Május 5-e a Pulmonális Hypertonia Világnapja
megjelent:
A WHO 2012-ben nyilvánította május 5-ét a pulmonális hypertonia világnapjává. Azóta minden évben e napon a figyelem erre a ritka betegségre irányul. A gyógyíthatatlan betegségben világszerte több mint 25 millió ember érintett. Számukat Magyarországon több százra becsülik.
Mi ez a betegség?
A pulmonális hypertonia (PH, és elsődleges típusa a PAH (primer artériás pulmonális hipertónia)) a tüdő és szív közti verőerekben, a kisvérkörben alakul ki. Leggyakoribb megjelenési formája a tüdő ereinek megvastagodása, merevvé válása, melynek következményeként a kisvérkörben magas vérnyomás alakul ki. Ez egyre nagyobb terhelésnek teszi ki a jobb szívfelet. Így a szív működése egy idő után elégtelenné válik, a szervezetben oxigénhiány lép fel. Astatisztikák szerint 100 ezer emberből 4-6 érintett, a betegség bármely korosztályban – gyerekeknél is – előfordul. Gyakrabban jelentkezik nőknél, illetve a 30-60 éves korosztályban.
Kiváltó okairól egyelőre keveset tud az orvostudomány. Lehet örökletes, és gyakran más betegségekhez társul, mint a veleszületett szívbetegségek, kötőszöveti betegségek, HIV-fertőzés. A PAH súlyos, a tudomány mai állása alapján nem gyógyítható, de jól kezelhető betegség.
A PAH tünetei, kezelése
Az egyik legnagyobb problémát a korai felismerés hiánya okozza. A betegségnek ugyanis nincsenek specifikus tünetei, a kezdeti tünetek nagyon általánosak, könnyen összetéveszthetők más kórokkal.
Jellemző tünetei: légszomj, gyors kifáradás, szédülés, mellkasi fájdalom, lábdagadás, kékülő száj. A későbbi szakaszban a tünetek súlyosbodnak, a nehézlégzés már kis terhelésre – ötven-száz méter megtétele után – is jelentkezhet. Előfordulhat szapora szívverés, szívritmuszavar, hasüregi folyadék megjelenése, gyakran előzmény nélküli eszméletvesztés. Mindezek miatt a felkeresett orvosok sok esetben nem erre a ritka betegségre gondolnak. Ezért a betegek jelentős részénél akár évekbe is kerül a helyes diagnózis megtalálása. A problémát sokszor már csak előrehaladott stádiumban ismerik fel, amikor már nyugalmi állapotban is jelentkeznek a panaszok. Ezért is kiemelt fontosságú a társadalom figyelmének felhívása, a tájékoztatás. Annak ellenére, hogy – ahogy említettük – gyógyíthatatlan betegségről beszélünk, az időbeni felismerés drámai módon javíthatja a betegek életminőségét és életkilátásait. A kezelés sikeressége nagy mértékben függ az időbeni felismeréstől, a helyes diagnózis felállításától.
A pulmonális hypertoniát napjainkban már a legmodernebb gyógyszerekkel tudják kezelni. Többfajta értágító, szájon át, vagy intravénásan/bőrön keresztül adható medicina létezik. Bár ezek nem tudják megszüntetni a betegséget, használatukkal (illetve kombinációjuk révén) komoly állapotjavulást és meghosszabbított élettartamot lehet elérni. Az orvostudomány tehát rendelkezik eszközökkel a betegség ellen.
A PAH és a COVID-19
A PAH és a COVID-19 kapcsolata a vírus megjelenése óta eltelt idő rövidsége okán egyelőre nem tisztázott. Ugyanakkor európai és amerikai felmérések arra utalnak, hogy az érintett betegek körében nem gyakoribb a koronavírus-fertőzés előfordulása, mint a teljes populációban. Viszont a fertőzöttek között többen szorulnak kórházi kezelésre, és a halálozási ráta is magasabb közöttük. Mivel a koronavírus-járvány okozta fertőzésnek hasonló tünetei vannak, mint a pulmonális hypertroniának, ismételten fel kell hívni a figyelmet a korai diagnózis fontosságára. A világjárvány még hangsúlyosabbá teszi a pulmonális artériás hipertónia felismerésének és kezelésének fontosságát.
(Tüdőér Egylet)
