Hörgőgyulladás: a D-vitamin hiánya is felelős
Néhány hetes, fiatal csecsemőknél bizonyos vírusok súlyos állapottal járó köhögést, nehézlégzést okozhatnak. Náluk a kishörgők gyulladása áll a háttérben.
Tél végével az immunrendszer tartalékainak kimerülése és a kórokozók fertőzőképességének növekedése állhat a bronchitisek szaporodásának hátterében – mondta a WEBBeteg.hu kérdésére dr. Bánfi Andrea csecsemő- és gyermektüdőgyógyász szakorvos, főorvos, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet szakmai vezetője.
A lakosság nagy része, különösen a fiatal fejlődő szervezet D-vitamin-hiányossá válik a tél végére. A szervezet egyik legfontosabb hormonjának, a D-hormonnak az előanyagáról van szó, amely bizonyítottan hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez és a vírusfertőzésekkel, különösen az Influenza vírussokkal szembeni ellenálló képesség javításához. Ráadásul a légszennyezett időszakban a krónikus légúti betegek panaszosabbak, mint egyébként.
Szapora légzés, köhögés
Akár fulladás is lehet a vége! |
A fertőzések kisebb részéért baktériumok felelősek, az esetek többségéért pedig vírusok, azonban ezekben az esetekben is előfordulhat másodlagos, bakteriális felülfertőződés. Előfordul a köhögés mellett nehézlégzés, valamint fulladás, amely súlyos mértékű is lehet, akár légzési elégtelenséghez is vezethet. Ilyenkor kórházi elhelyezésre van szükség, ahol a beteg állapotától függően parenterális antibiotikum alkalmazása, infúziós kezelés, oxigénadás történik. |
A bronchitis, a hörghurut főleg a tél végén gyakori szövődménye a felső légúti fertőzéseknek a fejlődésben lévőknél, így a csecsemőknél, a kisgyermekeknél. Leggyakoribb tünet az orrfolyás és orrdugulás, köhögés, szapora légzés, illetve jelentkezhet lázzal is.
Néhány hetes, fiatal csecsemőknél bizonyos vírusok (rhinovirus, RS-vírus) súlyos általános állapottal járó köhögést, nehézlégzést okozhatnak. Náluk a kishörgők gyulladása (bronchiolitis) áll a háttérben. A kis beteg fáradékony, nehezen etethető, bágyadt, szaporán veszi a levegőt, mellkasi behúzódásai, orrszárnyi légzése van. Ilyenkor azonnali kórházi kezelésre is szükség lehet.
Intézetünkben is tapasztaljuk, hogy megnő a szövődményes, alsó légúti fertőzéssel társuló felső légúti hurutok száma ebben az időszakban, bár nálunk főként a krónikus légúti betegek (pl. asztmások) jelentkeznek vizsgálatra, akiknél nagyobb a rizikója az alsó légúti fertőzés kialakulásának – tájékoztatta portálunkat dr. Bánfi Andrea.
Ezekre figyeljen!
-
Megelőzés gyakori kézmosással, a higiénés szabályok betartásával.
-
Amennyire lehetséges, kerülni kell a fertőzőforrásokat.
-
Influenza elleni védőoltás, a krónikus légúti betegségben szenvedőknél tüdőgyulladás elleni védőoltások beadása.
-
Megfelelő D-vitamin ellátottság.
-
Egyéb, de a racionalitás határain belüli immunerősítés, így például déli gyümölcsök, zöldségek táplálkozásba történő fokozott beépítése, nyomelem tartalmú készítmények adása.
-
Szmogos időszakban a kint tartózkodás kerülése, különösen a krónikus légúti betegségben (asztma, felnőtteknél COPD) szenvedőknek. Szintén az ő esetükben fontos a beállított tartós gyógyszerek szedése a betegségük akut fellángolásának megelőzése érdekében.
Nem jellemző hazánkra |
Jelentősen nőtt a csecsemőknél a járványos hörgőgyulladásos esetek száma február végén, sok kisgyermeket Debrecenben ápolnak. Prof. Dr. Balla György, a Debreceni Egyetem gyermekklinikájának igazgatója elmondta: súlyos, életveszélyes állapotban lévő, intenzív ellátást igénylő, elsősorban légúti infekcióban szenvedő csecsemőket is fogadtak. A koraszülötteket nem támadta meg a járványos megbetegedés, ők ugyanis minden esetben védőoltást kapnak a betegség ellen. A debreceni klinika 12 ágyas gyermek- és 40 ágyas koraszülött-intenzívosztálya 100 százalékos kihasználtságban működik ezekben a napokban, nem járványos időszakban ez az arány 70 százalék. Ilyen súlyos lefolyású, járványos hörgőgyulladásos megbetegedés, amely elsősorban az érett csecsemőket támadta meg, még nem volt Magyarországon – mondta Prof. Dr. Balla György. |
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Tóth András, újságíró
Forrás: MTI