Nehézlégzés, légszomj, fulladás - Okok és súlyosság

A nehézlégzés, légszomj, fulladás érzés a fájdalomhoz hasonlóan a beteg által megélt panasz. Az orvos a vizsgálat során elég pontosan meg tudja határozni a nehézlégzés súlyosságát.

Az orvos által megítélt súlyosság, és a beteg által érzékelt panasz, nem mindig áll párhuzamban egymással. Súlyos légszomjat jelez például, ha a beteg szája vagy körmei lilává válnak, illetve ha maga mellett a karjaira támaszkodva próbál több levegőt kapni.

A nehézlégzés, légszomj, fulladás okai:

• A szívelégtelenséghez társuló tüdővizenyő (tüdőödéma), jellegzetesen éjszaka alakul ki, és fekvő helyzetben rosszabb, mint ülve. Sokszor túlzásba vitt munka, folyadékfogyasztás vagy a vízhajtó gyógyszerek felelőtlen elhagyása előzi meg. Azonnali orvosi ellátást igényel.

• Az asztmás és idült hörghurutos (dohányos), valamint a szívelégtelenségben szenvedő betegek rendszeresen éreznek visszatérő nehézlégzést. Ismerik panaszaikat, terhelhetőségük határait, általában jól használják gyógyszereiket. Rájuk is érvényes azonban, hogy minden olyan nehézlégzéses állapot, amelyet a korábbinál súlyosabbnak ítélnek meg, illetve egyébként egészséges emberekben, minden nehézlégzéses állapot azonnali kórházi ellátást tesz szükségessé. Asztmás rohamban meg lehet halni, ezért az otthoni kezelésre nem szűnő nehézlégzés esetén szintén mentőt kell
  hívni.

• Minősített esetnek számít, ha a lázas, tüdőgyulladás miatt otthon kezelt, beteg egyik napról a másikra nehézlégzésre panaszkodik. Ez ugyanis a tüdőgyulladás jelentős súlyosbodásának a jele.

• Szintén kitüntetett figyelmet érdemel, a hirtelen szúró mellkasi fájdalmat követően kezdődő nehézlégzés. Ilyen képet mutathat akár tüdőembólia, akár légmell is.

• A belégzés akadályozottsága fordul elő hörgőrák, vagy a mellkasbemenet felé növekedő, megnagyobbodott pajzsmirigy (substernalis struma) esetén is.

• A rovarcsípést, félrenyelést, gázok-gőzök belégzését követően fellépő nehézlégzés életveszélyes lehet, ezért szintén sürgős kórházi vizsgálatot igényel.

• A cukorbetegség is okozhat nehézlégzést magas vércukor szint esetén, kóma közeli állapotban. A szervezet így próbálja kompenzálni a vér túlzott savasságát. Cukorbeteg nehézlégzése sürgős kórházi ellátást kíván.

• Van egy típusa a nehézlégzésnek, ami a betegnek jelentős panaszt okoz, az orvos azonban megnyugtató eredményt talál. A légvétel kapkodó (szapora és mély) és néhány perc alatt a kezek jellegzetes görcsös tartása alakulhat ki. Ennek oka a fokozott szén-dioxid kilélegzés miatt megváltozott vér kémhatás. Manapság pánik szindrómának nevezik. Sokszor félelem vagy ijedtség nyomán, de olykor különösebb esemény híján, szorongó fiatal embereknél jelentkezik. Első alkalommal feltétlenül orvosi vizsgálatot igényel.

A hagyományos falusi gyógyászatban a pánikolók fejére régebben zacskót húztak. Ettől megszűnt a fokozott szén-dioxid kilégzés és a görcs, és megnyugodott a beteg, azonban ez a módszer nem javasolt, mert fulladást okozhat.