A légmell okai, tünetei és kezelése
aktualizálta: Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológus frissítve:
A légmell vagy pneumothorax a mellhártya (pleura) megbetegedése. Milyen tünetekkel jár, mi okozhatja és hogyan kezelhető?
A mellhártyák szerepe a légzésben
A mellhártyák két (egészséges esetben összetapadó) lemezből (savóshártyából) állnak, mely közül az egyik a tüdőt borítja be kívülről, a másik hártya a mellkasfalat belülről (zsigeri és fali mellhártya). A két hártya között vékony folyadékréteg van. A két hártyának az összetapadása teszi lehetővé, hogy a mellkas tágulása a tüdő tágítását vonja maga után, azaz levegőt tudjunk venni. A mellhártyaüregben külső légnyomásnál alacsonyabb („negatív”) nyomás van, ennek következtében a rugalmas tüdőszövet passzívan követi a mellkas és a rekesz légző mozgásait.
Szerepük összetett: feladatuk, hogy tapadásukkal és a két lemez közti negatív nyomás hatására a mellkasfal tágulását és összehúzódását közvetítsék a tüdőállománynak, valamint hogy mechanikus és immunológiai védelmet biztosítsanak a tüdőnek.
Mit nevezünk légmellnek?
Légmell esetén a két mellhártyaréteg közé levegő kerül, így megszűnik a negatív nyomás és a tüdő „összeesik” (tüdőkollapszus). Mivel az egymásra és a mellkasfalra tapadó mellhártyák elválnak, a mellkas tágulása nem vezet a tüdő tágulásához, emiatt az érintett tüdő részben vagy egészben nem vesz részt a légzésben.
A légmell lehet részleges, amikor csak a tüdő egy része érintett, köpenyszerű légtelen terület alakul ki, vagy totális, amikor az egész tüdő, mint egy leeresztett lufi összeesik és egyáltalán nem marad azon az oldalon légzőfelület.
A légmell tünetei
Attól függően, hogy részleges vagy teljes pneumothorax alakul-e ki, jelentkeznek a tünetek. Ezek terjedhetnek enyhe mellkasi fájdalomtól a hirtelen kialakuló erős fájdalomig, nehézlégzésig, akár a keringés összeomlásáig.
Amennyiben ez a folyamat nagyobb felszínt érint, akkor a tüdőfél összeesik és hirtelen jelentkező fulladásérzést okoz.
A spontán, hirtelen, gyakran erőfeszítéssel járó cselekedet következtében kialakuló légmell tünete a légszomj mellett az igen erős fájdalom. Amennyiben ilyen panaszokat észlel, azonnal forduljon orvoshoz, mert azonnali beavatkozás és kórházi ellátás lehet szükséges!
Hogyan diagnosztizálható a légmell?
A légmell kimutatásának legbiztosabb módszere a mellkasröntgen. A panaszok ismeretében kopogtatással, hallgatózással már felmerül a gyanú a vizsgáló orvosban, de biztosat csak a mellkasröntgen alapján lehet mondani.
A légmell kezelése
Mind a légmell okozta panaszok súlyossága, mind pedig kezelése az elváltozás kiterjedésétől függ.
- Kisméretű légmell esetén a tünetek enyhébbek, és a betegség beavatkozás nélkül, oxigén orron keresztüli adagolásával, ágynyugalommal meg is gyógyulhat.
- Nagyobb kiterjedésű légmell súlyos panaszokkal (légszomj, fulladás, erős fájdalom) jár, és nem várható spontán gyógyulás. Ilyenkor a mellkasi szabad levegő leszívása, vagy dréncső behelyezésével hosszabb ideig történő szívó kezelés biztosítja a tüdő teljes kitágulását. Súlyosabb esetben, vagy visszatérő légmell esetén mellkassebészeti beavatkozás is szükséges lehet.
A légmell típusai és azok jellemzői, okai
Spontán légmell
Fiatal, sovány, magas egyéneknél ez az úgynevezett spontán pneumothorax gyakoribb. Két típust különítünk el, a fiatal, sovány, nyurga betegeknél minden előjel vagy ismert betegség nélkül kialakulhat akár egy köhögés kapcsán is egészséges tüdőnél. Ezek az esetek nem megjósolhatóak, feltehetően a gyors növés során meggyengült kötőszövetek sérülékenysége okozza. 20-30 éves kor között a leggyakoribb, kiújulásra hajlamos. Gyakran látjuk dohányos fiataloknál.
Emellett vannak olyan betegségek, melyek hajlamosítanak a spontán pneumothorax megjelenésére. Ilyen a tüdőtágulás (emfizéma), a cisztás fibrózis, az örökletes alfa1-antitripszin-hiány, a histiocitózis X, s tüdőfibrózis (a tüdőt értintő megállíthatatlan kötőszövetesedés, hegesedés) és a tuberkulózis.
Traumás légmell
Előidézheti a mellkasfal súlyos, áthatoló sérülése (pl. késszúrás), de leggyakrabban bordatörés kapcsán az eltört borda tört vége szúrja át a mellhártyát, ezzel légmellet okozva. Bordatörésnek ez az egyik leggyakoribb korai szövődménye, okozhatja fáról, létráról leesés, de autóbalesetnél a kormányba ütődő mellkas vagy a biztonsági öv is. Ilyenkor előfordul, hogy nemcsak levegő, de vér is kerül a mellhártyák közé.
A traumás esetek kezelése megegyezik a spontán légmell kezelésével: a nagyobb kiterjedésű esetekben mindenképpen szívócső behelyezésére van szükség.
Bizonyos diagnosztikus és egyéb orvosi beavatkozások, szövettani mintavétel, gépi lélegeztetés, újraélesztés, mellkasi folyadék leszívása során a legnagyobb körültekintés ellenére is kialakulhat légmell. Ezek ellátása a beavatkozást követően azonnal megoldható.
Szelepes (feszülő) légmell
A légmell egyik változata az úgynevezett szelepes légmell (ventilpneumothorax), amely életveszélyes helyzet. A levegő ilyenkor csak befelé irányul a mellhártyák közé, onnan egy szelep funkciót betöltő sérülés miatt ki nem tud jönni. Minden egyes belégzéssel a befelé áramló levegő – mint egy luftballonban – növeli a nyomást a mellhártyák közt, a kilégzéskor viszont a szelep nem engedi ki a beszívott levegőt. A mellkasfal és a tüdő közötti levegő hamar összenyomhatja a tüdőt, a szívet és a nagyereket, halált okozva.
A ventilpneumothorax azonnali ellátást igényel: egy vastagabb tű segítségével, amit az érintett mellkasfél második bordaközébe szúrunk, a levegő kiszabadulhat, csökkentve ezzel a nyomást, addig, amíg megfelelő orvosi ellátást nem kaphat a sérült.
Ezt olvasta már? A mellhártyagyulladás tünetei és kezelése
Kérdések Orvos válaszol rovatunkban a légmellel kapcsolatban
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Brugós László, tüdőgyógyász szakorvos
Lektorálta: Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológus
