Tüdőszűrés - Mikor kötelező, mikor ajánlott?
A korai, tünetmentes szakban kiemelt nagyszámú tüdőbeteg, és az időben elkezdett kezelés miatt még mindig jelentős népegészségügyi tényező a tüdőszűrés.
A téma cikkei |
2/1 Tüdőszűrés: mikor kötelező, mikor ajánlott? |
A tüdőszűrést, azaz a mellkasröntgen szűrővizsgálatként történő alkalmazását a XX. század elején még Európa szerte népbetegségként pusztító tuberkulózis (tbc, tüdőgümőkor) korai felfedezésére vezették be. Akkor gyakran családokat és közösségeket megtizedelő fertőző betegség egyik jellegzetessége, hogy sokáig tünetmentesen zajlik, de ha véletlenül készült egy mellkasfelvétel, amire akkor már lehetőség adódott, akkor gyakran egészségesnek tűnő egyénnél is felfedezték a tüdőbetegség korai jeleit.
1970-1980 között az egyre csökkenő számú, nyilvántartásba vett tbc-s betegek 60-70 százaléknál szűrővizsgálattal fedezték fel. Ezekben az években már egyre jobban körvonalazódott egy másik, jelentős tüdőbetegség, a tüdőrák folyamatos emelkedése, amely megbetegedések eleinte a tbc szűrések során váltak nyilvánvalóvá. A növekvő számú tüdőrákosok 45-50 százalékát is szűréssel fedezték fel eleinte. Ez akkori számokat idézve 10 év alatt, csaknem 60 000 tbc-s és daganatos beteg felfedezését jelentette.
Javuló tendencia, kevesebb szűrés
Az elmúlt évtizedekben Magyarországon jelentősen javult a tbc járványtani helyzete, s bár a 90-es évek elején egy átmeneti hullámvölgy következett be, jelenleg sikerült az új megbetegedések számát országszerte átlagosan 0,025% alá leszorítani. (Hogy milyen volt korábban a helyzet, csak annyival szeretném érzékeltetni, hogy 1960-as években történő kiterjesztése és kötelezővé tétele idején, évente közel 10 000 új beteget fedeztek fel.)
1995 után csökkenésnek indult az újonnan regisztrált tbs- betegségek száma, a KSH adataiból kiderül: míg 1995-ben 4339, 2001-ben 3320 új tbc-beteget regisztráltak, addig számuk 2011-re 1515-re csökkent, a 2021-es adatok alapján pedig 326 új beteget fedeztek fel. A csökkenés oka egyrészt a betegség terjedésének megfékezése, másrészt ma már jóval kevesebb szűrést végeznek: míg 1995 és 2001 között évente több mint 4 milliót, 2011-ben már csupán 2 milliót, az utolsó fellelhető, 2019-es adatok alapján pedig alig 1,5 milliót.
Időközben a tbc elleni küzdelem nemzetközi stratégiája lényegesen megváltozott a WHO (Egészségügyi Világszervezet) új hozzáállása miatt. Többen összehasonlító vizsgálatokkal cáfolták a tömeges radiológiai szűrővizsgálatok tbc-vel kapcsolatos hatékonyságát és szükségességét, természetesen fenntartva a radiológiai vizsgálatok helyét a diagnosztikában.
A tüdőszűrés korábban a tuberkulózis visszaszorításáért vívott harcban játszott fontos szerepet, jelenleg a tüdőt érintő főbb betegségek korai felismerését szolgálja inkább, ma már szerencsére ritkán fordul elő a tbc betegség. A tüdőszűrés szabályozása ezért megváltozott: a mellkasi szűrővizsgálatok általánosságban önkéntessé, és - részben az életkor, részben pedig a rizikótényezők alapján - célzottá váltak.
Mikor kötelező a szűrés?
Az 1996-ban elfogadott Nemzeti Tuberkulózis Programban kidolgozott módszertani ajánlások új alapokra helyezték a szűrési rendszert, amit az 1998. évi egészségügyi törvény - a járványügyi okokból elrendelt kötelezettséggel - lényegében megerősített.
Ennek alapján 30 éves életkor felett járványügyi szempontból teljes körű lakosságszűrés végzendő ott, ahol a megyei, illetve városi összesített tbc-incidencia 0,025% feletti, vagy a Koch-pozitív tüdőbetegek száma eléri a 0,015%-ot (azaz 25, ill. 15 új tbc-s megbetegedés évente 100 000 lakoshoz viszonyítva; Koch-pozitív az a fertőző beteg, akinek köpetéből közvetlen mikroszkópos vizsgálattal ki lehet mutatni a kórokozót). A kötelezettséget a tiszti főorvos rendeli el az aktuális epidemiológiai helyzet alapján.
2014-től a módosított EMMI rendelet alapján évente kell szűrni a veszélyeztetettek csoportjait, számukra életkortól függetlenül ingyenes a szűrés, de a jogosultságot beutalóval kell igazolni:
- hajléktalanok;
- hajléktalanok nappali melegedőjének és éjjeli menedékhelyének dolgozói;
- utcai szociális munkát végzők;
- népkonyha formájában nyújtott étkeztetésben foglalkoztatottak;
- önkéntes munkát végző személyek, ha hetente legalább összesen 16 órát hajléktalanokkal foglalkoznak;
- büntetés-végrehajtási intézetek fogvatartottakkal közvetlenül foglalkozó dolgozói;
- befogadóállomások és közösségi szállások dolgozói;
- rendőrségi fogdák és őrzött szállások dolgozói;
- egészségügyi intézmények patológiai és sürgősségi osztályainak egészségügyi dolgozói;
- egészségügyi szolgáltatók mikrobiológiai laboratóriumainak egészségügyi dolgozói;
- egészségügyi intézmények tüdőgyógyászati járó- és fekvőbeteg-szakellátást végző szervezeti egységeinek egészségügyi dolgozói.
Tbc vagy tüdőrák? |
|
A munkáltatók és az iskolák is megkövetelik
Nemcsak a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban és kereskedelemben, de a legtöbb munkahelyen az igényes munkáltatók megkövetelik az „érvényes” tüdőszűrési eredményt modernizálást elvégezni. Az egyes foglalkozásoknál évente kötelező tüdőszűrés elvégzéséért 40 éves kor alatt a jogszabályban meghatározott összeget kell fizetni, amelyet a kapott számla alapján a munkáltató megtérít a munkavállalónak. 40 év felettiek számára a vizsgálat évente egyszer ingyenes; a részvétel önkéntes alapú, beutaló nem szükséges.
14-16 éves kor között iskolai alkalmassági vagy szakmai gyakorlaton való részvétel érdekében iskolaorvosi beutalóval és a szülő vagy gondviselő beleegyező nyilatkozatával lehet részt venni a szűrésen, térítésmentesen.
Tüdőrákszűrés: ötven év feletti dohányosok térítésmentes szűrése |
Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben elindított, majd további centrumokra kiterjesztett HUNCHEST I-II. program korlátozott létszámú célcsoportoknál lehetővé teszi térítésmentesen a betegség korai felismerését. Bár a pandémia átmenetileg leállította a programot 2020-ban, a szűrőprogramok azóta újraindultak. Az alacsony dózisú mellkas CT-vizsgálattal (LDCT) végzett tüdőrákszűrés igazoltan csökkenti a tüdőrák mortalitását a dohányos rizikócsoportban. A jelenleg elérhető HUNCHEST II. tüdőszűrő program keretében ezzel a CT-vizsgálattal szűrik az 50 évesnél idősebb férfiakat és nőket, akiknek nincs ismert daganatos betegségük; jelenleg dohányoznak vagy a dohányzásról 15 éven belül szoktak le, és életük során 25 évig átlagosan napi 1 csomag cigarettát elszívtak. |
Hasznos tudnivalók
Végezetül lássunk pár szemelvényt a tüdőszűrés jogi szabályozásával kapcsolatban felmerülő kérdésekről, melyeket dr. Kovács Gábor Országos Tüdőgyógyász Szakfőorvostette közzé.
Kötelező lakosságszűrés magas tbc-incidencia miatt.
18/1998 NM rendelet alapján, azokon a területeken, ahol a megelőző évben a tbc-incidencia meghaladta a 25 beteg/100.000 értéket, 30 éves kor felett az évenkénti mellkasröntgenszűrés kötelező. A vizsgálatot és az érintett terület kiterjedését a regionális tiszti főorvos rendeli el. A szűrés behívásra történik, nem szükséges beutaló hozzá és térítésmentes.
Kontaktszűrés.
Ha fertőző tbc gyanúja áll fenn, a háziorvos vagy a tüdőgondozó szakorvos elrendelheti a tüdőszűrést, ami szintén térítésmentes.
Ajánlott korcsoportos tüdőszűrés
Azokon a területeken, ahol az alacsony tbc-incidencia miatt a tiszti főorvos nem rendeli el a kötelező tüdőszűrést, ott a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló elv alapján (51/1997 (XII.18) NM rendelet g pontja értelmében: „ a tüdőszűrés a területileg illetékes tüdőszűrő állomások és területileg mozgó szakorvosi szolgálatok feladatkörébe tartozik”.
Igénybe vehető-e a szűrés 40 éves kor alatt? Szakmailag nem indokolt, ezért kérésre, csak orvosi beutalóval vagy javaslatra végezhető el. Kivétel ez alól a munkáltató által egészségügyi okból kért szűrővizsgálat.
Tüdőszűrés egészségügyi okok miatt. Egy 1998 NM rendelet alapján járványügyi okból kiemelt munkakörök és tevékenységek végzése esetében, kérheti a tüdőszűrést 40 év kor alatt is. Ebben az esetben a vizsgálat térítésköteles. A díj megfizetése a munkáltató kötelessége, de ennek vizsgálata nem a tüdőszűrő állomás feladata. Tehát, ha a munkáltató e kötelezettségét elmulasztja, akkor a vizsgálatot a páciens kell, hogy térítse, ha az éves térítésmentes tüdőszűrő negatív lesz, eredménye értelemszerűen megfelel a foglalkozás-egészségügyi célra is.
Kérhető e külön térítés a negatív leletért? A lakosságnak jogában áll kikérnie írásban is egy alkalommal a negatív leletet. Ezért térítési díjat csak ismételt esetben lehet kérni, ami csekély összeg lehet.
Még több cikk a tüdőrákról |
9) Indokolt e tüdőszűrési célból mellkas röntgen vizsgálat elvégzése 18 éves kor alatt?
Általánosan nem indokolt 14-18 éves korosztályban tüdőszűrést végezni, mert ebben a korcsoportban a tbc ritkaság. A fertőző környezetben kontaktok esetében a szűrést a háziorvos, vagy szakorvos elrendelheti. Az NNK is elrendelheti kellő indokkal zárt közösségekben (kollégiumok, iskola, osztályok) a tüdőszűrést.
Ezekben az esetekben a szűrés térítésmentes. Vannak egyedi esetek, amikor 14-18 éves fiatal munkakört kíván betölteni, vagy tevékenységet kíván folytatni, ami kiemelt munkakör (dada, élelmiszer kiszolgálás) ezt a vizsgálatot beutaló alapján kell elvégezni és térítés köteles. Ahhoz, hogy 14-18 éves kor között sugárterheléssel járó szűrővizsgálatot végezhessünk a szülő vagy törvényes képviselő írásbeli hozzájárulása is szükséges.
Tovább Mennyire hatékony a tüdőszűrés?
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Brugós László, pulmonológus
A jogszabályváltozások és az újabb statisztikai adatok alapján aktualizálta: Tóth András újságíró