A hörgőtágulat (bronchiectasia)
frissítve:
Hörgőtágulatnak nevezzük azt a kórképet, mely során a hörgők falát ért károsodás miatt azok véglegesen kitágulnak. A hörgőtágulat típusosan a közepes méretű hörgők tágulata, de a kisebb hörgők is érintettek lehetnek.
Miért jelent problémát a hörgők kitágulása? A kitágult hörgőkben állandó váladékpangás alakul ki, amely egyrészt tovább károsítja a hörgőket, másrészt visszatérő tüdőgyulladást okoz, mely a tüdőszövet hegesedéséhez vezet. A heges tüdőszövetben csökken a légzőfelület, mely az oxigén ellátottság csökkenézéhez vezet, továbbá károsodnak az erek is. Ez egyrészt a jobb szívfelet terheli, és jobbszívfél-elégtelenség kialakulásához vezet, másrészt a sérülékeny erek miatt véres köpetürítés jelentkezhet.
Milyen hatással van a terhességre? |
| Gyakori kérdések Egy nagyon kedves barátomnak (62 éves) 10 éve súlyos hörgőtágulata van por- és virágpor allargiával súlyosbítva. Gyógyszereket szed, légzőpipát használ. Sokat szenved, nagyon szeretnék rajta segíteni. Nincs valami újfajta kezelési mód? Dr. Brugós László, pulmonológus, allergológus szakorvos válasza az Orvos válaszol rovatban |
A hörgőtágulat okai
A hörgőtágulat kialakulásának leggyakoribb oka a visszatérő súlyos légúti fertőzés. Visszatérő súlyos légúti fertőzések immunhiányos állapotokban, egyes veleszületett betegségekben (például cisztikus fibrózisban) és mechanikai akadály (például hörgőelzáródáshoz vezető tüdődaganat vagy megnagyobbodott nyirokcsomó) esetén fordulnak elő leginkább.
Az esetek egy részében a hörgőtágulat mérgező anyagok (gőzök, gázok, cigarettafüst), vagy káros porok (szilikon, szénpor) gyakori és tartós belégzése következtében alakul ki.
Tünetek
Hörgőtágulat esetén a legtöbb betegnél a tünetek fokozatosan fejlődnek ki, és az évek során egyre súlyosbodnak.
Jellemző az idült köhögés, mely köpetürítéssel is jár. A köhögési rohamok jellemzően kora reggel és estefelé a leggyakoribbak. Gyakori a véres köpet, mely akár az első tünet is lehet.
Előfordulhat visszatérő láz, mellkasi fájdalom, gyakori tüdőgyulladás. Kiterjedt betegség kilégzési nehezítettséget okoz; előfordulhat krónikus hörghurut és asztma is.
Diagnosztika
Bronchiectasia gyanúja esetén a vizsgálatok célja a diagnózis megerősítése, valamint a kiterjedés és elhelyezkedés megállapítása. A mellkasi röntgenfelvétel a legtöbb esetben kimutatja a bronchiectasia jelenlétét, de előfordulhat, hogy hamisan negatív eredményt ad.
A CT ennél sokkal érzékenyebb vizsgálat, így már korai stádiumban is jobban megítélhető a betegség kiterjedése, valamint súlyossági foka, mint mellkas röntgen esetén. A légzésfunkciós vizsgálat (spirometria) során a tüdőfunkciókat ellenőrzik. A vérgáz vizsgálat az otthoni oxigénpótlás szükségességének megítéléséhez végzendő vizsgálat.
Fentiek mellett egyéb kiegészítő vizsgálatok elvégzésére is szükség lehet. Ilyen vizsgálat például az immunglobulinok vérszintjének mérése immunrendszeri betegség kizárása, a verejték sótartalmának mérése cisztikus fibrózis kizárására.
Ha a hörgőtágulat csak egyetlen tüdőlebenyt vagy tüdőlebenykét érint, felmerül oki tényezőként tüdődaganat lehetősége is. Ennek kizárására hörgőtükrözést (bronchoscopia) kell végezni.
Kezelési és megelőzési lehetőségek
A kezelés célja |
| A bronchiectasia kezelésének főbb céljai a fertőzések kezelése, a nyák felszaporodásának és a gyulladásnak a csökkentése, a légúti elzáródások megszüntetése, és a szövődmények (vérköpés, alacsony véroxigénszint, légzési elégtelenség, jobbszívfél-elégtelenség) visszaszorítása. |
A potenciálisan bronchiectasiához vezető kórállapotok korai felismerésével és kezelésével a hörgőtágulat megelőzhető, vagy súlyossága csökkenthető.
Az évenkénti influenzaellenes oltások, a pneumococcus elleni oltás bevezetése, fertőzések esetén a gyors és megfelelő gyógyszeres kezelés segíthet a hörgőtágulat kialakulásának megelőzésében. Immunglobulin-hiányos betegségben immunglobulin rendszeres pótlásával elejét lehet venni a visszatérő fertőzéseknek.
A mérgező gőzök, gázok, füstök és ártalmas porok elleni tudatos védekezés is segíthet a betegség megelőzősében.
Fontos |
| Köhögéscsillapítók adása ellenjavallt! A köhögéscsillapítók ugyanis a nyák ürülésének akadályozása miatt fokozzák a váladékpangást, így kedvezőtlenül befolyásolhatják a hörgőtágulatban szenvedő beteg állapotát. |
A bronchiectasia kezelésének főbb céljai a fertőzések kezelése, a nyák felszaporodásának és a gyulladásnak a csökkentése, a légúti elzáródások megszüntetése, és a szövődmények (vérköpés, alacsony véroxigénszint, légzési elégtelenség, jobbszívfél-elégtelenség) visszaszorítása.
A fertőzések kezelése célzott antibiotikumokkal, valamint a váladék kiürítését segítő hörgőtágító gyógyszerekkel és fizikoterápiával történik. A felszaporodott légúti váladék feloldására belégzett szteroidokat, valamint nyákoldókat (mukolítikumokat) szoktak alkalmazni.
Sebészi beavatkozás akkor jön szóba, ha az elváltozás csak egy tüdőlebenyt, illetve egy tüdőlebenykét érint. Véres köpetürítés esetén az úgynevezett artériás embolizáció útján bejuttatott anyaggal zárják el a vérző hörgőeret.
Ha a vér oxigénszintje csökken, oxigénkezelés bevezetése szükséges. Kilégzési nehézség vagy légszomj esetén szteroidok hörgtágítókkal kombinálva sokszor javíthatnak az állapoton.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász
