Köhög? Szívbetegség is állhat a hátterében

Nem minden köhögést hörghurut (bronchitis, hörgőgyulladás) vagy asztma okoz. A tünet mögött szívbetegségek is állhatnak. Ennek az eshetőségnek differenciáldiagnosztikai szempontból nagyon fontos figyelmet szentelni.

A köhögés mint tünet világszerte mind a járó-, mind a fekvőbeteg-ellátásban gyakran jelenti a diagnózisalkotás alapelemét, továbbá egészséggazdasági szempontból is igen nagy jelentőséggel bír. A páciensek számára az akut és a krónikus köhögés is komoly megterhelést jelent.

Köhögéssel először általában fül-orr-gégész vagy tüdőgyógyász szakorvoshoz fordulunk. A köhögésnek azonban gyakran kardiológiai oka van: sokszor jelentkezik szívbetegségek előrehaladott stádiumaiban. Az összefüggést a szívasztma (asthma cardiale) példáján szemléltetjük. A szívasztma tünetei az asztmáéhoz hasonlóak, de az asthma cardiale esetében nem a légutak betegsége okozza a rohamokban fellépő nehézlégzést, hanem a szívműködés elégtelensége.

Balszívfél-elégtelenség

A balszívfél-elégtelenség legkorábban akkor okoz köhögést, ha a kis vérkör (tüdővérkör) következményes pangása miatt már bronchiális hiperreakcióra (hörgőgörcsre) való hajlam vagy bronchiális obstrukció (hörgőelzáródás) alakul ki. A folyamat megértéséhez tudnunk kell, hogy a szívből két vérkör indul ki. A kis vérkör a jobb kamrából indul a tüdőartériával, a tüdőben a vér friss oxigénnel telítődik, majd a tüdővénákon keresztül visszaáramlik a szív bal pitvarába. Az oxigéndús vér a bal pitvarból a bal kamrába áramlik, ahonnan a nagy vérkör indul ki az aortával, mely egyre kisebb erekre ágazik le, és látja el friss vérrel a szerveket. Az elhasznált vért összegyűjtő vénakapillárisok egyre nagyobb erekbe futnak, és két nagy vénán keresztül elérik a szív jobb pitvarát.

A balszívfél-elégtelenségben a köhögés viszonylag késői tünet, csak súlyosabb stádiumban jelentkezik, így a betegség diagnosztizálásában sokszor nem kap jelentős szerepet, de az ellenőrző vizsgálatok során a szimptóma megjelenése felhívja a figyelmet a terápiamódosítás szükségességére. Szívelégtelenség kialakulásához különböző szívbetegségek vezethetnek: Iszkémiás (helyi vérellátási zavarból adódó) és nem iszkémiás szívizombetegségek, szívbillentyű-betegségek és szívritmuszavarok, amelyek szintén járhatnak köhögéssel, az esetek többségében tipikusabb tüneteik alapján kerülnek diagnosztizálásra.

Az akut tüdőembólia és az akut bronchitis megkülönböztetése

Gyakran okoz nehézséget a köhögéssel és légszomjjal járó akut tüdőembóliának (a tüdőartéria elzáródása) a hasonló tünetekkel járó akut bronchitistől való klinikai megkülönböztetése. Tovább nehezíti az orvosok helyzetét, hogy köhögés hatására is létrejöhet átmeneti nagyobb fokú AV-blokk (pitvarok és kamrák közötti ingerületvezetési zavar), de az elsődleges AV-blokk tünete is lehet köhögés.

Az a tapasztalat, hogy krónikus bronchitis és szívbetegségek gyakran együttesen fordulnak elő, és köhögést okoznak, illetve a betegségek előrehaladásával a köhögés is egyre súlyosbodik.

Egyes, szív- és érrendszeri betegségek kezelését szolgáló gyógyszerek is okozhatnak köhögést

Néhány olyan gyógyszer is kiválthat köhögést, amelyet a szív- és érrendszeri betegségek terápiájában alkalmaznak. A legismertebb az ACE-gátlók csoportja, melyek esetében úgynevezett osztályhatásról van szó. De a köhögés lehet az első jele a tüdőszövetekben az amiodaron nevű hatóanyag hatására bekövetkező átalakulásoknak is, amikor azok a röntgenfelvételen esetleg még nem is látszanak.

Összegzésként elmondható: A köhögés hátterében sokszor állnak szív- és érrendszeri betegségek. A szív- és érrendszeri betegségek gyakori előfordulására és e betegségek gyógyszeres kezelésére való tekintettel a vizsgáló orvosnak a páciens akut vagy krónikus köhögése esetén differenciáldiagnosztikai szempontokat figyelembe véve haladéktalanul fényt kell derítenie a háttérben álló okokra, meg kell találnia a pontos diagnózist. Nem minden köhögést okoz asztma, hörgőgyulladás vagy légúti fertőzés.

Tovább A szívelégtelenség kezelése

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; aerztezeitung.de
Lektorálta: Dr. Molnár Dóra, kardiológus