A páratartalom hatásai szervezetünkre
frissítve:
A túl alacsony és a túl magas páratartalom nem egészséges. A légutak a száraz levegőben kiszáradnak, köhögünk, komfortérzetünk csökken. A tartósan száraz levegő nemcsak egészségünknek, hanem fabútorainknak, ruházatunknak, növényeinknek sem tesz jót.
A környező levegő vízgőztartalmát, a relatív páratartalom fogalmával jellemezzük. A relatív páratartalom azt fejezi ki, hogy a levegő aktuális páratartalma, hány százaléka annak a vízgőztartalomnak, amit az adott hőmérsékletű levegő maximálisan meg tud tartani.
A páratartalomtól függ hőérzetünk. Testünk hőleadó képességét befolyásolja a környezetünkben élő kórokozók, allergén mikroorganizmusok számát, valamint különböző légszennyező anyagokkal (formaldehid, kén és nitrogén oxidok) reakcióba lépve, azokkal irritáló végtermékeket alkothat.
Az egészséges ember számára a legmegfelelőbb a 40-60 százalékos relatív páratartalmú levegő. Az ennél magasabb páratartalom torzítja hőérzetünket oly módon, hogy módosítja az izzadásnak, testünk egyik alapvető hűtő folyamatának hatékonyságát. A bőrfelszínre kiválasztott verejték önmagában még nem hűt, csak ha elpárolog.
Az izzadás
A párologtatás folyamata energiaigényes. A szükséges energiát testünk hője biztosítja. Ha a fülledt hőségben csak "folyik rólunk a víz", de nem párolog el, akkor elmarad a hűtés is, és környezetünket a ténylegesnél melegebbnek érezzük, ami komfortérzetünket önmagában is rontja.
A folyamatos izzadás jelentős folyadék- és ásványi só veszteséget okoz. A magas külső hőmérséklet azonban izzadásra sarkallja szervezetünket, annak hatásfokától függetlenül. Így aztán addig izzadunk, amíg van miből.
Szervezetünk a szomjúság érzet fokozásával figyelmeztet a folyadékveszteségre, azonban főleg idős- és csecsemőkorban a szomjúságot kevésbé érezzük, vagy kevésbé tudjuk jelezni környezetünk felé.
Száraz levegőben az izzadtság is könnyebben párolog, így száraz melegben környezetünket hűvösebbnek, míg nedves hidegben környezetünket kellemetlenül hidegebbnek érezzük.
A folyadékveszteség következményei |
| A folyadékveszteség hatására keringésünk egyensúlya könnyen felborul, ami akár súlyos tüneteket is okozhat: rossz közérzet, szédülés, fejfájás, fülzúgás, homályosan látás, hányinger, alvási zavarok, csecsemőkorban etetési nehézségek, aluszékonyság, bágyadtság jelentkezhet, szívünk egyre hevesebben ver, nehezebben kapunk levegőt, ami a terhelhetőség csökkenéséhez vezet. Súlyos esetben ájulásérzés, esetleg eszméletvesztés, idősekben zavartság is kialakulhat. |
Atkák és gombák
A levegő páratartalma a környezetükben levő élősködők (atkák) és penészgombák mennyiségét is befolyásolja, melyek a lakásokban fellelhető fő allergének (allergia kiváltásáért felelős anyagok). Ezek hatására az allergiás eredetű szénanátha, asztma tünetei súlyosbodhatnak.
Több vizsgálat is rámutatott, hogy az atkák elszaporodásának döntő tényezője a nyirkosság, ugyanis számuk 80 százalékos relatív páratartalomnál tetőzik.
A gombák fejlődésükhöz legalább 75 százalékos relatív páratartalmat igényelnek, lakásunk nyirkosabb szegleteiben, a fürdőszobában, a konyhában vagy az ablak és ajtókeretek mentén tenyésznek előszeretettel. Harcolni érdemes ellenük, de teljes kipusztításuk lehetetlen.
