Hörgőszűkülettel járó megbetegedések
megjelent:
A hörgőszűkülettel járó betegségek esetén idült légúti áramlási akadály alakul ki: a kilégzés folyamán csökken a légáramlás.
Leggyakoribb hörgőszűkülettel járó kórképek: az úgynevezett COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség vagy idült hörghurut) és a tüdőtágulat (emphysema).
Idült hörghurutban a hörgőcskékben fokozott váladéktermelés és gyulladás alakul ki, mely a hörgőcskék szűkületét okozza. A COPD akkor áll fenn, ha a betegnek legalább egymást követő két évben évente, minimum 3 hónapig tartó, köpetürítéssel járó köhögése van, és a köhögés hátterében egyéb tüdőbetegség kizárható.
Tüdőtágulatban a tüdőket alkotó léghólyagok (alveolusok) jelentős része véglegesen megnagyobbodik, és faluk károsodik. A léghólyagok falának károsodása miatt a kis légutak összeesnek, és állandó légáramlási akadály jön létre. A légáramlási akadály miatt a kilégzés nagyobb erőfeszítésébe kerül és a levegő egy része a tüdőben reked. A léghólyagok falában futó hajszálerek száma is csökken. Ezek az eltérések gátolják az oxigén és a széndioxid cseréjét: a vérben csökken az oxigén és emelkedik a széndioxid szintje.
Sok halálért felel |
| A szívbetegségek után ez a második leggyakoribb betegségcsoport, mely munkaképtelenséget okoz, és a negyedik leggyakoribb halálhozási ok. Férfiakban gyakoribb, mint nőkben. |
A hörgőszűkület kialakulás
A hörgőszűkülettel járó tüdőbetegségek legfontosabb oka a dohányzás. A kórképek egyes családokban halmozottan fordulnak elő, ezért valószínűleg örökletes tényező is szerepet játszik kialakulásukban. A kockázatot növelheti a kémiai gőzökkel vagy porokkal szennyezett munkahelyi környezet, a levegőszennyeződés és a dohányosok környezetében való tartózkodás (passzív dohányzás!).
Tünetek
A betegség kezdetén tiszta (áttetsző) köpetürítéssel járó, enyhe köhögés lép fel, jellemzően reggel, ébredés után. A köhögés és a köpetképződés a következő években is fennáll és kb. 10 éven belül testmozgáskor jelentkező légszomj is kialakul.
Éveken belül a légszomj erősödik és egyre gyakrabban jelentkezik fertőző tüdő megbetegedés is. Előrehaladott állapotban már a mindennapi tevékenységek végzése is akadályozottá válik.
Az előrehaladott betegségre jellemző még a fogyás, a jobbszívfél-elégtelenség miatt kialakuló alsó végtagi ödéma, a hörgőkárosodás miatti véres köpetürítés, az alacsony oxigénszint miatti kékes bőrelszíneződés. A bent rekedt levegő miatt hordó alakúvá válhat a mellkas. Reggelente fejfájás léphet fel, melynek oka az éjszakai csökkent légzés miatti megemelkedett széndioxid szint.
Az idült hörghurut diagnózisa a fent említett elhúzódó, köpetürítéssel járó köhögésen alapul. Fizikális vizsgálattal csak előrehaladottabb állapotban hallható hallgatózással (sztetoszkóppal) a betegségre jellegzetes sípoló-búgó légzés és a megnyúlt kilégzés.
A tüdő hallgatózása |
| A tüdők feletti hallgatózás felvilágosítást ad a tüdő légtartalmáról, a tüdő állapotáról és a hörgőkben lévő váladékról. A tüdők felett fonendoszkóppal vizsgálódva a levegő be-és kiáramlásakor keletkező rezgések által létrehozott légzési hang hallható. Bővebben A tüdő hallgatózása |
A hörgőszűkület diagnózisa
A tüdőtágulat kórisméjéhez általában csak előrehaladottabb állapotban jelentkeznek a jellemző tünetek: hordó alakú mellkas fizikális vizsgálat során, mellkas röntgenen pedig a túltágult tüdő és a csökkent érrajzolat.
