A köhögés lehetséges okai

A köhögés célja a légutak megtisztítása a váladéktól, irritáló anyagoktól, mikrobáktól, idegentestektől. A tünet mögött nem kizárólag légzőszervi betegségek húzódhatnak meg, az okok felderítése időnként pedig komplikált lehet.

Számos folyamatot kísér köhögés, és számos betegség tünete lehet. A légúti betegségek mellett kardiológiai, gasztroenterológiai, idegrendszeri, immunrendszeri vagy akár pszichés problémák, és egyéb, külső okok is állhatnak hátterében. Ezért sokszor igen alapos kivizsgálás után lehet csak a köhögés pontos okát meghatározni.

Mi okozhat köhögést?

A köhögés légzőszervi okai

Az akut köhögéses panaszok hátterében leggyakrabban a felső légutak gyulladásos megbetegedései állnak. Ez lehet torokgyulladás, gégegyulladás, légcsőgyulladás, de az alsó légúti fertőzések, úgymint a hörgő- és tüdőgyulladás is köhögéssel járnak. Kórokozói leginkább vírusok és baktériumok, ezeken kívül különleges – igen ritka – esetekben gombák.

Az asztmások köhögése a légutak krónikus gyulladására vezethető vissza, ami légúti hiperreaktivitást okoz. A krónikus köhögés mögött gyakori ok a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), azaz tartós hörgőszűkület, ami a dohányzókban még gyakrabban fordul elő.

A mellhártya gyulladása, a tüdőtágulat (tüdőemfizéma), továbbá a tbc is köhögéssel jár. A tüdő kötőszövetes átépülése, vagyis a tüdőfibrózis szintén felelős lehet a panaszért, ugyanígy a tüdőembólia is.

Tüdődaganatok esetén a köhögés lehet az első tünet, gyakran véres köpet is kíséri. Köhögést okozhatnak tehát a légzőszervek jó- és rosszindulatú daganatai is. Leggyakrabban mégis a tüdő rosszindulatú daganatai okozzák ezt a panaszt, ám ezenkívül a gége, a mellhártya, a mellüreg tumorai is előidézhetik.

Köhögést okoz természetesen a légutakba került idegentest is, például félrenyelés kapcsán. Kisgyermekek körében ez különösen gyakori ok.

Köhögést válthatnak ki a légutakba kerülő allergének (pl. pollen, poratka vagy egyéb allergén anyagok) is.

Korábban főleg gyermekeknél fordult elő a húzó jellegű köhögéssel járó szamárköhögés, ami a védőoltások mellett is az idei 2024-es évben rohamosan növekvő esetszámokban jelentkezik, és minden korcsoportot érinthet.

Egyéb ritkább pulmonális állapotok és betegségek is szerepet játszhatnak a köhögés kialakulásában:

• Intersticiális tüdőbetegségek: például az idiopátiás pulmonális fibrózis, amely krónikus gyulladást és hegesedést okoz a tüdőszövetben.
• Cisztás fibrózis: egy olyan genetikai rendellenesség, amely a tüdőben és más szervekben is sűrű, tapadós váladék képződését okozza, ami krónikus köhögéshez vezet.
• Hörgőtágulat: a hörgők kitágulása visszatérő légúti fertőzésekkel és krónikus köhögéssel jár, gyakran fokozott váladékképződés mellett.

A köhögés emésztőszervi okai

A visszatérő köhögés egyik oka a refluxbetegség, amikor is a savas gyomortartalom visszafolyik a nyelőcsőbe, majd a légcsőbe jut, ott a légutakat irritálja és köhögési ingert vált ki. Ez különösen jellemző lehet éjszaka, amikor a vízszintes testhelyzet miatt fizikailag kedvező helyzet alakul ki a savas reflux számára. Ilyenkor a felületes, száraz köhögés szokott jellemző lenni. Kompenzálható a folyamat az ágy fejvégének emelésével, a savtermelődést csökkentő gyógyszeres kezeléssel. Sajnos sok esetben a diagnózisra nem vagy csak nehezen derül fény, mert sokszor elsősorban légzőszervi okok irányába folyik a kivizsgálás.

Nyelőcső-divertikulum is lehet az emésztőrendszeri köhögés oka: ez egy tasak a nyelőcső falában, ami nyomhatja a légutakat vagy szintén savas visszafolyást okozhat.

Étel vagy folyadék véletlenszerű belélegzése, aspirációja gyulladást és köhögést okozhat; különösen gyakori ez időseknél vagy nyelési nehézséggel küzdőknél.

A köhögés kardiológiai oka

A szív és érrendszer zavarai is okozhatnak köhögést, különösen, ha a vérkeringés zavarai miatt folyadék halmozódik fel a tüdőben.

Köhögéssel járhatnak különböző heveny és idült szívbetegségek, gyakran szívbillentyűhiba, pl. a mitrálisbillentyű-szűkület okoz nyomásnövekedést a tüdőkeringésben.

Kköhögés jelentkezhet szívelégtelenség során, különösen a bal kamra elégtelensége miatt, amikor is a szív rossz pumpafunkciója miatt a tüdőben pangás alakul ki, nő a nyomás a tüdőerekben. Amennyiben a folyamat súlyossá válik, akkor akár tüdőödéma is kialakulhat, folyadék halmozódik fel a tüdőben, erre az állapotra a habos köpetürítéssel járó köhögés jellemző. A szívelégtelenség oka a Magyarországon sajnos igen gyakori ischaemiás szívbetegség, a magas vérnyomás, ritmuszavar, a szívburok gyulladása, toxinok, gyógyszermellékhatás, de ritkán terhesség is okozhatja.

Az úgynevezett pulmonális hipertónia is okozhat kardiális eredetű köhögést: ilyenkor magas a vérnyomás a tüdő vérereiben, ami tartós köhögést és mellkasi fájdalmat okozhat.

Idegrendszeri okok

Az idegrendszer zavarai is lehetnek köhögés forrásai, különösen, ha érintett a köhögési reflex vagy annak idegi pályái.

Néhány embernél a köhögési reflex is érzékenyebb, különösen vírusfertőzés után.

Egyes neurológiai betegségek, mint például az agyvérzés vagy a Parkinson-kór az idegrendszeri érintettség miatt befolyásolhatják a nyelési reflexet és így a köhögés szabályozását is.

Központi idegrendszeri tumorok esetén, ha a daganat érinti a nyúltagy köhögési reflex központját, akkor krónikus köhögést idézhet elő.

Immunrendszeri okok

Az immunrendszer állapota és működése is befolyásolhatja a köhögést, különösen olyan állapotokban, amikor az immunválasz fokozott vagy épp elégtelen.

Egyes immunhiányos állapotok, pl. HIV/AIDS növelik a fertőzések, különösen a légúti fertőzések kockázatát, és így köhögést okozhatnak.

Olyan autoimmun betegségek, mint a szisztémás lupus erythematosus vagy a rheumatoid arthritis, amelyek tüdőgyulladást vagy tüdőfibrózist okozhatnak, áttételesen köhögést is, így ez a tünet gyakori lehet a betegek körében.

A sarcoidosis, ami granulómák kialakulásával jár a tüdőben, légúti panaszokat, többek között köhögést is okoz.

Külső tényezők, nem szervi okok, melyek köhögést okozhatnak

A környezeti és életmódbeli tényezők szintén jelentős szerepet játszanak a köhögés kialakulásában.

Dohányzás: A dohányfüst károsítja a légutak nyálkahártyáját, krónikus bronchitist és COPD-t okoz, ami krónikus köhögéshez vezet.

Légszennyezés: A szennyezett nagyvárosi levegő, a szmog és különösen az ipari szennyezők és kipufogógázok irritálják a légutakat, és így köhögést provokálnak.

Munkahelyi expozíció is lehet kiváltó ok: por és vegyszerek belélegzése munka közben, pl. mezőgazdasági dolgozók vagy szénbányászok esetében, szintén köhögést okoz.

Gyógyszermellékhatás: Bizonyos vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, különösen az ACE-gátlók (angiotenzinkonvertálóenzim-gátlók) ismert mellékhatása a köhögés. Ez igen fontos gyógyszercsoport a magas vérnyomás kezelésében. Mivel szívelégtelenségben is alkalmazzák őket, ezért a szívelégtelenségben szenvedő beteg köhögése során igen fontos megkülönböztetni, hogy a köhögés gyógyszermellékhatás miatt alakult ki, vagy a szív csökkent pumpafunkciója miatt.

Hideg vagy száraz levegő is kiválthat köhögést, különösen azoknál, akik érzékenyek a légutak irritációjára.

Sokszor a köhögés mögött nincs szervi ok, hanem pszichés tényezők miatt alakul ki. Különösen gyerekeknél gyakori, hogy érzelmileg megterhelő időszakban szervi ok nélkül jelentkezik a köhögés. Előfordul, hogy légzőszervi betegség után marad meg az ideges köhögés, majd megszokássá válik. Önmagában is jelentkezhet az ideges köhögés, és ha a diagnózis nem kerül időben felismerésre, akkor számos fölösleges vizsgálat és gyógyszerszedés történhet.

Összefoglalva

A köhögés egy nagyon sokféle okból kialakuló tünet, amely lehet átmeneti irritáció vagy komolyabb szervi elváltozás jele is. Az okok szerteágazóak, a légzőszervi problémáktól a keringési és emésztőrendszeri betegségeken át egészen az idegrendszeri és immunrendszeri zavarokig terjednek. Emellett a külső környezeti tényezők, mint a dohányzás, légszennyezés és bizonyos gyógyszerek is jelentős szerepet játszhatnak a köhögés kiváltásában. Mindenképpen ajánlott, hogy hosszan tartó, krónikus köhögés esetén orvosi kivizsgálás történjen, hogy a pontos ok kideríthető legyen és a megfelelő kezelést alkalmazhassák.

A köhögés jellege sok mindent elárul

Ahogy láttuk, a köhögés számos különböző betegség tünete lehet. Az okok megállapításához orvosának pontosan ismernie kell a köhögés jellegét. Mielőtt orvoshoz fordulna, gondolja át Ön is a következőket! Mióta tart a köhögés és hirtelen kezdődött-e? Száraz vagy köpetürítéssel jár? Változott-e az elmúlt időszakban a köhögés vagy a köpet jellege? Befolyásolja-e a köhögését a testhelyzet, a napszak vagy bármilyen egyéb tényező? Társul-e fájdalom a köhögéséhez?

Az alábbi tényezők segíthetnek felderíteni a köhögés okát.

Ha a köhögés kevesebb mint három hétig tart, akut köhögésről beszélünk, és leggyakrabban valamilyen felső légúti fertőzés okozza. Ezzel szemben a krónikus köhögés kezeletlenül három hétnél hosszabb idő alatt sem hagy alább. Ebben az esetben feltétlenül forduljon orvoshoz!

A köhögés minősége szerint lehet produktív (hurutos) vagy nem produktív (száraz) köhögés, ez utóbbi nyálkahártya-irritációt jelent. Gyulladásos folyamatok elején jellemző lehet a száraz köhögés, amely később hurutos formába mehet át, szintén jellemző a száraz köhögés idegentest-aspirációnál vagy refluxos eredetnél.

Sőt, nem mindegy az sem, hogy mely napszakban jelentkezik a köhögés, ugyanis a különböző betegségek okozta köhögések más-más napszakban (pl. kifejezetten csak reggel vagy éjszaka), vagy időtartamban állnak fenn.

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőink: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos és Dr. Csuth Ágnes, családorvos