Mennyiségük a páratartalom optimális szinten tartásával (pl.: gyakori szellőztetéssel), gomba és atkairtó vegyszerekkel, illetve a lakás tisztán tartásával csökkenthető.
| Az időjárás és a szervezet alkalmazkodási folyamatai |
| Az időjárás változásának különféle formái más-más befolyással vannak a szervezetünkre. Az új időjárási helyzet következtében létrejövő reakciók lehetnek életműködési zavarok, de betegséget kiváltó jellegűek is. Vannak emberek, akik az ilyen meteorogén hatásokra különösen érzékenyek és vannak, akik egyáltalán nem. A hideg, és melegfront érkezésekor a vegetatív idegrendszer különböző módon aktivizálódik. Az időjárás és a frontok |
Vírusok, baktériumok és a páratartalom
A levegőben terjedő kórokozó baktériumok nedvesség tűréséről kevés információnk van. Úgy tűnik, hogy a számunkra kedvező páratartalmú levegőben kevésbé életképesek. A tüdőgyulladást és egyéb légúti gyulladást okozó fajok közül a Mycoplasma fajok a 40 százalék alatti és 60 százalék feletti nedvességtartalmat is jobban viselik, míg egyes Streptococcus és Staphylococcus fajok inkább a száraz levegőt kedvelik.
A levegőben terjedő vírusok is eltérően tolerálják a párát. A kanyarót okozó Morbilli vírus, a bárányhimlőt, övsömört okozó Varicella-Zoster vírus, illetve a rózsahimlőt okozó Rubeolavírus 50 százalék alatti, a főleg felső légúti fertőzéseket, kötőhártya-gyulladást okozó adenovírusok 70 százalék feletti nedvességtartalom mellett fertőzőképesebbek.
A jellegzetes tünetekkel járó, vírusos felső légúti fertőzésekért felelős influezavírusok szárazabb levegőben bizonyultak életképesebbnek. Úgy tűnik tehát, hogy a 40-70 százalékos relatív páratartalom a vírusos és bakteriális fertőzések kockázatát is csökkenti.
| Optimális hőmérséklet, páratartalom a lakásban |
| Nincs egyértelmű álláspont arra nézve, hogy pontosan milyen hőmérséklet és páratartalom mellett legmagasabb a komfortérzetünk és legalacsonyabb az egészségre káros hatások kockázata. Az általános vélekedés szerint a nappali levegője ideálisan 21 °C hőmérsékletű. A hálószobában legkellemesebb a 18-19 °C, de kisgyermekeknél, kiváltképpen csecsemőknél ennél egy-két fokkal magasabb hőmérséklet kívánatos. Csecsemők fürdetése lehetőleg 23-24 °C-os helyiségben történjen. Az éjszakai komfortot ne a fűtés teljesítményének növelésével, hanem a hálóruha és a takaró megfelelő választásával teremtsük meg. A túl meleg levegőjű hálószoba rontja az alvás minőségét: nehezebb az elalvás, az alvás felületesebb lesz, a mikroébredések és az éjszakai felriadások száma is megnövekszik. Optimális hőmérséklet, páratartalom a lakásban |
Az egészséges nyálkahártya sosem szárad ki
Téli hidegben a levegő páratartalma alacsony, ami szárítja nyálkahártyáinkat. Hasonló hatásúak a nyári melegben használatos légkondicionáló készülékek is. Az összefüggés azonban a páratartalom és a nyálkahártyák nedvessége között, nem ennyire egyértelmű, hiszen az egészséges nyálkahártyának nem illik kiszáradnia.
Ha környezetünk páratartalma a számunkra kedvezőnél alacsonyabb, érdemes meggondolni párásító berendezések beszerzését. Ilyenkor azonban ügyelni kell azok tisztaságára, mert ha a víztartály hemzseg a gombáktól, illetve baktériumoktól, akkor alkalmazásuk könnyen többet árthat, mint amennyit használ.
Tovább
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szegheő Péter
Lektorálta: Dr. Szamosi Tamás