A légáramlási akadály mértékét az úgynevezett légzésfunkciós vizsgálattal (spirometria) lehet megítélni. Csökken az 1 másodperc alatt erőltetetten kilégzett térfogat (FEV 1), valamint a FEV 1 és az erőltetett vitálkapacitás (FVC) aránya.
Az artériás vérből vett minta elemzése, az úgynevezett vérgáz analízis (Astrup) alacsony oxigén szintet és emelkedett széndioxid szintet mutat.
A hörgőtükrözés menete, kockázata, szövődményei |
| A hörgőtükrözés, idegen néven bronchoscopia egy igen elterjedt tüdőgyógyászati vizsgálat, illetve terápiás eljárás is lehet egyben. A hörgőrendszer betegségeinek vizsgálatához, elkülönítéséhez, igazolásához szükséges. Ezzel a vizsgálattal akár kiváltható egy nagyon komplikált sebészi beavatkozás is, azért hogy mintát vegyünk egy-egy tüdőelváltozásból. |
Kezelési lehetőségek
A légszomj kezelésében elsődlegesen a hörgőtágítók a szerepelnek. Az antikolinerg hatású ipratropiumot, naponta négyszer kell adagolni aeroszol formájában. Ha a beteg tünetei súlyosak, akkor rövid hatású béta-adrenerg agonistával, az albuterollal hamarabb csökkenthető a légszomj. A hosszú hatású béta-adrenerg agonista szalmeterolt 12 óránként lélegeztetik be a beteggel; általában éjszakai terápiaként alkalmazzák. Az ipratropiumot és a béta-agonistákat oldatban, porlasztva is be lehet juttatni a légutakba. A porlasztóval könnyebb a gyógyszert belélegezni, ezért ezt a módszert súlyos állapotban is használhatják.
A teofillint csak olyan esetben szokták alkalmazni, amikor más gyógyszerektől nem javul a beteg. A gyógyszer dózisát gondosan kell meghatározni, és a vérszintjét rendszeresen ellenőrizni kell a lehetséges mellékhatások miatt. Létezik hosszú hatású formája is, mely segíthet az éjszakai légszomj kivédésében is.
A kortikoszteroidok csökkentik a tüneteket és az állapotromlással járó fellángolások gyakoriságát közepesen súlyos és súlyos esetekben. Mivel a belégzett kortikoszteroid elsősorban a tüdőkre hat, kevesebb a mellékhatása, mint a szájon át adott készítményeknek.
A fellángolások alkalmával mielőbbi orvosi kezelés szükséges. Bakteriális fertőzés esetén 7-10 napos antibiotikum kezelésre kerül sor.
A hosszú távon adott oxigénkezelés előrehaladott betegségben meghosszabbítja a beteg életét. A napi 12 órás oxigénterápiának jobb hatása van, mint a folyamatos oxigénterápiának.
A beteg kilátásai
Enyhe idült obstruktív tüdőbetegségben a beteg kilátásai kedvezőek amennyiben abbahagyja a dohányzást. Ha a beteg folytatja a dohányzást, akkor biztosra vehető, hogy a tünetek romlani fognak. A betegségek kezelésében a legfontosabb a dohányzás abbahagyása. Ezen kívül a betegnek kerülnie kell a más forrásból származó légúti irritáló anyagokat, így a passzív dohányzást és a légszennyezést is. Jelentősen romlik a kórkép fertőzés esetén, ezért indokolt az évenkénti influenza elleni védőoltás, valamint a pneumococcus elleni védőoltás beadása is.
Végstádiumú betegek az átmeneti állapotromlások ideje alatt mesterséges gépi lélegeztetésre szorulhatnak. A gépi lélegeztetés időtartama elhúzódhat, és előfordul, hogy a beteg gépfüggő marad. Fontos, hogy a beteg egyeztesse orvosaival és hozzátartozóival, hogy kívánja-e igénybe venni ezt a fajta kezelést. Súlyos betegség esetén a halált okozhatja légzési elégtelenség, tüdőgyulladás, szívritmuszavar. A betegeknek a dohányzás miatt a tüdőrák szempontjából is magasabb a kockázatuk.
Bővebben A COPD és tünetei
Bővebben Tüdőtágulat: az emfizéma és tünetei
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász
