Légszomj - Milyen betegségekre utalhat?

A nehézlégzés egy olyan tünet, amelyet bárki megtapasztalhat az élete során, nem kell komolyabb betegség hozzá - gondoljunk csak a megterhelő fizikai munkákra, a sportolás utáni pillanatokra vagy a nagy lelki megrázkódtatáskor jelentkező fulladásérzetre. Ezek mellett azonban számtalan betegség állhat a hátterében, ezért fontos a körülmények és a kiváltó okok tisztázása.

Ha a fulladás gyakran jelentkezik, akkor nem árt, ha a lehetséges okokkal is tisztában vagyunk.

Ha hirtelen lép fel a nehézlégzés

Egészségeseknél fellépő, hirtelen kialakult fulladás esetén, azonnal gondolni kell valamilyen súlyos allergiás reakcióra, és az így kialakult gégevizenyőre.

Emellett gyakran félrenyelés is okozhatja, főként a gyermekeknél kell erre jobban odafigyelni. A játék hevében képesek sok mindent a szájukba venni pl.: kis játékfigura, cukorka, bab, mogyoró, amelyek könnyen lecsúsznak és akár a légutakba is kerülhetnek. A rovarcsípést, félrenyelést, gázok-gőzök belégzését követően fellépő nehézlégzés életveszélyes lehet, ezért szintén sürgős kórházi vizsgálatot igényel.

A megnövekedett oxigénigény esetén, mint az erős fizikai munka és a magas láz, illetve a csökkent oxigénkínálatkor egyaránt gyakori tünet. Oxigénhiányos állapot felléphet nagy tengerszint feletti magasságokban, valamint ha sok ember tartózkodik kis helységben (lift).

A cukorbetegség is okozhat nehézlégzést magas vércukor szint esetén, kóma közeli állapotban. A szervezet így próbálja kompenzálni a vér túlzott savasságát. Cukorbeteg nehézlégzése sürgős kórházi ellátást kíván.

Van egy típusa a nehézlégzésnek, ami a betegnek jelentős panaszt okoz, az orvos azonban megnyugtató eredményt talál. A légvétel kapkodó (szapora és mély) és néhány perc alatt a kezek jellegzetes görcsös tartása alakulhat ki. Ennek oka a fokozott szén-dioxid kilélegzés miatt megváltozott vér kémhatás. Manapság pánik szindrómának nevezik. Sokszor félelem vagy ijedtség nyomán, de olykor különösebb esemény híján, szorongó fiatal embereknél jelentkezik. Első alkalommal feltétlenül orvosi vizsgálatot igényel.

A légszomj légzőszervi okai

A leggyakoribb okokat a légzőrendszer betegségei közt kell keresnünk. A tüdőgyulladás, mellhártyagyulladás, légmell, tüdőembólia egyik jellegzetes tünete a légszomj, amely jellemzően már nyugalomban is jelentkezik.

Ha a mellkas-, tüdő-, rekeszrendszer tágulékonysága csökken, akkor restrictiv légcserezavarról beszélünk. Ennek hátterében lehet a mellkas derformitása, bordatörés, izombetegség, rekeszbénulás, tüdőfibrózis, tüdőpangás, mellkasi folyadék, magasán álló rekesz, féloldali rekeszizom-bénulás. Ebben az esetben csak terhelésre jelentkezik a légszomj, nyugalomban ritkán. Azonban ha súlyos az elváltozás, akkor a panasz már kisebb fizikai terhelésre is jelentkezhet.

A másik légcsere zavar az obstuctiv elváltozás, amelyet a légutak szűkülete vagy elzáródása okozza. A leggyakoribb tüdőbetegségek ilyenkor a krónikus obstructiv tüdőbetegség (COPD), asthma bronchiale (asztma), daganat, sugárterápia utáni heges szűkület.

A nehézlégzés és a légszomj az új típusú koronavírus-fertőzés egyik leggyakoribb tünete.

A tüdő részei

1.: mellhártya-folyadék, 2.: mellhártya, 3.: bal lebenyek

Dohányosok

A negyven év feletti dohányosok 50 százalékánál ez okozza a fulladást. Ilyenkor gyakoribb, hogy már nyugalomban is fullad a beteg, amely terhelésre csak rosszabbodik.

Szíveredetű okok a légszomj mögött

A tüdőbetegségek mellett a másik kiemelkedően fontos ok lehet a keringési elégtelenség, azaz a szívelégtelenség miatt kialakult nehézlégzés. A bal szívfél elégtelensége esetén a tüdő pangásossá válik és a légzési munka megnő, s ez okozza a fulladásérzetet.

A keringési elégtelenség első szakaszában, még nyugalomban panaszmentes a beteg. Későbbi szakaszban, a megszokottnál kisebb terhelésre is már nehézlégzés jelentkezik, és emellett gyakori szívbetegség esetén a száraz köhögés is.

Súlyos szívelégtelenségben már nyugalomban is jelentkezik nehézlégzés. A beteg piheg, csak ülni képes. A fekvő helyzetben jelentkező légszomj felülésre javul. Ilyenkor a szív nagy terhelés alatt van, és a visszaáramló vérmennyiséggel nem tud megbirkózni, ezért pangás alakul ki a tüdőben.

Az éjszaka hirtelen fellépő nehézlégzés oka lehet szívbillentyű-betegség és szívkoszorúér-elmeszesedés.

Egyéb okok

Légszomjat idézhet elő még nagyfokú vérveszteség vagy súlyos vérszegénység, súlyos anyagcsere-elváltozás (coma diabetikum, coma hepaticum), a pajzsmirigy megnagyobbodása, pajzsmirigy-túlműködés és veseelégtelenség is. Központi idegrendszeri elváltozások (gyulladás, daganat, koponyasérülés) is okozhatnak nehézlégzést. Nagyon ritkán lehet a hátterében kalcium- vagy magnéziumhiány is.

Ha semmilyen szervi elváltozás nincs, akkor gondolni kell mindig valamilyen pszichés megterhelésre (félelem, feszültség, stressz, pánik, depresszió) is.

Az autoimmun eredetű izomgyengeség, myasthenia gravis súlyos formájában is kialakulhat légzési és nyelési nehézség, kezelés nélkül a beteg fulladásához is vezethet.

A nehézlégzés kivizsgálása

A fentiekben leírtak alapján már nem kétséges, hogy a nehézlégzést érdemes komolyan venni. Hirtelen fellépő súlyos fulladásnál orvost kell hívni. Ha pedig lappangva jelentkezik, akkor ajánlatos minél hamarabb kideríteni a panaszok okát. Már sokat segít az orvosnak a pontos kórtörténetet.

Az akut nehézlégzés fizikális vizsgálata (hallgatózás), már irány diagnózist adhat. Így ha a belégzés nehezített, akkor hörgőszűkületre (idegentest, daganat) vagy gégevizenyőre lehet gondolni. Ha a kilégzéskor jelentkezik, akkor asztma lehetséges. Ha hiányzik az egyik oldalon a légzési hang, akkor valószínűleg folyadék van a tüdőben. Szintén jellegzetes hallgatózási lelete van, a bal szívfél okozta tüdőödémának. A fizikális vizsgálat után jöhetnek a megfelelő kiegészítő vizsgálatok (mellkasröntgen, vérvétel).

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász