Ezek a leggyakoribb tévhitek az influenzával kapcsolatban
lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos frissítve:
Szakértők szerint az influenzával kapcsolatos tévhitek elleni harc legalább olyan nehéz, mint a vírus legyőzése. Mivel az influenza veszélyes, akár még halálos is lehet, fontos, hogy mindannyian tudjuk, mi a mese és mi a valóság. Íme, a leggyakoribb tévhitek.
„A szezonális influenza kellemetlen, de ártalmatlan”
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szezonális influenza súlyos állapot, az általános vélekedéssel ellentétben sokkal több, mint egy komoly megfázás. A köhögésen és orrfolyáson túl, magas lázzal és izomfájdalommal jár. Annak ellenére, hogy a többség felgyógyul az influenzából, nem árt tudni, hogy az influenza okozta halálesetek száma, a mellrákban elhunytak számával hasonló.
„Az influenza elleni védőoltás megbetegít”
Ez egyszerűen lehetetlen. Miért? Mert az oltóanyag csak halott vírusokat tartalmaz, melyek már nem fertőznek. A tévhit hátterében két dolog állhat. Egyrészt sokan az oltóanyag mellékhatásait az influenzával tévesztik össze. Noha régen a vakcina mellékhatásai hasonlítottak az influenza enyhe tüneteire, ma már leginkább a fájó karban merül ki. Másrészt az influenza elleni védőoltás ideje általában egybeesik a felső légúti megbetegedésekért felelős kórokozók dömpingével, így sokaknál, akik oltást kaptak, előfordulhat, hogy az influenzától független, egyéb kórokozótól betegednek meg.
„Az influenzára nincs gyógymód”
Léteznek vényköteles vírusellenes készítmények, amik rendkívül hatékonyak az influenzával szemben. Ezek leginkább akkor hatásosak, ha alkalmazásuk a tünetek jelentkezését követő 48 órán belül elkezdődik. Noha egyikük sem gyógyítja az influenzát, de 1-2 nappal lerövidítik a betegséget, jelentősen csökkentik annak kellemetlen tüneteit, és szedésük mellett a beteg kevésbé lesz fertőző.
„Az antibiotikumok hatásosak az influenza ellen”
Az antibiotikumok kizárólag a bakteriális fertőzések ellen hatékonyak, ám az influenza vírus okozta betegség, így az antibiotikumok nincsenek rá hatással. Vannak azonban olyan esetek, mikor az influenza bakteriális szövődményekkel jár. A vírus gyengíti az immunrendszert, így fordulhat elő, hogy az influenza bakteriális hörghuruttal, fülgyulladással, arcüreggyulladással vagy tüdőgyulladással járhat. Sokan gondolják, hogy ezek megelőzhetőek, ha még kialakulásuk előtt antibiotikumot szednek. Ezzel azonban csak rontanak a helyzeten, ugyanis ha mégis összeszednek egy másodlagos bakteriális fertőzést, az minden bizonnyal rezisztens lesz, a már beszedett antibiotikum hatóanyagaival szemben.
Hogyan erősítsük immunrendszerünket? |
| A járvány előtti hetekben fontos a vitaminok bevitele és a fehérjedús táplálkozás, hogy a szervezet immunrendszere felkészülten várja a fertőzést. A tél második felében és tavasszal a hazai téli almák és körték már csak óriási mennyiségben segítenek, mert nincs bennük elegendő védelmet nyújtó C-vitamin. Az orvosok inkább a déligyümölcsöket, például a narancsot, mandarint, grapefruitot, a kivit, a citromot és a citromlevet javasolják. A megfelelő, réteges öltözködésre is oda kell figyelni, hiszen a hidegben bárki könnyen megfázhat. Egy ilyen fertőzés pedig azoknak az immunrendszerét is legyengítheti, akiknek beadták az influenza elleni vakcinát, vagyis a védőoltás sem védi meg őket. A védettség kialakulásához egyébként 7-10 nap szükséges. |
„Az influenza csak az idősekre veszélyes”
Igaz, hogy leggyakrabban a 65 év felettiek halnak meg az influenza vírus következtében, ám a betegség mindenkire veszélyes, még az egyébként egészséges felnőttekre is. A 2 év alatti gyermekeknél, a leggyakoribb az influenza miatti kórházi kezelés, és a leginkább veszélyeztettek a 6 hónap alatti gyermekek, mivel ők még túl fiatalok az oltáshoz. Amennyiben ilyen fiatal gyermeke van, legjobb, ha család többi tagja beoltatja magát, és őt távol tartják az influenzás betegektől, illetve olyan környezettől, ahol könnyen megfertőződhet.
„Influenza szezonban csak egyszer betegedhet meg az ember”
Sokan hiszik tévesen azt, hogy ha egyszer elkapták az influenzát, már még egyszer nem kaphatják el az adott szezonban, így oltásra sincs szükségük. Ez azért nem igaz, mert egy szezonon belül is többféle influenza vírustörzs fertőzhet. Általában egyszerre fertőz az A és B törzs, így ha valaki egyszer megfertőződött az egyiktől, még minden esélye megvan arra, hogy a másik törzs is megbetegítse. Ezért javasolt az influenzás megbetegedés után is az oltóanyag, akár még késő decemberben vagy januárban is, hiszen a vírus gyakran még márciusban is fertőz.
„Nem kell évente beoltatni magunkat”
Egyesek számára nehezen érthető, hogy míg az oltások többsége évekre nyújt védelmet, az influenza elleni vakcina nem így működik. Ennek oka az, hogy az influenza törzsek jelentős változásokon mennek át minden évben. Így a kutatóknak is minden évben új oltóanyagot kell kidolgozniuk ellenük.
„A vakcinák veszélyesek”
Az utóbbi években egyre többet lehet hallani az oltások elleni kampányokról, beleértve az influenza elleni védőoltást is. Egyes úgy vélik, hogy összefüggés van az oltások – különösen a Thimerosal összetevő - és bizonyos fejlődési rendellenességek (autizmus) között. Azonban még nem született konkrét bizonyíték eme összefüggés igazolására, s szakértők szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az orvosi történelem vitathatatlanul egyik legnagyobb forradalmát a vakcinák jelentik. Több betegséget és halálesetet akadályoztak meg, mint bármiféle kezelés.
Amennyiben Ön szkeptikus, tudni kell, hogy léteznek thimerosalmentes influenza elleni védőoltások is. Erről érdeklődjön gyermekorvosánál.
Tovább Influenza esetén csak árt a diéta
Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító; WebMD
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos
