomba- és háziporatka-allergiás, asztmás gyerekeknél a szoba párásítása kerülendő.
A levegő páratartalmát növelhetjük, ha a szobában teregetünk, vagy a fűtőtesteken párologtatókat helyezünk el. A vízigényes növények akár 10-15 százalékkal is növelik környezetük páratartalmát, ezért érdemes elhelyeznünk néhányat a lakásban, ha a levegőt párásítani szeretnénk.
Kapcsolódó Hidegpárásítással a krupp ellen
Ha túl magas a páratartalom
Míg a régi lakások természetesen szellőző fa nyílászárói állandó légcserét biztosítottak, az újabb építésű lakások kiváló szigetelésének köszönhetően a téli időszakban a levegő páratartalma felszökik, ennek jele lehet az ablakokon, ajtókon lecsapódó pára.
A nedves környezet ideális terepet biztosít két beltéri allergén, a penészgomba és a háziporatka elszaporodásának, ami egyéni érzékenységtől függően allergiás tünetek megjelenéséhez, ill. azok súlyosbodásához vezethet.
- Ha a páratartalom tartósan 70 százalék fölött marad, a lakás hidegebb részein, sarkokban, hőhidaknál megjelenik a penész. A penészgomba jelenléte a lakásban általában könnyen felfedezhető, de számolnunk kell a rejtett penész lehetőségével is, az álmennyezet, tapéta alatt is megbújhatnak gombatelepek.
- A magas páratartalom kedvez a poratkák elszaporodásának is. Ezek az apró, szabad szemmel nem látható élőlények az ember lehullott hámsejtjeivel táplálkoznak, ezért elsősorban ott élnek, ahol a legtöbbet tartózkodunk: az ágyban, de megtalálhatók a kárpitozott bútorokban, szőnyegen is.
Túl magas páratartalom esetén lényeges a rendszeres szellőztetés, de beszerezhetünk páramentesítő készüléket is.
Poratkamentes otthon
A lakás, de főként a gyermekszoba berendezését úgy válasszuk meg, hogy az könnyen és gyorsan tisztítható legyen, és ne kedvezzen poratkák, penészgombák megtelepedésének. A poratkák kedvenc élőhelye a szőnyeg, a kárpit, az ágynemű, párnák, takarók, a plüssállatok belseje, a függöny és a bútorhuzat. A gyermekszoba padlója legyen ezért könnyen mosható parketta, a lehető legkevesebb szőnyeggel. A függönyök könnyű, műszálas anyagból készüljenek.
Takarításnál – különösen gyermekszoba esetében – válasszunk környezetbarát, természetes összetevőket tartalmazó termékeket. A fertőtlenítő- és tisztítószerek túlzásba vitt használata növeli az allergiás reakciók kialakulásának kockázatát.
| Az allergia fogékonyabbá tesz a légúti fertőzésekre is |
| Az őszi és téli hónapokban a gyerek időnként elkap valamilyen légúti betegséget. Közösségben a kórokozók gyorsan terjednek, emellett az immunrendszer éretlensége is hozzájárulhat ahhoz, ha évente akár 3-4 alkalommal is beteg. Ilyenkor a szülők rendszerint különböző vitaminokkal igyekeznek megelőzni az újabb betegséget. Arra csak ritkán gondolnak, hogy az allergia miatt is lehet fogékonyabb a gyermek a vírusos fertőzésekre. |
Füstmentes levegő
Kisgyermekes családoknál magától értetődő, hogy a szülők ill. a lakásban tartózkodók kerüljék a dohányzást. A dohányfüst belélegzése növeli a hirtelen csecsemőhalál veszélyét, az asztma és idült hörghurut kialakulásának kockázatát.
Bár hangsúlyozzuk a rendszeres szellőztetés fontosságát, bizonyos lakóhelyek esetében (belváros, forgalmas utak mellett) a nem megfelelő időben történő szellőztetéssel rosszat is tehetünk. Az autók kipufogógázaival, égéstermékekkel, szén-monoxiddal, kén-dioxiddal szennyezett levegő irritálhatja a légutakat, károsíthatja a légutak csillószőrös hámját (amelynek a légutak tisztán tartásában nagy szerepe van), sőt még asztmás rohamot is provokálhat. Ezért ilyen környezetben a szellőztetést inkább csak az éjszakai, forgalommentes időben ajánljuk.
A légtisztító készülékek képesek a levegőben található szennyeződések – pollenek, dohányfüst, vírusok, gombák – kiszűrésére, borsos áruk azonban még határt szab elterjedésüknek.
A sópárás levegő egészségre gyakorolt kedvező hatását számos tanulmány igazolta. Krónikus légzőszervi betegségek esetén sókamra-terápia és tengerparti tartózkodás egyértelműen jótékony hatású.
Lásd még Optimális hőmérséklet, páratartalom a lakásban
(Budai Allergiaközpont - Dr. Várhegyi Csaba, gyermektüdőgyógyász)
