Helyes orrfújással csökkentheti a nátha szövődményeit

Szülőként sok hétköznapi tevékenységre megtanítjuk gyermekünket: ilyen például a cipőfűzés, az evőeszközök használata, vagy a helyes kézmosás. Gyakori vita tárgya, a gyerekek nem is szívesen foglalkoznak vele, pedig épp ilyen fontos dolog az orrfújás is, amivel az őszi-téli időszakban gyakori betegségek szövődményeit is csökkenthetjük.

A bedugult orr és további fertőzések

Az őszi-téli időszak nem múlhat el nátha, felső légúti hurut, köhögés nélkül az óvodás, kisiskolás gyermekek életében. A szülőknek úgy tűnhet, hogy ezek a betegségek gyakorlatilag folyamatosan követik egymást, a közösségbe került gyerek ősztől-tavaszig kisebb szünetektől eltekintve köhög, vagy náthás, majd megjelennek a szövődmények.

A kicsik immunrendszere nagyjából 10 éves kor körül éri el a felnőttkori érettséget, nem csoda hát, ha könnyebben megbetegszenek – mondja dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Emellett azonban gyakran azt látjuk, hogy a szövődmények egy része elkerülhető lenne, ha a gyerekeknél odafigyelnénk arra, hogy mindig helyesen fújják az orrukat.

Náthától a fülgyulladásig

Egészséges esetben a középfül üregrendszere, a dobüreg az orrgarat felől egy kis csövecskén, a fülkürtön keresztül szellőzik. Ha a tartós nátha miatt duzzadt nyálkahártya, vagy a tartósan jelenlévő orrváladék elzárja a fülkürt nyílását, a dobüregben egy idő után nyomáscsökkenés, majd folyadékkiválás következik be. A dobüregben tartósan meglévő folyadék halláscsökkenést okoz, a tartósan fennálló folyamat előbb-utóbb károsítja a dobüregben lévő rendkívül érzékeny képletek valamelyikét is és súlyos, hosszantartó, esetleg csak komoly műtéttel javítható krónikus középfül-gyulladáshoz vezethet.

Az elhúzódó nátha gyakori szövődménye lehet arcüreggyulladás, rostasejtgyulladás is. Gyerekeknél sokszor ennek az egyetlen tünete a makacs köhögés, vagy később a nem szűnő nátha.

Orrfújás lépésről-lépésre

A következmények ismeretében érthető, miért fontos az orr gyakori és alapos leszívásacsecsemő- és kisgyermekkorban, még akkor is, ha csemeténk nem fogadja kitörő örömmel. A nagyobb gyerekeket meg kell tanítani a helyes orrfújásra is.

A szülő feladata a megfelelő technika elsajátíttatása, de az, hogy mikortól lesz képes önállóan orrot fújni, a gyerektől is függ.
2 éves kor körül már érdemes az alábbi játékos gyakorlatokkal előkészíteni az orrfújáshoz szükséges mozdulatokat:

1. A kicsik a szájukon át veszik a levegőt, ezért először is az orrlégzést kell megtanulniuk. Ehhez kérjük meg, hogy csukja be a száját, majd tegyünk az asztalra egy tollpihét, esetleg pingpong labdát, amit az orrán kifújt levegővel kell elmozdítania.
2. Ezt követően a váltott orrlyukból való levegő kifújást gyakoroltassuk. Egyszerre csak az egyik orrlyukat szabad befogni, majd a másikat, felváltva.
3. Ha ezeket a lépéseket begyakoroltuk, akkor nátha esetén ugyanezekkel a mozdulatokkal kell majd az orrfújást is elvégezni, az első időszakban persze a szülő segítségével.

Fontos, hogy ne hagyjuk a gyereket szipogni, de az sem jó, ha helytelenül fújja az orrát, például egyszerre mindkét orrlyukat befogja – figyelmeztet dr. Augusztinovicz Monika.

Az orrváladék mindkét esetben könnyen az orrmelléküregekbe, vagy a középfülbe juthat és így a már említett szövődmények megjelenéséhez vezethet. A sűrű orrváladék kifújását sós vizes orrspray bepermetezésével könnyíthetjük meg. Ameddig nem sikerül a hatékony orrfújás, segítséget jelent az orrszívó rendszeres használata.

(Fül-orr-gége Központ - Dr. Augusztinovicz Monika, fül-orr-gégész)