Mellhártyagyulladás - Ha minden lélegzetvétel fáj

A be- és kilégzés alapvető életfunkció, naponta több ezerszer veszünk levegőt, de ezt észre sem vesszük, amíg a tüdő egészségesen működik: kitágul, megtelik friss levegővel, majd kipréseli az elhasznált levegőt. Ha ez a folyamat fájdalmassá válik, annak orvosi kivizsgálást igénylő, komoly oka van.

A mellhártyagyulladás azon betegségek egyike, melyek fájdalmassá teszik a légzést. A mellhártya vagy pleura egy kettős hártya, ami a mellkast és a tüdőt körülveszi. A betegséget pleuritisznek is nevezik. Heves fájdalommal jár, különösen be- és kilégzéskor.

A mellhártyagyulladás számos betegség szövődménye lehet, ezért a kezelése során az orvos elsősorban az alapbetegséget gyógyítja, annak figyelembevételével választja meg a terápiát.

Ha a mellhártya egészségesen működik, azaz légzés közben a két rétege nem súrlódik, a tüdő ellenállás nélkül kitágulhat és összeszűkülhet.

A mellhártya belső rétege a tüdőt veszi körül, a külső réteg pedig belülről béleli a mellkast. Ha gyulladás keletkezik, a két réteg egymáshoz dörzsölődik, ez okozza a légzéskor jelentkező fájdalmat.

A mellhártyagyulladás tünetei

A heves, hirtelen, éles fájdalom mély légzésre, köhögéskor vagy tüsszentéskor fokozódik. A beteg aprókat lélegzik, száraz köhögés gyötri, lázas és hidegrázás is felléphet. Néhány páciensnél csökken a fájdalom, ha benntartja a levegőt, vagy ha nyomást gyakorol a fájdalmas területre.

A gyulladás következtében gyakran folyadék gyülemlik fel a mellkasüregben. Ebben a stádiumban jellemző, hogy a fájdalom alábbhagy, mivel a két mellhártya már nem érintkezik egymással. A sok felgyülemlett folyadék beszűkítheti a tüdőt, ami szintén pihegő légzéshez vezet. A mellhártyagyulladás mellkasi sérülés következménye is lehet. De sok más betegség is szóba jöhet, így például a következők:

• Akut vírusfertőzés

• Autoimmun betegség, pl. lupus erythematodes, ami súlyos esetben pillangó alakú vörös folt megjelenésével jár az arcon, vagy rheumatoid arthritis.

• Egy a tüdőartériába került vérrög (tüdőembólia)

• Tüdőrák vagy mellhártyarák

• Légmell (pneumotorax): a mellhártya lemezei közé levegő kerül

• Hasnyálmirigy-gyulladás (pankreatitis)

• Tuberkulózis és egyéb fertőzések

• Mellhártyagyulladás lehet bizonyos gyógyszerek mellékhatása is, például a húgyúti fertőzések kezelésére szolgáló szereké. Kialakulhat szívműtét következtében mint komplikáció, rendszerint a műtétet követő 2.-3. héten jelentkezik.

Minden esetben forduljon orvoshoz, ha légzési problémái adódnak, illetve ha tartós mellkasi fájdalma van!

Diagnózis

Az orvos első lépésben meghallgatja a légzést, hogy megállapítsa mellhártyagyulladásról van-e szó. Szükség lehet még a mellkas átfogó vizsgálatára, vagyis röntgenre és vérvizsgálatra, hogy megtudják, milyen fertőzésről van szó, és fennáll-e tüdőgyulladás. Részletesebb vérvizsgálattal az orvos kiderítheti, hogy az autoimmun rendszer zavara áll-e a háttérben, mert a pleuritis a lupus erithematodes első tünete lehet. Néha szükség lehet a mellhártya folyadék eltávolítására (pleurapunkció) vagy szöveti mintavételre (pleurabiopszia) is.

Hogyan kezelhető a mellhártyagyulladás?

A terápia célja a tulajdonképpeni mellhártya-gyulladás kezelése mellett az alapbetegség gyógyítása is, például a tüdőgyulladás antibiotikumos kezelése.

A nem szteroid gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók enyhíthetik a pleuritisz tüneteit is. Köhögés- és fájdalomcsillapításra orvosa codein hatóanyagú gyógyszert is felírhat.

Ha a tüdőben nagyobb mennyiségű genny halmozódott fel (empyema), többnyire szükség van egy drainage bevezetésére a mellkasba.

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; fid-gesundheitswissen.de
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos