A hörgőtükrözés menete, kockázata, szövődményei
lektorálta: Dr. Zaránd Rajmund, fül-orr-gégész frissítve:
A hörgőtükrözés, idegen néven bronchoscopia egy igen elterjedt tüdőgyógyászati vizsgálat, illetve terápiás eljárás is lehet egyben. A hörgőrendszer betegségeinek vizsgálatához, elkülönítéséhez, igazolásához szükséges.
A hörgőtükrözés során is történhet mintavétel, illetve pontosabbá válik, hogy milyen mértékű a baj, milyen további kezelésre lesz szükség. A hörgőtükrözést ezért más vizsgálattal nem lehet helyettesíteni, ugyanakkort a vizsgálattal akár kiváltható egy nagyon komplikált sebészi beavatkozás is, azért hogy mintát vegyünk egy-egy tüdőelváltozásból.
A beavatkozás rövid idegig tart, a legtöbbször csak helyi érzéstelenítés mellett történik, és semmilyen tartós szövődményt nem okoz.
A vizsgálat menete
A hörgőtükrözés mivel egy olyan beavatkozás, amely mással nem pótolható, fontos a beteg részletes tájékoztatása, illetve a beleegyezése, melyet írásban kell közölni. A betegnek kötelessége tájékoztatni a vizsgálatot végző orvost, ha lidocain túlérzékenységről, szív-, máj-, vesebetegségről, cukorbetegségről, epilepsziáról, fertőző betegségről (hepatitis, tbc, HIV), vérzékenységről, véralvadásgátló szedéséről tud.
A hörgőtükrözésnek két típusa van: merev bronchoscopia és a hajlékony bronchofiberoscopia. A merevcsöves bronchoszkópos vizsgálat csak altatásban történik. A hörgőbe egy kb. 30-40 cm hosszú csövet vezetnek le, melyen keresztül különböző speciális eszközökkel, például idegentestet tudnak eltávolítani a hörgőből. Ez a módszer azonban manapság már háttérbe szorult, pedig régen csak így végezték a hörgőrendszer vizsgálatát. Leginkább hörgőszűkület tágítása során alkalmazott lézerkezelésnél használják.
A hajlékony bronchoscopos vizsgálat helyi érzéstelenítés mellett történik. A vizsgálat néhány percig tart. A hörgőtükrözésre használt hajlékony cső igen vékony, így orron vagy szájon keresztül, ülő vagy fekvő helyzetben könnyen levezethető. A bronchofiberoscop munkacsatornáján keresztül is le lehet vezetni speciális fogókat, melynek segítségével például szövetmintát lehet venni. Az egész eszközt pedig egy videóhoz is lehet csatlakoztatni, így az orvos a vizsgálatot képernyőn keresztül is figyelemmel kísérheti.
Kockázatok, szövődmények |
| Mint minden beavatkozás – így a hörgőtükrözés is – kockázattal jár, illetve előfordulhatnak szövődmények, de alapos kórtörténet felvétel, betegkivizsgálás és részletes tájékoztatás után, a hörgőtükrözés során igen kicsi a kockázat. Szövődmény lehet a vérzés, melyet a vizsgálat során bejuttatott vérzésgátlóval akár már kezelni is lehet, és csak nagyon ritkán igényel akár sebészi beavatkozást. További mellékhatásként a vizsgálatot követő 48 órán belül rövid ideig tartó láz és idegentestérzet alakulhat ki. Az idegentest, illetve a mintavétel során történhet olyan sérülés a hörgő falán, melyen keresztül levegő kerülhet a tüdőszövet közzé. Ezek a sérülések is ritkán okoznak nagyobb bajt, és gyakran a levegő magától felszívódik anélkül, hogy komolyabb sebészi beavatkozást igényelne. Tanulmányok szerint a halálesetek aránya pedig 1-4 százezrelékre tehető csak. |
Miért hasznos a hörgőtükrözés?
A hörgőtükrözés nemcsak a diagnosztikában nagy segítség, hanem különféle kezelések elvégzésére is alkalmas: a jóindulatú, de akár a rosszindulatú tumor hörgőfalról való leválasztása lézer segítségével. A lézer helyi alkalmazása segít a hörgőszűkület tágításában, illetve speciális hörgőprotézis beültetése is lehetséges. A hörgőn keresztül helyileg is lehet alkalmazni sugárkezelést. A hörgőtükrözés során váladékleszívás történik, melyből mintát lehet elküldeni akár bakteriológiai vizsgálatra, akár daganatos sejtek keresésére.
Fontos, hogy vizsgálat előtt 4 órával ne egyen, illetve előtte 2 órával ne igyon a beteg. Ha a beteg valamilyen véralvadásgátlót szed, akkor a vizsgálat előtte beszélje meg orvosával, hogy hogyan alkalmazza, illetve fontos egy vérvizsgálat annak eldöntésére, hogy mekkora rizikója van a vérzékenységnek.
A hörgőtükrözés során, a beteg légzési és keringési fontos paramétereit (az oxigéntelítettséget, pulzusszámot) monitoron követi az orvos és az asszisztens. A vizsgálat előtt EKG készítése és vérnyomásmérés történik. Ha a beteg állapota igényli, a vizsgálat alatt szondán keresztül folyamatosan oxigént is kaphat.
Mivel napjainkban leggyakrabban helyi érzéstelenítéssel történik a vizsgálat, így meg kell várni, hogy kimenjen a helyi érzéstelenítés hatása. Nagyon fontos ezért betartani, hogy a hörgőtükrözést követően 2 órával nem szabad se enni, se inni! A vizsgálat során kis nyálkahártya sérülések előfordulhatnak, illetve gyakran rekedtség jelentkezik. Amennyiben mintavétel történt a hörgőrendszerből, nem kell megijedni, ha néhány napig véresen festenyzett vagy véres köpet jelentkezik. A hörgőtükrözést követően a kórházat/rendelőt csak orvosi jóváhagyás után lehet csak elhagyni.
Mi okozhat véres köpetet? |
| A véres köpet láttán mindenki megijed és először rosszindulatú tüdődaganatra gondol, és általában azonnal felkeresi orvosát. Mi állhat a véres köpet hátterében? |
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász
Lektorálta: Dr. Zaránd Rajmund, fül-orr-gégész
